Románia a csőd széléről tér vissza, és ehhez olyan megszorító intézkedéseket alkalmaz, amelyek itthon is ismerősek lehetnek. A G7 cikkében a gazdasági helyzet részleteit érthető módon tárják elénk.
Augusztus 1-jétől jelentős megszorító intézkedéseket vezetett be a román miniszterelnök, aki azzal indokolta lépését, hogy enélkül az államcsőd veszélye, vagy a hosszú évekig tartó gazdasági visszaesés, mint a görög példa esetében, fenyegeti az országot.
Számok tekintetében: az általános forgalmi adó (áfa) mértéke 19%-ról 21%-ra nő, míg a kedvezményes kulcs, amely eddig 5-9%-ig terjedt, mostantól egységesen 11%-ra emelkedik.
Felülnézet: Románia 2024-ben az Európai Unió legmagasabb, 9,4 százalékos költségvetési hiányát hozta össze, emiatt az uniós Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) azonnali beavatkozást javasolt a tagállamnak.
Móricz Dániel, a Hold alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az elmúlt években tapasztalt román gazdasági csoda mögött a kormányzati költések kiemelkedő szerepet játszottak. Most azonban ennek a túlköltekezésnek a következményeit éljük meg, és a várakozások szerint a kiigazítás folyamata nem csupán lassú, hanem fájdalmas is lesz.
Mit mondanak ők? Ilie Bolojan miniszterelnök egy frappáns háztartási hasonlattal illusztrálta a helyzetet: minden egyes 100 lejnyi bevétel után az állam jelenleg 132 lejt költ el. Ezt a mértéket hosszú távon egyetlen család sem tudná fenntartani, és az ország számára is tarthatatlan lenne.
Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: Móricz Dániel véleménye szerint a helyzetértékelés túlzó, hiszen a görög válság idején a makroadatok sokkal kedvezőtlenebb képet mutattak, mint ami ma Romániában tapasztalható. A befektetők már régóta úgy tekintenek az országra, mintha az alacsonyabb, bóvli besorolású lenne, ezért a leminősítés tényleges hatása valószínűleg mérsékelt marad.
