A technológiai iparban jelentős félelmek merültek fel az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási javaslataival kapcsolatban.
A tervezetről március 30-ig várjuk a visszajelzéseket, mielőtt májusban nyilvánosságra kerül az általános célú mesterséges intelligenciát érintő végleges szabályozás.
A technológiai szektor továbbra is aggodalmát fejezi ki az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) szolgáltatókra vonatkozó új szabályozási javaslatok miatt. Az Európai Bizottság által kijelölt szakértői csoport kedden tette közzé a legfrissebb tervezetet, amelyről több lobbicsoport is beszámolt az Euronews-nak.
A GPAI-ról szóló gyakorlati kódex célja, hogy támogassa az AI-modellek, mint például a ChatGPT, a Google Gemini és a Midjourney képalkalmazás, szolgáltatóit abban, hogy összhangban legyenek az EU AI-ról szóló jogszabályaival. Ez a kódex nemcsak átláthatósági és szerzői jogi előírásokat fogalmaz meg, hanem tartalmazza a kockázatok értékelésének és csökkentésének módszereit is, ezáltal biztosítva a felelős és etikus mesterséges intelligencia alkalmazását.
A szöveg előző verziói számos szerzői jogi problémát hoztak felszínre, amelyeket az iparág különböző szereplői, mint például a kiadók és jogtulajdonosok, nehezményeztek. Az Euronewsnak nyilatkozó szakemberek szerint a legfrissebb módosításokkal kapcsolatban széleskörű elégedetlenség tapasztalható.
Boniface de Champris, a CCIA technológiai lobbicsoport vezető politikai menedzsere rámutatott, hogy "továbbra is számos komoly kihívással nézünk szembe". Különösen aggályosnak tartja a "szerzői joggal és az átláthatósággal összefüggő széleskörű kötelezettségeket", amelyek véleménye szerint "fenyegethetik az üzleti titkok védelmét, és megnövelhetik a megterhelő külső kockázatértékelések szükségességét".
Az új tervezet csupán mérsékelt előrelépést hoz a rendkívül kihívásokkal teli elődjéhez viszonyítva, ám de
- fogalmazta meg.
Elias Papadopoulos, a DOT Europe internetes lobbicsoport politikai igazgatója úgy véli, hogy a tervezet első ránézésre "kismértékben fejlődött", de hangsúlyozza, hogy bizonyos rendelkezések még mindig túllépnek az AI-törvény által megfogalmazott követelményeken.
"Például a harmadik fél által végzett, a telepítés előtt és után kötelezően elvégzendő kockázatértékelés, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvényben nem található meg, sajnos az új tervezet keretein belül is továbbra is érvényben maradt" - fejtette ki.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada szakértőkből álló csoportja a múlt hónapban meghosszabbította a korábbi határidőt, hogy alaposan figyelembe vehesse az érdekelt felektől érkező visszajelzéseket. A szeptemberi kezdet óta körülbelül 1000 résztvevő csatlakozott a kódex kidolgozását támogató plenáris ülésekhez és munkaértekezletekhez.
A harmadik változatra vonatkozó visszajelzéseket március 30-ig lehet benyújtani. A végleges változat legkorábban májusban jelenhet meg.
A dokumentum alapvető jogokkal kapcsolatos tartalma gyengébben teljesít – nyilatkozta Laura Lazaro Cabrera, a Centre for Democracy & Technology Europe méltányossággal és adatokkal foglalkozó programigazgatója.
"A harmadik tervezet megerősíti a tartott aggályainkat: úgy tűnik, hogy a legsúlyosabb alapjogi kockázatok figyelembevétele és csökkentése továbbra is csupán opcionális lehetőség marad az általános célú mesterséges intelligenciát fejlesztő szolgáltatók számára" - nyilatkozta.
A szerzői jog és a mesterséges intelligencia viszonya egyre sürgetőbb téma, amelyet az Európai Parlament is kiemelten kezel. Axel Voss, a német néppárti képviselő, saját kezdeményezésű jelentésen dolgozik, hogy átfogóbb képet nyújtson e komplex kérdésről.
