A kisiskoláskor tele van izgalmakkal és kihívásokkal, amelyek minden nap egy új kalandot kínálnak. A gyerekek felfedezik a világot, miközben barátokat szereznek, és megtanulják, hogyan kell boldogulni a tanulás és a játék egyensúlyában. Az iskolapadban ül
Kertész Erzsi különleges esemény keretében találkozott Marosvásárhely olvasóival. Az író rendkívül izgalmas beszélgetést folytatott a helyi közönséggel, megosztva gondolatait műveiről és az írás folyamatáról. Az este során a résztvevők kérdéseket tehettek fel, így még közelebb kerülhettek a szerző világához és inspirációihoz.
Kertész Erzsi „Göröngyös úti iskola” című könyvsorozata évek óta töretlen népszerűségnek örvend az alsó tagozatos diákok körében. Az eddig megjelent hat kötet olyan aktuális problémákat és élethelyzeteket dolgoz fel, amelyek az iskolai környezetben, a gyerekek mindennapi életében gyakran felbukkannak. Témái között szerepelnek a barátság, a beilleszkedési nehézségek, a kiközösítés, a megfelelési kényszer és a füllentés, amelyek mind-mind fontos kérdések a fiatalok számára. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a szerző élőbeszéd keretében találkozott a könyveit rajongva olvasó gyerekekkel, akik nemcsak kérdéseikkel, hanem saját ötleteikkel is megörvendeztették őt a sorozat következő kötetének tartalmát illetően. Kertész Erzsi, aki már visszatérő vendégnek számít a városban, Makkai Kinga irányításával osztotta meg gondolatait, tapasztalatait és élményeit a fiatal közönséggel, akik izgatottan várják az újabb történeteket.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében megrendezett olvasóvetélkedő különleges élményeket kínált a negyedik osztályos diákok számára. A résztvevők Kertész Erzsi "Leszel a párom?" című könyvével ismerkedtek meg, és örömmel tapasztalhatták, hogy lehetőségük nyílt személyesen találkozni a szerzővel. Ez a találkozó nem csupán egy egyszerű könyvbemutató volt, hanem egy valódi betekintés a kötetek születésének titkaiba. A diákok izgatottan tehették fel kérdéseiket, amelyek az olvasottak kapcsán foglalkoztatták őket, és ezzel egy különleges párbeszéd alakult ki a szerző és a fiatal olvasók között. Kertész Erzsi már korábban is járt Marosvásárhelyen, és most örömmel tért vissza, hiszen számára az írói munka legnagyobb jutalma az, amikor az íróasztala mögül felállva szemtől szemben találkozhat azokkal, akik élvezettel olvassák a regényeit. A diákok véleménye és kíváncsisága a legizgalmasabb része ennek a találkozónak, hiszen ezek a kérdések és visszajelzések hozzájárulnak ahhoz, hogy az író jobban megértse közönségét, és még inkább inspirációt nyerjen következő műveihez.
Kertész Erzsi a mai gyermek- és ifjúsági irodalom ikonikus alakja, könyvei számos elemista gyerekkel, illetve kiskamasszal ismertették meg az olvasás örömét. A közönségtalálkozón Makkai Kinga meg is jegyezte, ő maga is annyi idős volt, mint a jelen lévő gyerekek, tíz-tizenegy éves, amikor "rákapott" az olvasásra, és úgy véli, ez az a kor, amikor, ha az ember megízleli ennek az örömét, örökre a könyv szerelmesévé válik.
Nyolc éve jelent meg a Göröngyös úti iskola első kötete, és azóta hatkötetesre gyarapodott a sorozat, amely iskolásoknak szól iskolai dolgokról. Kertész Erzsi sorozata egy általános iskola alsó tagozatos osztályában játszódik, főhőse pedig kötetenként változik, de mindig az osztály valamelyik tanulója. Az éppen aktuális főszereplő élettörténetén és érzésein keresztül a legkülönfélébb személyiségtípusokba, a gyerekeket fogalkoztató problémákba és ezek kezelési lehetőségeibe nyerhet bepillantást az olvasó, hiszen van, hogy új tanulóként érkezik valaki az osztályba, más súlyos megfelelési kényszerrel küzd, akad, aki fél a nyilvános szerepléstől, elveszti az egyedüli barátnőjét az osztályban, vagy éppen a családján belüli változásokkal képtelen megbirkózni.
