Öt ikonikus magyar színésznő, akiknek varázslatos tehetsége a filmvásznon, a televízióban és a színpadon egyaránt elbűvöl minket 1. **Karinthy Frigyes** - Az őszinte és hiteles alakításai mindig a szívünkhöz érnek, legyen szó drámáról vagy vígjátékról. K
A kaposvári Csiky Gergely Színház és/vagy a budapesti Katona József Színház mindegyikük életében fontos szerepet kapott.
A színészi pálya illékony. A színpadi pillanatok az aznapi nézőknek jutnak, aztán eltűnnek, mint a kámfor. A nézők emléke, valamint fotók és videók maradnak csak meg a színészekről, meg persze azok a filmek, amelyekben forgattak. Legendás színésznőink közül válogattunk ötöt, akikben film- és színházrendezők is boldogan gondolkodnak a mai napig.
Színházi pályafutását a neves kaposvári társulat színpadán indította, majd a Katona József Színház, valamint a Nemzeti Színház fényei alatt is megfordult. Jelenleg a Centrál Színház tagjaként dolgozik, ahol férje, Puskás Tamás az igazgatói posztot tölti be. Legutóbb március végén lépett színpadra Martin McDonagh egyik kiváló művében, A kripliben, ahol Eileen, az aggódó néni szerepét alakítja. Eileen idegességét a boltjukban kapható sárga hami-nyami falatozásával próbálja enyhíteni, ami igazi komikus pillanatokat teremt a darab során.
Básti Juli valóban egy igazi színpadi csillag, amit már számtalanszor bizonyított, kezdve a Hermelin Lukács Antóniájától egészen a Fekete Péter Szőnyi Ellájáig. Ám kevesen képesek olyan hitelesen megformálni az elcsúfított nő karakterét, mint ő. Már 27 évesen, Übü mamaként a Katona József Színházban, majd 34 évesen a bolond Paranyaként a Sztálin menyasszonya című filmben is megmutatta, hogy milyen sokoldalú tehetség. Mostani szereplése A kripliben ismét megerősíti ezt a tényt. Básti Juli egy igazi ezerarcú művész, aki nemcsak kiválóan énekel, hanem rendszeresen szinkronizál is, és szívesen vállal szerepeket hangjátékokban is.
Ő az élő bizonyíték arra, hogy legendás színésznővé válhat valaki anélkül, hogy formális képzésen vett volna részt a színművészet terén. A Kossuth-díjas Csákányi Eszter két évig a Nemzeti Színház Stúdiójában képezte magát, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, ahol közel két évtizedet töltött el, és számos emlékezetes szerepet alakított a kultikus előadásokban. 1974-ben debütált a filmvásznon a Bacsó Péter által rendezett Szikrázó lányok című zenés filmben, amely a konzervgyárban dolgozó nők küzdelmét mutatta be a férfiakkal, akik a gyárban bölcsőde helyett inkább horgásztanyát kívántak létrehozni. Ugyanebben az évben készült el Gazdag Gyula provokatív zenés szatírája, a Bástyasétány '74, amely a giccses operett keretein belül egy groteszk rendszerkritikát fogalmazott meg, és amelyet tíz évre betiltottak.
1992-től tíz évet a budapesti Katona József Színházban töltött, majd jött a Schilling Árpád vezette híres Krétakör 2002-2008 között. Ezt követte kilenc év szabadúszás, ez időben játszott négy szerepet is a Pintér Béla és Társulatában (a Titkaink és a 42. hét egészen kiváló, most is látható), az Orlai Produkcióban, valamint a Nemzetiben. 2017-ben leszerződött az Örkény Színházba, ahol most is tag. Csákányi Eszter számtalan önálló esttel jelentkezett, nagy siker volt például a zenés Hajtűk és Akit az istenek szeretnek , a mozgásról, táncról szóló Amikor találkoztam Barisnyikovval. Még műsoron a Kertész Imre első feleségéről szóló Albina: A nő a Nobel-díj mögött című monodráma a Spinoza Színházban.
Szívesen dolgozik együtt Parti Nagy Lajossal, A test angyala című kisregény színpadi változatának főszereplője volt, sőt, kimondottan neki írt egy egyszemélyes darabot, A hét asszonyát.
Jelenleg Füst Milán Boldogtalanok című drámájának próbái zajlanak Bodó Viktor rendezésében az Örkény Színházban. Csákányi Esztert számos film és sorozat szereplőjeként láthattuk, köztük az HBO népszerű sorozatában, a Terápiában, amely hatalmas sikert aratott. 2020-ban debütált a Zárójelentés című filmdráma, melyet Szabó István rendezett, és Klaus Maria Brandauer alakítása emelte ki a művet. Az utóbbi 15 évben szerepelt Zomborácz Virág Utóélet című filmjében, Fazekas Csaba romantikus vígjátékában, a Swingben, valamint Kamondi Zoltán Halj már meg! című utolsó projektjében is.
Nemrégen kapta meg a Magyar Filmkritikusok életműdíját a szintén Nemzet Színésze, a Kossuth-díjas Molnár Piroska. (A Halhatatlanok Társulatának tagja és Prima Primissima-díjas is). Bár már többször elhatározta, hogy visszavonul, szerencsére ezt nem tette meg. Azt viszont bejelentette, nem vállal új szerepeket, ami nem csoda, mert 79 évesen tíz darabban játszik.
Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, aztán ő is átszerződött Kaposvárra, hét évet töltött ott 1971-től, majd 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színház tagja volt, amikor Zsámbéki Gábor vezette a színházat. Jó páran mentek vele együtt a kaposvári társulatból. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja lett, majd két év után ismét Kaposvárra szerződött, amelyet tizennyolc éven át el sem hagyott. 2002-ben újra a Nemzetibe hívták, Schwajda György, Jordán Tamás, majd Alföldi Róbert lett az igazgatója. Alföldi távozásakor ő is felállt, és átszerződött a Thália Színházba.
Csodálatos énekhangjával a rendezők szívesen dolgoztak, hiszen Mohácsi János ikonikus Csárdáskirálynő-előadásában ő formálta meg Cecília karakterét. Emellett Kurtág Györggyel is együttműködött, valamint egykori férjével, Eötvös Péterrel, akivel 1968-ban váltak el. Érdekes módon, bár a házasságuk véget ért, barátságuk továbbra is megmaradt.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy Molnár Piroska korosztályának legkeresettebb film- és tévés színésznője. Volt, hogy évente több moziban is szerepelt. Először az 1967-es Szevasz, Vera!-ban jelent meg a filmvásznon, de ikonikus szerepe az Indul a bakterház Anyája, játszott az 1976-os Árvácskában, a Csinibabában, az 1999-es Hippolitban, a következő évben a Meseautóban, a 2006-os Rokonokban, a Taxidermiában, a Liza, a rókatündérben, 2024-ben két filmben is, a Csendes éj című filmdrámában (rendező: Dettre Gábor), valamint az Emma és a halálfejes lepkében (rendezte: Iveta Grófová).
Tévéfilmek és sorozatok közül pedig szerepet kapott a Munkaügyekben (2012-2017), a Tóth Jánosban (2018), a Drága örökösökben (2020), a Keresztanyuban (2021-2022), a Drága örökösök - A visszatérésben (2022-2024). Tanított a színművészeti egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2011-ben pedig Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és pénzjutalommal is jár. De segített számtalan bajba jutott független színházi alkotónak és társulatnak.
Pogány Judit, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas művész és a Halhatatlanok Társulatának tagja, Kaposváron látta meg a napvilágot. Fiatal korában, amikor nem sikerült felvételt nyernie a színművészeti főiskolára, a Kaposvári Megyei Bíróságon adminisztrátorként helyezkedett el. Az amatőr színjátszás világában bontogatta szárnyait, és egy Ki mit tud? verseny után lehetőséget kapott segédszínészként való szereplésre. Később a kórus és a tánckar tagja lett, ezzel is gazdagítva színpadi tapasztalatait. A hatvanas évek végén Zsámbéki Gábor rendező révén indult el hivatásos színészi karrierje. Kaposváron közel száz szerepben mutatkozott be, és emlékezetes módon rendezte is a Pinokkiót, amelyben színészként is közreműködött. 1978-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, de két év elteltével visszatért Kaposvárra, ahol 1994-ig a társulat tagja maradt. Ezt követően egy évtizeden át szabadúszóként dolgozott, felfedezve a színház sokszínű világát. 2004-ben az Örkény Színházban talált otthonra, ahol legutóbb Michael Haneke Szerelem című filmjéből készült előadás női főszerepét alakította rendkívüli érzékenységgel. Pogány Judit pályafutása során mindig is a mély érzelmek és a hiteles karakterábrázolás híve maradt, amiért a közönség és a szakma egyaránt nagyra értékeli őt.
Ami igazán figyelemreméltó: a Bogyó és Babóca mesében a narrátor mellett még hatvankilenc apró kis állatka is életre kelt, mindegyik saját, egyedi hangján szólalva meg.
Legutóbb a Futni mentem című sikerfilmben láthattuk a Nemzet Színészét, aki a Forbes legbefolyásosabb nőket rangsoroló listáján a kultúra-kategória 2. helyén áll. (Természetesen Kossuth-díjas is.)
Udvaros Dorottya nem a kaposvári pályán kezdte karrierjét, hanem diplomázás után Szolnokra szerződött, 1981-ben a Nemzeti Színház, 1982-től a budapesti Katona József Színház alapító tagja lett. tizenkét év után, Székely Gábor hívására az Új Színház vezető színésznője lett. 1997-től a Bárka Színházban játszott öt évet, 2002-2024 között pedig a Nemzetiben. Jelenleg szabadúszó, megtartott pár szerepét a Nemzetiben, de játszik az Orlai Produkció előadásaiban, a Szkénében, a Kartonpapában, a Katona József Színház Nyílt tárgyalás című produkciójában, valamint a frissen nyílt Bástya Színház első bemutatójában, a Minden jót, Leo Grande címűben.
Felnőttkorában egyszeri különlegességként osztozott színpadon édesanyjával, a neves Dévay Camilla színésznővel a Játékszínbeli Janikában, amelyet 1989-ben Berényi Gábor rendezett. Édesapja, Udvaros Béla, egy másik emlékezetes előadás keretein belül, a Csongor és Tündében rendezett, amely az Evangélium Színházban valósult meg 2007-ben.
