Bármilyen magyar politikai formáció is bekapcsolódhat a romániai kormányalakítási folyamatba.

A vasárnapi román parlamenti választásokon a jelenlegi kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) került ki győztesen, azonban a támogatottsága csökkent a korábbi időszakhoz képest. A szavazatok 99,45%-ának feldolgozása alapján kiderült, hogy a választók 22,6%-a a PSD-re voksolt. A második helyet a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egyesítéséért szerezte meg, 18,2%-os eredménnyel. A centrista Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 12,1%-át kapta, míg a kisebbik kormánykoalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a voksok 14,4%-át gyűjtötte be.

"Visszaesett a szociáldemokrata párt, bár így is megőrizte az első helyét, nagyobb mértékben esett vissza a másik kormánypárt. A szélsőnacionalista, szuverenista erők pedig eddig nem látott mértékben jöttek fel - nemcsak az AUR, hanem az S.O.S. Romania is. Ez utóbbi egy nyíltan revizionista, a szomszédos országokkal szemben ellenséges, nemzeti kizárólagosságon alapuló párt. Valamint a szélsőjobboldali erőkhöz sorolható a parlamentben Calin Georgescu közelmúltban alapított pártja, Fiatal Emberek Pártja (POT)" - nyilatkozta az Economxnak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A romániai magyarság szempontjából természetesen vészjósló az idegenellenes, szélsőségesen nacionalista erők térnyerése a bukaresti parlamentben. Ugyanakkor ünnepelhettek is: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis 6,5 százalékos támogatottsággal bejutott a törvényhozásba.

"Azt tapasztalhatjuk, hogy a kifejezetten magyarellenes politikai erők határozottan jelen vannak, és folyamatosan képesek mobilizálni a magyar közösséget. Most is hasonló helyzet állt elő. A romániai magyar választók körében a veszélyek tudatosítása rendkívül erős reakciót váltott ki" - nyilatkozta a kutató.

Rámutattak arra, hogy a magyar kisebbség helyzete szempontjából nem csupán a szélsőséges ideológiákat hirdetők, hanem a centrista, európai értékeket képviselő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is komoly fenyegetést jelenthet. A közelgő választások előtt ugyanis benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely a romániai közigazgatási területek átalakítását célozza. Ennek során számos településtől megvonnák a városi státuszt, ami a magyar többségű önkormányzatok felszámolásához vezethet. Emellett megyeszinten is több magyar vezetésű települést érinthet a javasolt változtatás.

Az RMDSZ parlamenti bejutása egy jelentős lépést jelent a romániai magyar közösség érdekeinek képviseletében. Szilágyi Mátyás véleménye szerint a háromosztatú parlamentben a párt akár kulcsszerepet is betölthet, ami új lehetőségeket nyithat meg a magyar közösség számára.

A kormányalakítás folyamata várhatóan nehezen alakul, hiszen a parlamenti arányok eddigieknél jóval széttagoltabbak. Ez a helyzet új lehetőségeket teremt az RMDSZ számára, hogy részt vehessen egy esetleges kormánykoalícióban. A PSD, a PNL és az USR is potenciális koalíciós partnereként merülhetnek fel, ám a többségi kormány létrehozásához valószínűleg három-négy pártra lesz szükség. A román parlament jelenlegi 7 pártjából négy - a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ - lehet a jövőbeli kormánykoalíció alapja. A fennmaradó három párt, amelyek a szélsőséges irányzatokat képviselik - AUR, SOS Romania és POT - vélhetően nem kerülnek be a koalícióba. Amennyiben mégis felmerülne a részvételük, az RMDSZ valószínűleg nem maradna a kormányzati színtéren.

Az elnökválasztás első fordulója izgalmas fordulatokat hozott, hiszen Calin Georgescu, a független jelölt, aki szoros kapcsolatban áll a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – amelyet más román pártok szélsőségesnek tartanak – a legtöbb szavazatot szerezte meg. A jelenlegi miniszterelnök, Marcel Ciolacu, aki szintén az elnöki posztért indult, váratlanul nem jutott tovább a második fordulóba. E helyett Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke lép színre, és megkísérli megdönteni a múlt hétvégén győzelmet arató Georgescu pozícióját.

Az első forduló után több panasz és kifogás látott napvilágot. Kiderült, hogy Georgescu győzelme mögött kérdéses kampánytevékenységek húzódhatnak, hiszen TikTokon nem mindenki vélekedett róla, hogy szabályos keretek között mozgott. Ezen kívül Lasconi és csapata a kampánycsend megszegésével is vádolható. A legfelsőbb nemzetvédelmi tanács ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország valószínűsíthetően beavatkozott a választási folyamatba, ami további aggodalmakat vet fel.

A román alkotmánybíróság határozatot hozott a 9,4 millió leadott szavazat újraszámlálásáról. Emellett felmerült annak lehetősége is, hogy az első forduló eredményét akár érvényteleníthetik, és új választások kiírását is fontolóra vehetik. Szilágyi Mátyás azonban kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ennek megvalósulására reális esély van.

Az elnökválasztás második köre december 8-án, vasárnapi napon kerül megrendezésre.