A Google állítása szerint egy mesterséges intelligenciához kapcsolódó lekérdezés csupán 5 csepp vizet igényel, azonban szakértők véleménye szerint ez egy hatalmas tévedés.

A Google közzétett egy tanulmányt (pdf), amelyben végre konkrétumokat árulnak el a cég mesterséges intelligenciát (AI) használó chatbotja és asszisztense, a Gemini környezeti lábnyomáról. Ezek szerint egy átlagos szöveges lekérdezés mindössze 0,26 milliliter, vagyis kb. öt csepp vizet és 0,24 wattórányi (Wh) áramot használ el, ami nagyjából kilenc másodperc tévénézésnek felel meg. A vállalat szerint ez 0,03 gramm szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű.

A Google állítása szerint az elmúlt évben elért hatékonysági fejlesztések révén egy lekérdezés energiafelhasználása 33-adára, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 44-edére csökkent 2024 májusa óta. A cég vezetői szerint a tanulmány célja a nagyobb átláthatóság és az iparági környezeti mutatók szabványosítása.

A Verge cikke szerint több szakértő úgy véli, hogy a Google által megosztott adatok súlyosan alábecsülik a Gemini valódi környezeti hatásait. Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem riverside-i kampuszának villamosmérnöki és mérnökinformatikai docense, valamint Alex de Vries-Gao, a digitális technológiák gazdasági hatásait elemző Digiconomist alapítója rámutatnak, hogy a Google nem vette figyelembe a közvetett vízfelhasználást. Bár a vállalat számításai tartalmazzák a szerverek hűtéséhez szükséges vízmennyiséget, azt a vizet már nem számolták bele, amelyet az adatközpontok áramellátásához szükséges erőművek fogyasztanak. Pedig a közvetett vízfogyasztás - különösen az AI megnövekedett energiaigényét kielégítő gáz- és atomerőművek esetében - sokszor meghaladja a közvetlen használatot.

A szakértők rámutattak arra, hogy a Google által használt "piaci alapú" szén-dioxid-számítási módszer, amely alapvetően megújulóenergia-projektekre tett ígéretekre épít, nem veszi figyelembe a "helyalapú" kibocsátást. Ez utóbbi a helyi áramhálózat tiszta és szennyező energiaarányát tükrözi, és iparági szempontból is elfogadott megközelítésnek számít. "Csak a jéghegy csúcsát látjuk, a valóság ennél sokkal összetettebb" - fogalmazott de Vries-Gao.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Google által közzétett szelektív jelentések torzítják a valóságot egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia környezeti hatásai egyre inkább előtérbe kerülnek. Noha a hatékonyságnövelő intézkedések révén csökkenthető az egyes lekérdezések ökológiai lábnyoma, a teljes energia- és vízfogyasztás mégis emelkedhet az AI elterjedésével – ezt a jelenséget Jevons-paradoxon néven ismerjük. A Google saját fenntarthatósági jelentése alapján a cég szén-dioxid-kibocsátása 2024-re 11%-kal, 2019 óta pedig 51%-kal nőtt, annak ellenére, hogy jelentős fejlődéseket könyvelhetett el a hatékonyság terén.