Csak egy maradhat: a Fidesz-frakció nem tudott első nekifutásra egy szakszerű Btk-módosítást megalkotni, így kénytelen saját magát megbuktatni.

A kormánypártok sürgősen szerettek volna látványos választ adni a Till Tamás-gyilkosság elévülési problémájára, ám a kapkodás egy előkészítetlen, első verzió megszületéséhez vezetett csütörtökön. Vasárnapra azonban elkészült a finomított és átdolgozott változat, így most párhuzamosan két, hasonló célt szolgáló Btk-módosítás van folyamatban, eltérő tartalommal.

A kapkodás jogi barkácsoláshoz, az pedig kínos pillanatokhoz vezet - így foglalható össze az a fideszes szakmai előkészítő, majd jogalkotási teljesítmény, amely a Till Tamás-gyilkosság miatti elévülési tilalom politikai indíttatású problémájára igyekezett választ adni. Persze ez a kényszerhelyzet elő sem fordult volna, ha a Fidesz-kormány idején, 2012-ben nem módosítják a még 1978-as Büntető törvénykönyvet (Btk.), amely addig kifejezetten rögzítette: az emberölés súlyosabban minősülő esetei - például, ha az áldozat 14 év alatti, mint a 11 éves Till Tamás - nem évülnek el.

A 1978-as és a 2012-es Büntető Törvénykönyv (Btk.) közötti eltérés nem csupán abban rejlik, hogy a büntethetőségi korhatárt 14 évről 12 évre csökkentették. Ez különösen nem releváns F. János, a 16 éves gyanúsított szempontjából. A lényeges különbség az, hogy a 2012-es Btk. már nem a minősített bűncselekményekhez köti az el nem évülést, hanem az életfogytig tartó szabadságvesztéshez. Mivel a jogszabályok értelmében a terhelt számára kedvezőbb verziót kell figyelembe venni, F. János esetében az életfogytig tartó büntetés nem volt alkalmazható, tekintettel arra, hogy ő még nem töltötte be a 18. életévét. Így a legmagasabb büntetés, amit kiszabhatnak rá, 15 év lehetett, ami elvileg azt is jelenti, hogy a büntethetősége 15 év elteltével elévült.

A jogi vita éppen arról folyik, hogy vajon valóban így kell-e felfogni a Büntető Törvénykönyvet.

Ennek a jogvitának a vélhetően csak majd a bíróságon eldőlő eredménye Till Tamás feltételezett, emberölés gyanújával letartóztatott gyilkosának büntethetősége szempontjából persze nem mindegy, de a jövőbeni hasonló esetek megítélésénél is bizonytalanságot okozhat. A kormánypártok úgy gondolták, hogy a 24 évvel ezelőtti gyilkosságot talán megúszó tettes miatt felháborodott közvéleményt a jövőre nézve jogilag egyértelmű helyzettel kell megnyugtatni. Csakhogy ezzel is elkéstek, mivel csak Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter, vagyis egy sor ellenzéki követelése után léptek.

A sietség következményeként előfordulhatott, hogy elsőre nem sikerült tökéletes megoldással előrukkolni. Csütörtökön, a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter, aki jogi végzettséggel rendelkezik, egy jogilag ellentmondásos helyzetre hívta fel a figyelmet. Délutánra azonban elkészült a jogi válasz. A Törvényalkotási Bizottság nem nevesített "kormánypárti tagjainak" ajánlására egy újabb javaslat került elő, amely az internetes agresszió visszaszorítására vonatkozik, és a Büntető Törvénykönyv más részeit érinti. Ez a módosító indítvány kimondja, hogy az "életfogytig tartó" bűncselekmények büntethetősége fiatalkorúak esetében sem évül el.

Úgy tűnik, a jogi szövegalkotás ezúttal nem éppen a legjobban sikerült, ami meglepő a jogászok, szakértők és tanácsadók sorát felvonultató Fidesz-frakciótól. A módosítás csupán felszínesen illeszkedik a Btk. szövegéhez, mindössze annyit állapít meg, hogy fiatalkorúaknál nincs elévülés, de az sem világos, mikor léphet ez hatályba. A kapkodás egyértelműen hiányos megoldáshoz vezetett. Hasonlóan a közelmúlt egyik emlékezetes botrányához, a kegyelmi ügy kapcsán született "gyermekvédelmi törvény 2.0"-hoz, amely elsőre alaptörvény-ellenesnek bizonyult, de legalább már a benyújtás előtt észlelték a problémát, és két hónapon át dolgoztak a korrekción.

