A CATL részletesen kifejtette, miért van szükség ötszáz fülöp-szigeteki munkás Debrecenben.

A munkaerőhiány miatt Magyarországról, sőt a román határ túloldaláról sem biztosítható a debreceni akkugyár munkaerőigénye. A Fülöp-szigetekiek pedig "már bizonyítottak" megbízhatóságukkal és alkalmazkodóképességükkel.

Május hónapban ötven Fülöp-szigeteki munkavállalót alkalmaztak a debreceni CATL-gyárban, és a tervek szerint év végéig még 450 további munkatárs felvételére is sor kerül. A végső cél azonban az, hogy a gyár teljes létszámának (kb. 2000 fő) legfeljebb 20-30%-a legyen külföldi, míg a többi munkavállaló magyar állampolgár - tájékoztatta a HVG-t a Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai CATL.

A munkaerő-toborzás kezdetben kifejezetten Debrecenre és annak 60 kilométeres vonzáskörzetére összpontosított – tájékoztatta az Indexet a cég. Az elmúlt év során azonban a toborzási tevékenység nemcsak helyi, hanem országos szintre emelkedett. Ennek érdekében a vállalat számos állásbörzén való részvételt tervezett, nemcsak Magyarország területén, hanem a határok mentén is, például Nagyváradon, Érmelléken és Szatmár térségében is aktívan hirdetnek és személyesen is jelen vannak. A toborzási folyamatok továbbra is intenzíven zajlanak: a cég célja, hogy az év végéig legalább 20 állásbörzén részt vegyen, kiemelten figyelmet fordítva a technológiai szakképzettséggel rendelkező pályakezdőkre, mérnökhallgatókra és fiatal szakemberekre.

A magyar munkaerőpiac szoros helyzete, vagyis a munkaerőhiány miatt a szükséges munkavállalói létszámot nem lehet kizárólag helyi forrásokból biztosítani – hangsúlyozza a CATL.

A vállalat ezért "kénytelen volt nyitni" a külföldi munkaerő irányába is.

A vállalat álláspontja szerint a döntés nem csupán pénzügyi aspektusokat tükröz, hanem logisztikai és kulturális vonatkozásokra is figyelemmel van, hiszen

a Fülöp-szigeteki munkaerő nem csak elérhető, de a nemzetközi iparban már bizonyított

Megbízhatóságával és alkalmazkodó készségével jelentős értéket teremt.

A magyar kormány állítása szerint elsősorban a magyar (beleértve a határon túli) munkaerőtartalék mozgósításával biztosítható az új gyárak munkaerőigénye. Szakértők és érdekképviseletek évek óta igyekszenek felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem reális.