A repce tápanyagszükséglete és dinamikája - Agrárszemle A repce, mint a mezőgazdasági kultúrák egyik kiemelkedő képviselője, külön figyelmet érdemel a tápanyagok felhasználása és dinamikája szempontjából. A növény fejlődése során változó tápanyagigényekk

Hozd ki a legtöbbet a növényeidből az intenzív tápanyagfelvételi időszakok figyelembevételével történő tápanyag-kijuttatással! Az optimális fejlődés érdekében érdemes a tápanyagokat a növények igényeihez igazítani, így biztosítva számukra a legjobb körülményeket. Fedezd fel, hogyan támogathatod növényeid egészséges növekedését a megfelelő időben és módon történő tápanyagpótlással!

Az őszi káposztarepce magas terméspotenciállal rendelkező, de tápanyagigényes növény, melynek sikeres termesztése nagy mértékben a tápanyag-utánpótláson múlik: nem hanyagolható el egyik makroelem- utánpótlása sem de a mezo- és mikroelemek megfelelő időben történő kijuttatására is nagy figyelmet kell fordítani. A tápanyagfelvételi dinamika ismerete lehetővé teszi, hogy a kritikus időszakokban a növény rendelkezésére álljon a szükséges mennyiség és forma, ezáltal maximalizálva a termést és az olajtartalmat.

Az alaptrágyázást célszerű az alapművelést megelőzően elvégezni, kielégítve a repce teljes foszfor- és káliumigényét. Emellett ne feledkezzünk meg az őszi fejlődéshez szükséges nitrogén kijuttatásáról sem, amely az összes nitrogénigény negyedét, 25-50 kg/ha hatóanyagot jelent a gyakorlatban.

A talajvizsgálati eredményeken alapuló foszforutánpótlás biztosítja, hogy a kelést követően elegendő könnyen hozzáférhető foszfor álljon rendelkezésre a növény számára. A jó foszforellátás elősegíti a homogén növényállomány kialakulását és a megfelelő gyökértömeg képződésében is nagy szerepe van. A fejlődés generatív szakaszában is intenzív a foszforfelvétel és a termésmennyiségre is közvetlen hatással van.

A repce fejlődésének kezdeti fázisában jelentős nitrogén- és káliumfelvételbe kezd, hogy megfelelő fejlettségi szintet érhessen el a téli időszak beköszönte előtt. Intenzív repcetermesztés során számításba kell venni a jelentős nitrogénigényt, azonban a tápanyagfelvétel dinamikájának ismeretében egy gondosan megválasztott alaptrágya nitrogéntartalma elegendő lehet az őszi nitrogénszükséglet kielégítésére.

A nitrogén többek között a zöldtömeg kialakulásáért felel és az összes tápelem közül a legnagyobb hatással bír a termés mennyiségére. A megfelelő káliumellátottság pedig a stressztűrés, a jó vízháztartás, a télállóság és a szárszilárdság elérésében kiemelten fontos.

A repce kalciumigénye kiemelkedő fontosságú, ezért ha a talaj hajlamos a savanyodásra, elengedhetetlen a talajsavanyúság mérséklése és a kalcium pótlása. Ezt talajmeszező anyagok vetést megelőző alkalmazásával biztosíthatjuk.

Ne feledkezzünk meg a granulált, gipsztartalmú készítmények számos előnyéről sem, hiszen ezek nemcsak a talajjavításra, hanem alaptrágyaként is kiválóan alkalmazhatók a kén utánpótlására. Különösen a kolloidszegény, sekély termőrétegű talajok esetében érdemes hangsúlyozni a folyamatos kénellátás fontosságát, mivel a növények által felvehető szulfátion rendkívül mozgékony a talajban. Ezzel szemben a gipsz hosszabb ideig áll a növények rendelkezésére, mint a hagyományos kéntrágyák, így hatékonyabb megoldást nyújt a tápanyagellátásban.

A tél végén, ahogy a talaj már járhatóvá válik – amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik – az első fejtrágyázás során nem csupán a nitrogénről érdemes gondoskodni, hanem a kén pótlása is kiemelten fontos.

A kén elengedhetetlen szerepet játszik a fehérjék és olajok felépítésében, és a nitrogén és kén arányának kiegyensúlyozottsága kulcsfontosságú a nitrogén hatékony hasznosulásához. Különösen a repce növény rendkívül érzékeny a kénhiányra a tavasz első szakaszában. Amennyiben kénhiány lép fel, a levelek sárgás vagy világoszöld árnyalatot öltögetnek, a fotoszintézishez szükséges felület csökken, valamint a virágok száma is mérséklődik, ami végső soron a termés mennyiségének csökkenéséhez és minőségének romlásához vezet. Érdemes figyelni a hiánytünetekre, amelyek akár már ősszel is megjelenhetnek, így célszerű megfontolni a kéntartalmú alaptrágya kijuttatását.

A második fejtrágyázást a növény szárbaindulásának és zöldbimbós állapotának idején érdemes elvégezni, hiszen ebben a periódusban a vegetatív növekedés különösen dinamikus. Ekkor a nitrogén pótlása kerül a középpontba, és laza talajokon, ha szükséges, kénes nitrogén formájában is alkalmazható, bórt tartalmazó lombtrágyával kiegészítve.

A repce tápanyagellátásában a kén kulcsszerepet játszik, hiszen nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem az olajtartalomra és a nitrogén-hasznosulásra is. A foszfor és kálium teljes mennyiségét, valamint az őszi nitrogén és kén részét már az alaptrágyázás során, a magágy előkészítésekor célszerű kijuttatni. A nitrogén és kén jelentős részének tavasszal, két lépésben való kijuttatása ajánlott. A mikroelemek, különösen a bór, pótlása pedig célzott lombkezelések révén valósuljon meg. A tudatosan felépített, fenológiai fázisokra alapozott technológia nemcsak a terméshozam maximalizálását szolgálja, hanem a minőség javítását is elősegíti, mindezek mellett hosszú távon költséghatékony termesztést is lehetővé tesz.

Száraz körülmények között különösen felértékelődik a megfelelő tápanyag-utánpótlás, hiszen a növény stressztűrése, fejlődési dinamikája és termésbiztonsága nagymértékben ettől függ.

Váradi Péter, a kereskedelmi szektor innovatív mérnöke, aki a technológia és az üzleti folyamatok hatékony összekapcsolására specializálódott.

Agrárágazat Tudástár

Repce tápanyagdinamika - A repce tápanyagdinamikája azt írja le, hogyan változik a növény tápanyagfelvétele fejlődési fázisonként. Az őszi időszakban a megfelelő foszfor- és káliumellátás biztosítja a gyökérképződést és a télállóságot, míg a nitrogén a zöldtömeg kialakulásában játszik kulcsszerepet. Tavasszal a nitrogén- és kénpótlás együtt szükséges: a kén hiánya korlátozza a fehérje- és olajképződést, valamint rontja a nitrogén hasznosulását. A mikroelemek közül a bór kiemelt jelentőségű a virág- és magképződésben. A tápanyagfelvétel dinamikájának ismerete lehetővé teszi a kijuttatás időzítését, amivel maximalizálható a termés és az olajtartalom, valamint javítható a repce stressztűrése is.