Érdekesség, hogy a Btk.-módosítás ezen első változatának bizottsági tárgyalásakor az ellenzék részéről kritikaként elhangzott, hogy jobb lett volna a helyzet rendezésére egy önálló törvényjavaslatot benyújtani, nem pedig egy más témában meglévő módosítót kiegészíteni. A Törvényalkotási Bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre a gyorsasággal magyarázta a lépést, amely így kizárta egy általános és részletes vitával járó, további módosító indítványokat lehetővé tevő külön törvényhozási eljárást is. Végül az ellenzék is támogatta a módosítást, mert a bizottság csütörtökön egyhangúlag szavazta meg.

A módosító javaslat körüli helyzet a Fidesznél már másnap kételyeket ébreszthetett, legalábbis Kocsis Máté frakcióvezető úgy tűnt, mintha semmi rendkívüli nem történt volna, és éppen egy új Btk-módosítón dolgoznának. Ugyanakkor óvatosan fogalmazott, hiszen pénteki Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy az elévülést kizáró javaslatukra még várni kell, mivel erről "csak akkor hozunk döntést, ha a helyzet kellően tisztázódott." Két nappal később azonban úgy tűnik, valóban történt valami fejlődés, hiszen vasárnapra már el is készült az újabb módosító javaslat.

A HVG beszámolója szerint Kocsis aggodalma nem csupán értelmetlen, hanem lényegében jelentéktelen is, hiszen a Till-ügyet a jövőbeni jogszabály-módosítás sem érinti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma miatt. F. János letartóztatását követő napon, vasárnap este meglepetésre bekerült az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának hétfő reggeli napirendjébe egy új, önálló Btk-módosító javaslat, amelyet a közkívánatra, lényegében a hangulat javítására készítettek. Ez a kormánypárti tervezet vasárnap este jutott el a HVG-hez:

Az új, önálló képviselői indítványt az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre jegyezte, aki korábban is elégedett volt az előző verzióval. A hétfői bizottsági ülés során tréfásan próbálta meg feloldani az ellentmondást, mondván, hogy csupán az ellenzék kérését teljesítik – hiszen ők javasoltak egy önálló módosítót, és most itt az elkészült változat. A második, átdolgozott javaslat nem hosszú, de már világosan tartalmazza, hogy 2025. január 1-jén lép hatályba. A néhány mondatos érdemi szövegjavaslat összességében azonban precízebb és alaposabb jogi munka, amely a szakmai szempontokat is figyelembe veszi.

Ahogy a HVG is hangsúlyozta, most egy meglehetősen szokatlan helyzet állt elő: a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatának egyes pontjaira vonatkozóan mind a DK, mind a Fidesz külön szavazást kezdeményezett az első Btk-módosító javaslat kapcsán. A Demokratikus Koalíció esetében világosan látható az indok: az ellenzék rendszerint akkor kér külön szavazást, ha egy adott javaslatot támogatni kíván, miközben a többi elemre nem kíván szavazni. Ezzel szemben a Fidesz külön szavazási kezdeményezése nehezen magyarázható másként, mint hogy el kívánják utasítani saját, korábban az ellenzék által is támogatott javaslatukat, mivel inkább az új, második verziót preferálják.

Hétfő reggel az Igazságügyi Bizottság ülésén Vejkey Imre előterjesztette saját, új büntető törvénykönyv módosító javaslatát, amelynek sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalását kérte. Célja, hogy a törvényhozás egyetlen nap alatt végig tudja vinni a javaslatot. Ennek keretében kedden már sor kerülne a vitákra, a módosítók megvitatására és a szavazásra, végül pedig a zárószavazásra is. Azonban ezt követően Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, egy gyorsan összehívott házbizottsági ülésen egy másik gyorsított eljárás, a házszabálytól való eltérés indítványozását javasolta, ezzel tovább bonyolítva a folyamatot.

Jelenleg két párhuzamos Btk-módosító javaslat van folyamatban: az egyik bizottsági módosítóként, a másik pedig önálló képviselői indítványként. Mindkét javaslat célja ugyanaz, de a tartalmukban van némi eltérés. Az utóbbi, „finomított” verzió gyorsított szavazása érdekében ráadásul két eltérő eljárási indítvány is folyamatban van. Valószínűleg a folyamat végén először kedden fogják megszavazni az új, második verziót, majd egy későbbi szavazás során a kormánypárti képviselők kénytelenek lesznek elutasítani a korábban benyújtott javaslatukat, hiszen csak egy javaslat lehet érvényben, és a pontonkénti szavazás során ez elkerülhetetlenné válik.