A kormány legújabb lépései veszélyeztethetik a vállalatok értékét és pénzügyi stabilitását, ami komoly problémákhoz vezethet a finanszírozás terén.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A modern gazdaságban kiemelt szereppel bír a külföldi tőkebeáramlás. A fejlődő országok növekedési potenciálja nagyban függ a legjelentősebb gazdasági szereplők befektetéseitől, a kiaknázatlan lehetőségek feltárásától és azok megfelelő finanszírozásától. Az elmúlt években hazánk is kiemelt figyelmet élvezett a külföldi tőkebefektetők szemében a kedvező gazdasági körülmények és az impozáns növekedési potenciál fényében, gondoljunk csak a rengeteg energia ipari befektetésre. Ennek a befektetési kedvnek vethet véget a Magyar Közlöny 2025. június 24-i számában megjelent 163/2025. (VI. 23.) kormányrendelet, mely ellehetetlenítheti a külföldi tőke beáramlását Magyarországra.

A rendelet egy korábbi határozat módosítását célozza meg, amely a stratégiailag fontos magyar gazdasági társaságok védelmét szolgálja. Az 561/2022. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján 24 különböző szektort és összesen 63 tevékenységi ágazatot érint ez a módosítás. A lista olyan kulcsfontosságú iparágakat is magában foglal, mint a nagy- és kiskereskedelem, gyógyszergyártás, villamosenergia- és gázellátás, légkondicionálás, élelmiszeripar és mezőgazdaság, egészségügy, építőipar, turizmus és oktatás. Az érintett ágazatok kisebb szereplői azonban nyugodtak lehetnek, mivel a rendelet kizárólag a 350 millió forintot meghaladó cégértékkel rendelkező vállalkozásokra vonatkozik. Ezen kívül, a külföldi befektetők jellemzően a nagyobb értékű cégekben találhatók meg, így a kisebb vállalatok nem kerülnek közvetlen veszélybe.

A módosítások értelmében a cégfelvásárlás egyébként sem egyszerű folyamata kiegészül egy hosszabb ügyintézési határidővel (akár 135 nappal), mely idő alatt az állam felülvizsgálhatja a külföldi tőkebefektetés szükségességét és szereplőit. Amennyiben ezen vizsgálat során az állam úgy dönt, hogy nem engedélyezi a befektetést, nem csak a külföldi tőke beáramlását korlátozza, hanem a rendelet alapján elővásárlási jogot is gyakorolhat a tranzakció folytatásának érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

A külföldi befektetők számára a magyarországi terjeszkedés nem fog vonzó lehetőséget jelenteni.

A potenciális állami beavatkozás tudatában a befektetők nem hajlandók vállalni sem az időráfordítást, sem a tranzakció előtti költségeket. Ez a körülmény pedig jelentős hatással lehet a magyar tulajdonosok eladási szándékára, mivel sokan óvatosabbá válnak.

A külföldi közvetlentőke-befektetések mérőszáma az FDI (Foreign Direct Investment) mutató. Az FDI értékét állományi szinten kell értelmezni, mely általánosságban tartalmazza a részesedések és az adósság típusú instrumentumok értékét is. Mivel az FDI értékét befolyásolja a tőkekiáramlás mértéke is (pl. Ferihegy állami kézbe kerülése), így

A következőkben az FDI-beáramlásokra összpontosítunk, különös figyelmet fordítva a részesedések állományának növelésére irányuló tranzakciókra. Ennek oka, hogy a rendelet várhatóan hatással lesz ezen típusú befektetésekre a közeljövőben.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint 2024-ben a nem adósság jellegű külföldi közvetlen befektetések (FDI) Magyarországra érkező összege körülbelül 5,4 milliárd euróra rúgott, míg 2023-ban ez az érték meghaladta a 6 milliárd eurót. Az ezt megelőző években folyamatos növekedés volt megfigyelhető az FDI-beáramlások éves összegeiben, azonban 2024-ben először tapasztalhattunk egy enyhe csökkenést a külföldi tőke beáramlásának volumenében.

Egyidejűleg hosszú távú stabilizációra lehetett számítani a külföldi közvetlen befektetések (FDI) áramlásának szintjén, ugyanakkor a rendelet hatására az elkövetkező évek során jelentős visszaesés is előfordulhat.

Ha alaposabban megvizsgáljuk a Magyarországra irányuló külföldi közvetlen befektetések (FDI) állományait, egyértelműen kirajzolódik, hogy...

A kormányrendelet pedig nem csak a befektetési kedvet befolyásolhatja ezen országok esetében sem, hanem magával vonhatja a jelenlegi FDI állományok csökkenését, mely hosszú távon finanszírozási problémákat is eredményezhet.

Továbbá iparági szinten is megvizsgáltuk a magyarországi FDI állományok mértékét, hogy lássuk, mely szektorok támaszkodnak a legjelentősebben a külföldi tőkefinanszírozásra. Figyelembe véve az MNB kimutatásait, a legnagyobb FDI állománnyal hazánkban a pénzügyi szolgáltató szektorban, a kereskedelemben, a járműiparban, a gyógyszeriparban és az ingatlan szektorban tevékenykedő vállalkozások rendelkeznek, így

Ezekben az iparágakban is kulcsfontosságú, hogy felkészüljünk a lehetséges finanszírozási igények hatékony kezelésére.

A külföldi tőkebefektetések korlátozása nem csupán a hazai vállalkozások finanszírozási struktúráját befolyásolja, hanem a cégértékekre is komoly hatással lehet. A befektetési kedv átalakulása és a magyar részesedések iránti kereslet csökkenése súlyos értékcsökkenést okozhat.

A vállalatértékelési eljárások jelentős mértékben támaszkodnak a nemzetközi tranzakciók adataira és a globális piaci feltételezésekre. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmében, amikor a magyar cégek értékelésére kerül sor, a felhasználható adatbázis jelentős mértékben a magyar értékpapírpiacra korlátozódik. Ez azt jelenti, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a külföldi beruházók hatását, akkor a globális piaci feltételezéseket is csak nagyon korlátozottan alkalmazhatjuk az értékelési folyamatok során. Ilyen körülmények között a tulajdonosi hozamelvárások számítása során kizárólag a magyar állampapírok, valamint a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények hozam- és kamatvárakozásait vehetjük figyelembe, ami önmagában is kockázatot jelent, és hozzájárulhat a hozamok növekedéséhez.

Ezen kívül a piac várhatóan csökkenő trendje a magyar részesedések likviditására is komoly hatással lehet, ami azt eredményezheti, hogy a részvények értékesítése nehezebbé és időigényesebbé válik. Ennek következtében a kockázatok felmérése során figyelembe kell venni a magasabb prémiumok szükségességét is.

A magyar vállalkozások értékét összességében akár 30-35 százalékkal is mérsékelheti a kockázatok növekedése.

Ha a vállalkozásunk értékét az EBITDA alapú szorzószámok figyelembevételével kívánjuk meghatározni (EBITDA * Szorzószám = Vállalatérték), a legutóbbi rendelet hatására a hazai szorzószámok várhatóan 30-35%-kal csökkennek. Ennek következtében a KKV szektorban általában jellemző 4-5 körüli EBITDA szorzók is egy 3-3,5 közötti értékre süllyedhetnek, ami a teljes piacra vonatkoztatva is érezhető hatást gyakorol.