A plázastop szigorításának hatásai várakozásokon aluli mértékben érintik az ingatlanpiacot.

Fedezd fel a hazai ingatlanpiac legnagyobb üzleti és networking eseményét! Idén már a 21. alkalommal várunk minden érdeklődőt!

Júniusban jelentős figyelmet keltett a plázastop néven ismert szabályozás tervezett módosítása, amely a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek széles spektrumát érintette volna, különösen a tulajdonos- és bérlőváltások során.

A javasolt szabályozás értelmében minden egyes tranzakciónak vagy bérbeadásnak új engedély megszerzéséhez kellett volna kötődnie, amennyiben az új tulajdonos vagy bérlő az ingatlant bármilyen kereskedelmi célra kívánta volna felhasználni (vagy továbbra is ilyen jellegű hasznosítást tervezett). Erről a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői is részletes tájékoztatást adtak.

A most elfogadott 274/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet azonban ennél jóval szűkebb körre vonatkozik: a korábbi szabályozást módosító kormányrendelet szerint

kizárólag azoknak az új tulajdonosoknak vagy bérlőknek kell rendeltetésmódosítási engedélyt kérniük, akik 400 négyzetméternél nagyobb területet napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet céljára használnának.

A jogszabályok szerint napi fogyasztási cikknek tekintjük azokat az árucikkeket, amelyek rendszeres használatúak és gyorsan elfogynak. Ide tartoznak például az élelmiszerek, illatszerek, drogériás termékek, háztartási tisztítószerek, vegyi áruk, valamint higiéniai papírtermékek. Ezek mind olyan termékek, amelyeket a vásárlók általában legfeljebb egy éven belül elhasználják, elköltik vagy lecserélnek. Azok az üzletek, amelyek a napi fogyasztási cikkek értékesítéséből származó bevételük jelentős részét képezik, napi fogyasztási cikket forgalmazó boltként működnek.

Ez azt jelenti, hogy a módosított szabályozás kizárólag a nagy alapterületű élelmiszerboltokat és hasonló típusú üzleteket érinti, míg a kereskedelmi egységek többsége mentesül az új engedélykötelezettség alól. Ingatlanpiaci szempontból ez jelentős eltérést jelent: míg a tervezet korábban széleskörű bizonytalanságot szült, a végleges változat a kiskereskedelmi piac egy sokkal kisebb szegmensére összpontosít. Ez azonban továbbra is komoly kihívásokat jelenthet mind a bérlők, mind az üzemeltetők számára.

Kiemelendő, hogy a korábbi jogszabályok alapján a 400 négyzetméternél nagyobb területek kereskedelmi célú hasznosítása, legyen szó azok rendeltetésének megváltoztatásáról vagy átalakításáról, továbbra is engedélyköteles. Azonban, ha eladásról vagy bérbeadásról van szó, az engedélyezés csupán akkor válik szükségessé, ha a tevékenység napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzlet keretein belül zajlik.

A jogszabály végleges változata szerint egyértelművé válik, hogy a módosítás jóval kevesebb piaci szereplőt érint, mint ahogyan azt a tervezet alapján előre lehetett látni. Az új engedélykötelezettség kizárólag az élelmiszerboltokra és a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre vonatkozik, ami jelentősen mérsékli a kiskereskedelmi szektor egészére gyakorolt hatását. Ugyanakkor...

Az érintett ágazatban csökkentheti a befektetők érdeklődését.

- emelte ki Ódor Dániel, a Taylor Wessing budapesti partnere.