A peresztegiek az operatív törzstől szerettek volna információt kérni a falujukhoz szállított állattetemek ügyében, azonban csupán a polgármesterük állt a kérdezők elé.

A hatóságok úgy határoztak, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött, kényszervágásra ítélt új állatokat a rábapordányi telepről a Pereszteg határában található állami ATEV-telepre szállítják. A helyiek ebben a helyzetben hangot adtak ellenérzéseiknek, és tájékoztatást kértek a várható következményekről, valamint a biztonsági intézkedésekről. Annyian érdeklődtek a nagypéntek délutáni lakossági fórum iránt, hogy a faluház befogadóképessége túllépett, így sokan nem tudtak bejutni. Az állategészségügyi operatív törzs tagjai, szakértők és döntéshozók helyett végül csak a helyi polgármester nyújthatott információt a résztvevőknek.

Sellei Tamás próbálta csitítani a helyieket, de ez nem sikerült.

"Kettős szerepben vagyok itt, elsősorban a peresztegi érdekeket képviselem mint polgármester. De magánember is vagyok, és a saját felelősségem szerint döntök. Azt mondom, ha már így alakult, tegyünk meg mindent, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyünk"

- mondta. Az, hogy miért ide, hatvan kilométerre a kényszervágások helyszínétől kell eltemetni a tetemeket, vissza-visszatérő kérdése volt a fórumnak. Pláne, hogy korábbi hivatalos nyilatkozatok a vírus rendkívüli fertőzőképességéről szóltak.

A polgármesterhez sokan fordultak kérdéseikkel, de akadtak olyanok is, akik inkább fenyegetésekkel próbálták kifejezni aggodalmukat: "Ha nem távolítják el innen a holttesteket, akkor félő, hogy Peresztegből Olaszliszka válik." "Ha csütörtök este nem lépünk fel, a peresztegi Fő utcán keresztül haladtak volna a kamionok; így legalább Sopronkövesd irányába terelték őket." Akadt olyan is, aki Petőfi szavait idézte: "Ha szükséges, akár embert is ölök."

A lakossági fórumon a feszültség szinte tapinthatóvá vált, amikor a résztvevők észlelték, hogy az operatív törzs, vagy annak képviselője, nem fog megjelenni. Ekkor robbantak ki igazán az indulatok, hiszen sokan érezték, hogy a válaszok hiánya csak fokozza a bizonytalanságot. A polgármester, aki egyedül állt a helyiekkel szemben, kénytelen volt vállalni a nehéz helyzetet. Annyit tudott ígérni, hogy a felmerült kérdéseket eljuttatja a megfelelő helyekre, és mindent megtesz, hogy válaszokat szerezzen az aggasztó témákra.

Sellei Tamásnak számos előnyből adódóan lehetősége volt arra, hogy szakmai információkat gyűjtsön. Az operatív törzs helyi vezetője, Herczeg Zoltán, aki soproni rendőrkapitányként, vízügyes szakemberként és az állati fehérjefeldolgozás terén jártas szakértőként ismert, délelőtt tájékoztatta nemcsak őt, hanem Nagycenk, Pinnye, Nagylózs és Sopronkövesd polgármestereit is. Ennek ellenére a Pereszteg 2010 óta minden választást megnyerő vezetője nem tudott minden kérdésre kielégítő választ adni.

Nyilvánvaló, hogy nem volt válasza arra, miért nem a fertőzés forrásánál semmisítik meg a tetemeket; mennyire fogják érinteni a helyi ingatlanok értékét; ki fogja kárpótolni a környékbelieket; milyen veszélyt jelent a dögkút az emberek egészségére; mi történik, ha a vírus helyben is megjelenik; hány állattetemet terveznek a peresztegi telepre szállítani, ha újabb fertőzések lépnek fel; és mit ajánlanak a falunak azért, hogy elviselje a bűzt és a fokozott kockázatot.

A büntetés-végrehajtás emberei kerítést építenek, a telepet őrzik. Mozgásérzékelő kamerákat szereltek fel. A kritikus időszak az, amíg kétméteres földréteg kerül a tetemekre - sorolta Sellei Tamás azokat az információkat, amiket az érintett polgármesterekkel közölt az operatív törzs.

