Két millió forintért igazán nehezen találhatsz olyan autót, ami a minőségi vezetési élményt kínálja.

Kétmillió forintért szinte lehetetlen olyan minőségi és elegáns Mercedest találni, amely valóban megérné az árát. Az ikonikus W124-es modellek már lassan másfél örökkévalósága járják az utakat, míg a W140-es bálna népszerűsége egyre inkább felerősödik, mint ahogy az elmúlt évtized során is tapasztalhattuk. A W210-esek viszont folyamatosan pusztulnak, ami a piacon egyre ritkábbá teszi a megmaradt, jó állapotú példányokat. Külön érdekesség, hogy a 190-es modellek ára folyamatosan emelkedik, hiszen Nyugat-Afrika egyik legkedveltebb közlekedési eszközeként számos példány áramlik vissza a kontinensre Európából.

Van egy különleges típus, amelyet eddig talán túl modernnek tartottunk, de valójában remek példát nyújt arra, hogyan öregszik egy Mercedes elegánsan és ízlésesen.

Baden-Württemberg legkiválóbb taxisai és hagyománytisztelő fogorvosai örömmel fogadták, amikor 2002-ben bemutatkozott a pápaszemes E-osztály utódja, a W211. Ez a modell úgy vált elegánsabbá és modernebbé, hogy alapvetően alig változott az elődjéhez képest. A megjelenése után szinte azonnal megrázta a felső-középkategóriát a BMW E60 formaterve, amelyet a köznyelv gyakran Bangle 5-ös néven emleget. Az Audi sem maradt le, hiszen a C6-os A6-generációval egy sokkal merészebb és figyelemfelkeltőbb irányt választott, így a körlámpás Mercedes egy pillanat alatt elavultnak tűnhetett volna, de a valóságban ez nem így történt.

Konzervatív, mégsem ósdi hatása egészen a 2008-as modellváltásig stabil vevőbázist adott a márkának, körülbelül 1,5 millió darab kelt el belőle, és még 2009-ben, a széria végén is jelentősen túlteljesítette a BMW és az Audi eladásait ebben a kategóriában. Az azóta eltelt 22 év pedig bebizonyította, hogy amit a külseje sugall, azt a technika is megerősíti: ez nem egy teljesen új irány, hanem egy, a végletekig való reszelés és javítás, amit egy-két technikai újdonsággal is feldobtak.

A W211-es E-osztály legkiemelkedőbb technikai újítása a fékpedál és a hidraulikus rendszer között kizárólag elektronikus összeköttetéssel működő fékrendszer (SBC) volt. Sajnos azonban ez a megoldás nem bizonyult tartósnak: drága volt, és számos problémát okozott, így a 2006-os frissítés után eltávolították a nem-AMG változatokból. Sokkal izgalmasabb, hogy az E-osztály ebben a generációban kínálta utoljára a pedálos rögzítőféket, valamint az öthengeres és sorhatos dízelmotorokat. A belső tér is egy korszak vége felé mutatott, hiszen a W212-es széria vezette be azokat az alapvető beltéri anyagokat, kezelőszerveket és formákat, amelyek a Mercedes jövőbeli modelljeiben is visszaköszönnek. Az újítások nyomot hagytak a márka dizájnján, és a mai autókban is felfedezhetők a W211-es széria örökségei.

2025-re még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy a W211 valóban elismert youngtimer státuszt nyerjen. Jelenleg inkább egy rendkívül kedvező ár-érték arányú, kényelmes utazóautó, amely talán most éli legnehezebb időszakát: sokan fillérekért szeretnék megszerezni, és gyakorlatilag minimális költséggel fenntartani. Az autótulajdonosok csupán annyit hajlandók költeni rá, hogy működjön, miközben a Mercedes csillag mögött nem a kifinomult, bonyolult technológiát keresik, hanem csupán a megmaradt, apró reprezentációs értéket.

A hazai piacon széles választék várja a vásárlókat, míg Németországban órákon át böngészhetjük a hirdetéseket. Itt színre és felszereltségre szűrve akár számos lehetőség közül is válogathatunk. Az árak elfogadható példányok esetén általában két és hárommillió forint között mozognak, de ha esetleg egy kicsit megfáradt állapotú autót keresünk, akkor egymillió forint körüli áron is találhatunk ajánlatokat. A drágább modellek általában vagy kivételes állapotban vannak, vagy az AMG csúcsváltozatait képviselik.

Olvasói felajánlásból jutott el hozzám kipróbálásra egy facelift utáni, 2006-os évjáratú E220 CDI, ami a Classic-Elegance-Avantgarde felszereltségi trió középső, Elegance változata, viszont ezen kívül nem kiemelten jól extrázott példány, szövet ülésekkel, kézi váltóval és halogén fényszórókkal. A 270 ezer kilométer körül futott autó előéletéről sokat tud tulajdonosa, egy ismerősén keresztül került hozzá, ismerte a szerviztörténet egy részét, ezért mert belevágni.

Egy jó állapotú W211 olyan, mint a béke szigete az úton. Kényelmesen és lágyan suhan, mintha csak a levegőben lebegne. Ebben kulcsszerepet játszik a 16 colos felniméret és a 205/60-as gumi, melyek együtt garantálják a sima tapasztalatot. Az elöl található kettőskeresztlengőkaros, hátul pedig multilink felfüggesztés sok alumínium alkatrésze hozzájárul a könnyed és harmonikus rugózáshoz. Habár a rendszer egyszerű tekercsrugós kivitel, az AirMatic légrugóval való kísérletezés talán nem éri meg a kockázatot a költséges javítások miatt.

