**A Gyűrűk ura sem úszta meg - 5 népszerű könyv, amelyek betiltásra kerültek az amerikai iskolákban - Könyves Magazin** A könyvek világa mindig is tele volt vitákkal és ellentmondásokkal. Az amerikai iskolákban számos művet betiltottak az évek során, köz

A tiltott könyvek többsége olyan témákat érint, mint az LMBTQ közösség, a színesbőrű emberek helyzete, valamint a faji kérdések és a rasszizmus. Emellett sok esetben "szexuális élmények" leírását is magukban foglalják, ami miatt széles körben vitatottá váltak (erről bővebben itt olvashatsz). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iskolai könyvtárakból eltávolították e könyvek példányait, és a tanárok számára is tilos ezeket behozni az osztályterembe, hogy a diákokkal megvitassák. A listán olyan neves világirodalmi klasszikusok és bestsellerek is szerepelnek, mint például a Gyűrűk Ura, amelyet a boszorkányság népszerűsítése, az erőszak jelenléte és az erkölcsi kétértelműség miatt betiltottak egyes helyeken.

A tiltásokkal párhuzamosan, Trump megválasztása óta egyre nő az Egyesült Államokban az érdeklődés a disztópiák iránt. A cenzúra ellen számos szervezet, kiadó és alkotó tiltakozik. Florida államot például 2024 őszén Jodi Picoult és John Green is beperelte az iskolai könyvbetiltások miatt. Álláspontjuk szerint a könyvek tiltását lehetővé tévő törvény szembemegy az amerikai alkotmányban foglalt szólásszabadsággal.

A PEN, a világ egyik legbefolyásosabb írószervezete, által összeállított, legszigorúbb tiltásokat összegyűjtő könyvlistája elérhető itt. Most öt jelentős művet szeretnénk kiemelni, amelyek különösen figyelemre méltóak.

Iskolai lövöldözés egy átlagos amerikai kisvárosban, ahol a koronatanú rejtélyes módon nem emlékszik semmire. A vérfürdő iszonyata mellett fény derül arra is, hogy a szülők valójában nem ismerik saját gyermekeiket, és fogalmuk sincs, mi zajlik az iskolában, ahol szabályos kasztrendszerben, elkülönülve élnek a menők és a lúzerek.

Jodi Picoult regénye vezeti a legtöbb alkalommal betiltott könyvek listáját, a kötetet azonban általában nem a lövöldözés miatt szedetik le a polcokról, hanem azért, mert az egyik jelenet egy nemi erőszakot ír le. Picoult szerint ennek a jelenetnek igenis megvan a szerepe a könyvben, és egyáltalán nem érzéki - mégis a pornónak nevezik.

Számos diák osztotta meg velem, hogy a "Tizenkilenc perc" című könyv olvasása segített megállítani őket abban, hogy iskolai lövöldözésre készüljenek. A történet azt is megmutatta számukra, hogy nem egyedül érzik magukat, még akkor sem, ha sokszor elszigeteltnek tűnnek. Ez a könyv tehát nemcsak hogy nem ártott nekik, hanem inkább támogatást nyújtott a nehéz pillanatokban.

Eszközöket adott nekik ahhoz, hogy megbirkózzanak egy megváltozott és egyre megosztottabb világgal" - mondta.

Nem kell túl sokat töprengeni azon, hogy miért zavar bizonyos konzervatív csoportokat Margaret Atwood disztópiája, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. Kérdés, hogy van-e értelme a tiltásnak, amikor a világhírű kanadai alkotó 1985-ben megjelent regényéből hat évados sorozat és képregény is készült, világszintű kulturális hatása pedig kitörölhetetlen.

A Csillagainkban a hiba és a Papírvárosok szerzőjének első könyvében a tizenhat éves Miles Halter rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába. Megismerkedik egy ösztöndíjas zsenivel és egy szexi, de önpusztító lánnyal. A történetet Green saját alabamai kollégiumi élményei inspirálták.

Bár az író iskolai tapasztalatai állítólag nem tértek el jelentősen a kötetben leírtaktól, könyv a durva nyelvezet, szexuális tartalom, a drogok, alkohol és dohányzás szerepeltetése miatt kerül folyamatosan tiltólistára. Az Alaszka nyomában a negyedik legtöbb betiltott, megtámadott és/vagy eltávolított könyv az Egyesült Államokban 2010 és 2019 között.

A világ egyik legismertebb afgán származású írója, Khaled Hosseini, 2003-ban debütált regényével egy különleges barátság történetét tárja elénk, amely a tehetős Amir és a családjuk szolgálójaként élő Haszan között bontakozik ki Afganisztán végső napjaiban. A történet sötét időszakra nyúlik vissza, amikor 1980-ban a szovjet csapatok bevonulnak az országba, és Amir apjával együtt az Egyesült Államokba menekülve San Franciscóban kezd új életet. Több mint két évtizeddel később, 2001 nyarán Amir, aki azóta sikeres íróvá vált és tizenöt éve boldog házasságban él, váratlan telefonhívást kap. A bűntudat súlya alatt visszatér Afganisztánba, ahol a romok között a tálibok brutális uralma alatt élő város képe fogadja. Amirnak nemcsak a hazáját kell felfedeznie, hanem egy régi hibát is jóvá kell tennie, hogy megtalálja a belső békéjét.

Interjúnk az íróval ITT.

Bár a young adult fantasy egyre inkább eluralkodik a Booktok világában, nem mentes a könyvtilalom árnyékától sem. Ez a műfaj gyakran allegóriák segítségével vizsgálja és kérdőjelezi meg a társadalmi normákat, valamint a tabutémákat, ami miatt sokszor a viták kereszttüzébe kerül. A romantasy-királynő, Sarah J. Maas, akinek Tüskék és rózsák udvara-sorozata (más néven ACOTAR) hatalmas népszerűségnek örvend, eddig öt kötetet adott ki. Azonban ezek a könyvek a bennük található szexuális tartalom és a bonyolult, érett párkapcsolati dinamikák miatt sok helyről eltűntek a polcokról, felhívva a figyelmet a műfaj érzékeny, de fontos kérdéseire.

A sorozat hívei szerint tény, hogy az egyenlőtlen hatalmi dinamika és a szexuális helyzetek súlyos témáit tárgyalják a könyvek, az itt szereplő kapcsolatok azonban mind "erős érzelmi kapcsolatokat és az önfelfedezés összetett témáit tartalmazzák az adott románcban, és ezek a fejezetek valódi beszélgetéseket provokálnak a hatalmi dinamikáról, a beleegyezésről, valamint a nők biztonságáról és hatalmáról."