Hol vannak a vízügyi mérések, hol vannak a dokumentumok, amik igazolják, hogy a falu lakói és állataik biztonságban vannak? Viszik-e a vírust a rovarok, jönnek-e majd a rágcsálók? A helyiek jobb híján maguk válaszolták meg a kérdéseket, megállapítva azt is: a problémák ott kezdődtek, hogy az önkormányzatok hatáskörét folyamatosan visszavágták, és ma már alig van terület, amiben dönthetnek.

"A döntés megváltoztathatatlan, ezt lenyomják a torkunkon. Azt tudjuk tenni, hogy a biztonságra törekszünk" - szólt a polgármesteri összefoglaló. De erre bekiabálásokkal válaszoltak a helyiek. A peresztegiek félelmét az is táplálja, hogy ha a soproni járásban is felüti a fejét a járvány, annak áldozatai is biztosan Peresztegre kerülnek, mert a közelben más állami dögtemető nincs. Összefogást is sürgettek a környékbeli falvakkal, és többen azt is szorgalmazták, hogy független szakértőkkel ellenőriztessék a víz minőségét, mert a hivatalos adatokban többé nem bíznak.

Bár az operatív törzs képviselői nem voltak jelen a lakossági fórumon, Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán két videót is megosztott. Az első, péntek délben közzétett felvételen elmondta, hogy a rábapordányi telepen 875 szarvasmarhát kellett leölni, és elővigyázatosságból a telep sertéseit is el kellett távolítani. A leölés helyszínének megválasztásával kapcsolatban igyekezett megnyugtatni az érintetteket:

Ez a terület a legmegfelelőbb választás erre a célra, hiszen évtizedek óta ezt a funkciót tölti be. Itt monitoringkutakat fogunk telepíteni, és a honvédség biológiai laboratóriuma is átköltözik ide, hogy a lakosság biztonságát maximálisan garantálhassuk.

- mondta, hozzátéve, hogy "járványügyi nyomozás zajlik annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan ugorhatott 60 kilométert a vírus a korábbi fertőzött telephez képest".

A második, délután öt óra előtt közzétett videóban elmondta, hogy mivel ez a vírus ötven éve nem jelent meg Magyarországon, most tanuljuk meg, hogyan léphetünk fel hatékonyan ellene. "Teljesen érthető, hogy a lakosságban hatalmas érzelmeket kelt ez a helyzet. [...] Ugyanígy természetes, hogy óriási lelki megpróbáltatás, amikor ezeket az állatokat el kell helyeznünk a föld alatt. Ki kell találnunk, hogy hogyan végezhetjük el ezt a folyamatot a legbiztonságosabb módon."

Az állami ATEV-telepekről elmondta, hogy "ezek a helyszínek nem véletlenül lettek kiválasztva, hiszen elődeink már régen tisztában voltak azzal, hol találhatóak a mélyebb talajvízszintek, és hol lehet biztonságosan elhelyezni az állattetemeket. Kérem, higgyenek nekem, a magyar hatóságok rendkívül alaposan megvizsgálják ezen területek biztonsági szempontjait. Senkit nem szeretnénk egy pillanatra sem veszélyeztetni. Az sem véletlen, hogy a Honvédség folyamatosan monitorozza a levegőt, hogy van-e benne vírus, és hogy a vízügyi hatóságok figyelemmel kísérik a talajvízszintet. Az ilyen tevékenységekhez való belépés és kilépés során a lehető legszigorúbb fertőtlenítési intézkedéseket alkalmazzuk."

A vírust csak akkor tudjuk megfékezni, ha mindenki együttműködik, "és bízzanak a szakemberek munkájában, bízzanak abban a tevékenységben, amelyet azért folytatunk, hogy ezt az egész fertőzést leküzdjük, és csak múlt időben beszéljünk róla, hogy soha többet ne okozzon ez ekkora gazdasági károkat Magyarországon" - zárta videóját a miniszter.