A marosvásárhelyi közönségtalálkozón Makkai Kinga kíváncsian faggatta Kertész Erzsikét arról, hogyan is született meg a sorozat ötlete. Erzsi elmesélte, hogy Nyulas Ágnes, a Cerkabella kiadó vezetője kereste meg azzal az izgalmas javaslattal, hogy érdemes lenne az általános iskolás gyerekek mindennapjaira fókuszálni. "Ez a korosztály a valóságra kíváncsi, a hétköznapi élettel foglalkozik, de ugyanakkor vonzza őket a fantasztikus, meseszerű világ is" – mondta Erzsi. "Én szívesen kalandozom mindkettőben, ezért örömmel vállaltam a felkérést, hogy írjak egy iskolai történetet." Ági elárulta, hogy az inspirációt az adta, amikor szülőkkel beszélgetett arról, miről olvasnának szívesen a gyerekeik. Felmerült, hogy a kisiskolások is találkoznak nehézségekkel, például önértékelési és önbizalommal kapcsolatos problémákkal. Mivel Ágnes tudta, hogy pszichológus vagyok, megkérdezte, tudnék-e egy ilyen témára építeni egy mesét. "Ez elgondolkodtatott, hiszen hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az általános iskolás gyerekeknek is vannak kihívásaik. Úgy éreztem, hogy fontos lenne ezeket meseszerűen, akár humorral tálalni" – elevenítette fel a kezdeteket a szerző. Az első kötet középpontjában egy új fiú áll, aki koronát és palástot viselve érkezik az osztályba, s ezzel mindenkit meglep. Kiderül, hogy ő királynak érzi magát. "Ezzel a szimbolikus helyzettel próbáltam rávilágítani az önértékelés nehézségeire, de mindig igyekeztem, hogy a történet ne váljon túl komorrá. A humor és a baráti viccelődés mindig jelen van, hogy még a nehezebb témák is könnyedebbek legyenek" – árulta el Kertész Erzsi. Az összes további részben is erre a szellemiségre törekszik, hogy a gyerekek szórakozva, ugyanakkor tanulságosan élhessék át a történeteket.
Annak ellenére, hogy kezdetben nem terveztek sorozatot, csak egyetlen kötetet, a visszajelzések alapján egyértelművé vált, hogy érdemes folytatni, így megszületett a második történet, amelyben a füllentés, hazudozás kapott főszerepet, a harmadikban pedig a szorongás. A sorozat érdekessége, hogy mindig más gyerek a főszereplő, noha ugyanabban az osztályban játszódik a történet, így ha több kötetbe beleolvas valaki, ugyanazokkal a gyerekekkel találkozik, nem az a főszereplő, aki az előzőben volt, de mellékszereplőként megjelenhet, és ezzel az ismerősség érzését szerette volna erősíteni a szerző, elérni, hogy a közösség részének érezzék magukat az olvasók.
Makkai Kinga kérdésére, hogy a gyakorlatban miként sikerült bepillantást nyerni a kisiskolások lelkivilágába, és hogyan lehet ennyire hitelesen bemutatni azokat a problémákat, amelyekkel ez a korosztály a mindennapok során szembesül, Kertész Erzsi így válaszolt: ő nem gyerekpszichológus, és nem is ez a szakterülete. Amikor a könyveiben szereplő történeteket formálja, saját gyermekkori emlékeire támaszkodik, arra, ami akkoriban számára érzelmileg nehéz vagy megoldásra váró helyzetet jelentett. Az írónő kiemelte, hogy a gyerekközösségekben a barátság és a konfliktusok örökzöld témának számítanak, amelyek mindig is foglalkoztatták a gyerekeket, és a mai napig így van ez. – Én éppen ezeket az alapérzelmeket ragadom meg a történeteimben – tette hozzá a szerző.
Mint mondta, volt rá példa, hogy a Cerkabella kiadótól jött az impulzus, hogy az egyik kötetben például a bántalmazásról, csúfolódásról, kiközösítésről lenne jó írni, de van olyan is, amely a füllentésről vagy a teljesítményszorongásról szól, amiről a szerző maga szeretett volna írni, mivel saját emlékei vannak róla, vagy volt egy történet a saját iskoláskorából, ami sokáig foglalkoztatta, így ebből merítette a témát.
