A Mercedes magyar munkavállalói hosszabb órákat töltöttek a gyárban, és kevesebb jövedelemmel zárták a hónapot, ráadásul a bónuszok is csökkentek - számolt be a Pénzcentrum.

A Mercedes-Benz kecskeméti üzemében dolgozók jelentősen alacsonyabb bónuszban részesülnek német kollégáikhoz képest, ami a vállalat szerint összhangban áll a két ország közötti bérszínvonal-különbséggel.

A Stuttgarter Nachrichten német újság jelentése alapján a Mercedes-Benz magyarországi dolgozói jelentősen, 62 százalékkal alacsonyabb nyereségrészesedésben részesülnek, mint német kollégáik. A cég hivatalos álláspontja szerint ez a különbség a két ország bérszínvonalának eltérését mutatja meg.

Kovács-Besenyi Kitti, az MBMH Vasas Alapszervezetének titkárhelyettese az Mfor.hu portálnak adott interjújában hangsúlyozta: "Ez a rendszer már három éve van működésben, és mindig a Mercedes központi vezetése dönt arról, hogy a németországi nyereségrészesedésből mekkora részesedés kerül a magyar munkavállalókhoz."

A szakszervezeti képviselő hozzátette, hogy a kifizetések mértéke a német prémiumokhoz igazodik, de a pontos összeg meghatározásához belső teljesítménymutatók teljesítése is szükséges. "Ezeket a szabályokat központilag állapítják meg, és mi itt helyben nem nagyon tudunk változtatni rajtuk" - fogalmazott.

A kecskeméti üzem, amely jelenleg több mint 4500 munkavállalót foglalkoztat, kulcsfontosságú szerepet játszik a Mercedes globális gyártási stratégiájában. A német autógyártó tervei között szerepel a magyarországi gyár kapacitásának jelentős növelése, amely mögött részben a németországi üzemekhez képest alacsonyabb működési költségek állnak.

Harald Wilhelm, a vállalat pénzügyi igazgatója februárban világosan kifejtette: "A költségek Magyarországon 70%-kal alacsonyabbak, mint Németországban. Ez a bónuszok közötti eltérés is jól mutatja ezt a tendenciát."

Az OECD statisztikái szerint a magyar munkavállalók nem csupán alacsonyabb bérezéssel kénytelenek beérni, hanem a távolléti napok számában is elmaradnak más országokhoz képest. Például 2022-ben Németországban a dolgozók átlagosan 24,9 napot voltak távol betegség miatt, míg Magyarországon ez a szám csupán 9,4 napra rúgott. Bár az eltérő nyilvántartási módszerek befolyásolhatják ezeket az adatokat, a két ország közötti különbség egyértelműen figyelemre méltó.