Bár a géptető, az első sárvédők és a csomagtérajtó alumíniumból készültek, a W211 a kortárs autók között nehéznek számít. A súlya körülbelül 1600 kilogrammnál kezdődik, és erősebb motorral már 1700-1800 kilóra is felkúszhat. A kombi, vagyis T változat még további 50-100 kilót ad hozzá, míg a 4Matic összkerékhajtás körülbelül 70-100 kilóval növeli a tömeget, így az E-osztály saját tömege könnyedén megközelítheti a két tonnát. A külső megjelenését illetően a mattuló fényszórók és a díszlécekről lepattogzó krómozás rontja az összképet. A fényszórók esetében érdemes mihamarabb intézkedni: kezdetben a polírozás és lakkozás vagy fóliázás, később pedig a foncsorfelújítás jelenthet megoldást.

Ha a rozsdásodás problémáját nézzük, a W211-es modell sokkal előnyösebb választás, mint a híres elődje, a W210. A W211 ugyanis gyártásakor teljes cinkfürdős védelemmel rendelkezik, ami jelentősen csökkenti a korrózió kockázatát. Persze, a 16-23 év nem múlik el nyomtalanul, és a korábbi sérülések nyomán a rozsda könnyen megjelenhet. Különösen a nyúlványok, tornyok, doblemezek és küszöbök környékén érdemes figyelni, mivel ezek a területek hajlamosak a barnulásra, és sokszor nehezen észlelhetők. A küszöb esetében a műanyag takaróburkolat sem segít az állapot felmérésében. Az utcai aláfekvésnél sokkal alaposabb képet nyújt az autó állapotáról a Totalcheck átvizsgálás, amelyet mindenképpen javaslok a vásárlás előtt. Ha azonban valamilyen okból ez nem megoldható, akkor ne felejtsd el alaposan megvizsgálni az autót alulról is.

A mai autókhoz viszonyítva a zajszigetelés szintje meglepően magas, hiszen már 130 km/h sebességnél is lehetővé teszi a nyugodt beszélgetést. Városi környezetben, alapjáraton pedig a négyhengeres dízel motornak sem zavaró a hangja. Utazni benne kifinomult élmény, és nem véletlen, hogy sokan taxiként használták: a komfortosabb munkakörnyezetet biztosít, mint bármelyik átlagos autó. A belső tér állapota is figyelemre méltó; még a sokat használt példányok esetében is minimális kopás tapasztalható. Persze, a gombok felülete itt-ott megkopik, és az üléstámla szélein enyhe elhasználódás figyelhető meg, de összességében rendkívül tartós az egész. Éppen ezért érdemes óvatosnak lenni, ha egy elhasznált belső térrel találkozol, miközben az óra 2-300 ezer kilométert mutat.

A hathengeres motorok kétségtelenül ínycsiklandóbbak, de a 220 CDI esetében a hengerek száma nem okozott számomra különösebben kellemetlen élményeket. Talán azért, mert e téren én kevésbé vagyok érzékeny a dízelhangok és vibrációk iránt, mint a kollégáim többsége. Az autó fogyasztása több ezer kilométeres távon körülbelül 6,5 liter, és ha óvatosan közlekedünk, ez akár egy literrel is csökkenthető. Persze városi forgalomban, rövid távokon simán felkúszhat a fogyasztás 9-10 literre is.

Városban kicsit furcsának tűnik a kézi váltó egy ennyire modern E-osztályban, viszont maga a hatfokozatú szerkezet működése határozott és pontos, az autó fenntartási költségeit pedig valamelyest csökkentheti, bár a 2000 körül ébredő 400 Nm nyomaték előbb-utóbb tönkreteheti a kettőstömegű lendkereket, ami nem olcsó javítással jár. A komfortot segíti az Auto Hold funkció, ami már a W211-ben is létezett, és a fékpedál mély lenyomásával aktiválható.

Ebben a konkrét autóban sajnos nem tudtuk aktiválni az ülésfűtést, a rádió sem állt a helyén tökéletesen, és a kormánymű is produkált egy enyhe kopogást. Azok számára, akik huszonéves járművet terveznek használni, ezeket a problémákat szinte elkerülhetetlenül tapasztalni fogják. A Mercedes alkatrészeinek ára és a javítások bonyolultsága miatt nem mindig olcsó a helyreállítás, de ezek a kisebb hibák mégiscsak másodlagosak. Az autó összképét egy átfogó műszaki állapot jellemzi, ami a legfontosabb, hiszen ezt nehéz pótolni, ha a megcélzott példány már komolyabb problémákkal küzd. A jelenlegi tulajdonos már túl van egy jelentős, 900 ezer forint értékű nagyszervizen, és azóta főleg kisebb, de szükséges karbantartásokra és nem túl drága javításokra költött.

A W211 abból a szempontból nagy csapda, hogy már végletekig elhasznált állapotban van akkor, amikor elkezd rajta érződni, hogy rossz. A vaskos futóműalkatrészek, a rengeteg szigetelés és a masszív alapkonstrukció fizikailag is eltávolítja a sofőrtől a tüneteket, így sokáig nem is érzed, hogy gyűlnek alattad a problémák, éppen ezért vásárlás előtt több példány kipróbálását is javaslom, és ha megtaláltad a megfelelőt, egy Totalcheck átvizsgálással bebiztosíthatod magad a nagy csalódás elől.

Ez a jármű valódi meglepetés: két-hárommillió forintért hihetetlen minőséget kínál. Ha képes vagy elengedni a köré épült negatív előítéleteket, és hajlandó vagy türelmesen keresni a legjobb példányt, ráadásul elfogadod, hogy időnként prémium szintű karbantartást igényel, akkor egy olyan utazási élményt tapasztalhatsz meg, amely páratlan ár-érték arányt képvisel. A belső égés motorjának végső pillanataihoz közelítve ez az autó egyedülálló lehetőséget kínál a vezetési élményekre.