Kertész Erzsi kifejezte, hogy fiúk esetében nehezebb a saját emlékeire támaszkodva írni, ám a fiai közösségi életének megfigyelése során sok inspirációt merített kisiskolás éveikből. A Göröngyös úti iskola sorozatban a lány főszereplők aránya négy-hat, mivel a szerző szerint nőként könnyebben tud írni lányokról. Az érzelmi témák kibontása is egyszerűbb, mivel a lányok hajlamosabbak korábban megnyílni a szüleiknek vagy barátaiknak, míg a fiúk gyakran inkább magukban tartják az érzéseiket, vagy máshogy fejezik ki azokat. Például a Gáz van című kötet egy olyan fiú történetét meséli el, aki számos nehézséggel küzd, és az összegyűlt indulatok végül helytelen viselkedés formájában törnek felszínre.
Kertész Erzsi elmondta, hogy az írók számára fontos elv, hogy valós személyeket nem használhatnak műveikben, mivel ez személyiségi jogokat sérthet. Név változtatása esetén sem hozhatnak létre olyan helyzetet, amelyben a szereplő felismerhetővé válik. Amikor emlékről vagy egy ismerős történetéből merít inspirációt, soha nem reprodukálja szó szerint a valós szereplőt; ha például egy lány történetét dolgozza fel, fiúként jeleníti meg, vagy kitalál neki egy teljesen más életkort. A név választása is rendkívül fontos, hiszen az adott szereplő karakteréhez kell illeszkednie. Az író gyakran tölt időt névnaptárak böngészésével, ahogy ezt az író-olvasó találkozón egy érdeklődő gyerekseregnek elmesélte. Ahogy Erzsi fogalmazott, a szereplők idővel olyan önálló lényekké válnak, hogy kezdenek formálni a történetet, és gyakran meglepő fordulatokat hoznak. Mindazonáltal ügyel arra, hogy átlátható legyen számára a cselekmény íve, tudja, honnan indul és hová tart. Elárulta, hogy a Göröngyös úti iskola csapatából Arika, a második regény főszereplője, különösen közel áll a szívéhez. Erzsi megjegyezte, hogy mindig a kicsit zűrös karakterek vonzzák, akik képesek meglepni a történetet, hiszen az ő magukban rejlő konfliktus lehetősége teszi őket igazán érdekes szereplőkké. „Arika a füllentés és hazudozás témáit hozza be a sorozatba, de ő az, aki a későbbi kötetekben is irányítja a szálakat, hiszen ennek a kislánynak mindig van véleménye mindenről. Ha mellékszereplőként 'bekopogtat' egy másik történetbe, biztosra vehetjük, hogy ott is valami izgalmasat visz a cselekménybe.” - mesélte nevetve Kertész Erzsi, utalva arra, hogy a szereplők mintha egy kis segítőcsapatként működnének, akikkel közösen alkotják meg a történeteket.
Makkai Kinga kíváncsiságára, miszerint várható-e a népszerű sorozat folytatása, a szerző elmondta, hogy már folytak eszmecserék a témáról. A kiadó vezetője nemrégiben egy új, hetedik kötet gondolatával állt elő, amely szervesen illeszkedne a sorozat befejezéséhez.
A marosvásárhelyi író-olvasó találkozó végén a gyerekek izgatottan oszthatták meg a szerzővel elképzeléseiket arról, hogy mely témák foglalkoztatják őket a legjobban, és a beszélgetés során számos érdekes és színes ötlet merült fel. Volt, aki a sport világába lépett be, míg mások a veszekedések izgalmát, az árulkodás bonyolultságát vagy a visszahúzódó gyerekek életét szerették volna felfedezni. Akadt olyan is, aki a Göröngyös úti iskola csapatának történetébe romantikus szálakat szőtt volna, ezzel új dimenziót adva a megszokott iskolai élményeknek. A gyerekek kreativitása és nyitottsága valódi inspirációt jelentett, amely új irányokat nyithat meg a jövőbeli történetek számára.
