A családi nézeteltérések nyomán született meg az Üdvhadsereg elnevezésének ötlete. | 24.hu
A kereszténység alapelveihez mindig is hozzátartozott az elesettek és a szegények megsegítése, de a 19-20. században ezeket az eszményeket a leghatékonyabban egy új, radikális szervezet tűzte zászlajára. És ezt ebben az esetben érthetjük akár szó szerint is, hiszen az 1865. július 5-én megalapított Üdvhadseregnek egy valódi katonai szervezethez hasonlóan saját lobogói, indulói és egyenruhái vannak.
Igaz, hogy a kezdetekben ez még nem így alakult, de a mozgalom mára védjegyévé vált militarizmus, valójában egy véletlen következménye. A szervezetet William Booth, az 1829-ben született, eredetileg zálogosnak szánt, majd metodista hitre áttért lelkész, és felesége, Catherine alapították. Booth ekkoriban London egyik legnyomorúságosabb negyedében, az alkoholisták, bűnözők és prostituáltak által benépesített East Endben dolgozott. Ám a prédikálás és az üdvözülés hirdetése mellett egyre inkább érezte, hogy ennél többre van szükség. Így hát elhatározta, hogy kézzelfoghatóbb segítséget nyújt az arra rászorulóknak, méghozzá...
A "három S" – a leves, a szappan és a megváltás – egyedülálló hármasságot alkot, amely nemcsak a mindennapi életünket színesíti, hanem mélyebb értelmet is ad neki. A leves, mint az összetartozás és a táplálás szimbóluma, minden falatban melegséget és szeretetet hordoz. Egy jó forró leves képes összegyűjteni a családot, barátokat, és közösen megélni a pillanatot. A szappan a tisztaság és frissesség megtestesítője, amely nemcsak a fizikai, hanem a lelki megújulást is elősegíti. A szappan minden egyes habzásával eltávolítja a feszültséget és a gondokat, lehetővé téve számunkra, hogy újra tisztán lássuk a világot. A megváltás pedig a remény és a lehetőség ígérete. Ez a belső utazás, amely során felfedezzük önmagunkat, és képesek vagyunk felülkerekedni nehézségeinken. A megváltás nem csupán spirituális értelemben létezik, hanem a mindennapi döntéseinkben is, amikor választunk a jó és a rossz között. E három S – a leves, a szappan és a megváltás – emlékeztet minket arra, hogy az élet egyszerű, de mégis csodálatos; hogy a tápláló együttlét, a tisztaságra való törekvés és a lelki fejlődés együttesen formálja életünket.
Az ekkor még Kelet-londoni Keresztény Megújulás Közössége néven munkálkodó misszió csak egy volt a több száz, állandó anyagi gondokkal küszködő hasonló kezdeményezés közül, de a sors egy évtizeddel később közbeszólt. Booth éppen egy levelet diktált titkárának, amelyben azt írta, hogy tagjaik "önkéntes hadsereget alkotnak". Hallva ezt, fia kikérte magának, hogy ő bizony nem holmi önkéntes, hanem hivatásos katonája a missziónak. Ekkor született meg a Salvation Army, azaz Üdvhadsereg kifejezés, a szervezetet pedig katonai mintára szervezték újjá, Booth maga a generális titulust vette fel, amelyet 1912-es haláláig viselt.
A 20. század elejére az Üdvhadsereg a világ egyik legismertebb jótékonysági szervezetévé nőtte ki magát, köszönhetően a gondosan megtervezett imázsának és Booth kitartó, nemzetközi szintű szervezőmunkájának. Az Egyesült Államokban a 1900-as hurrikán és az 1906-os San Franciscó-i földrengés utáni segítő tevékenységük révén váltak széles körben ismertté. Az adománygyűjtőik, akik már 1910 körül közel 25 ezren voltak, a városok utcáin csengőt rázva gyűjtötték az adományokat, és hamarosan a mindennapi élet szerves részévé váltak.
Bár az Üdvhadsereg vallásos alapokra épül, tagjainak nem szükséges gyakran részt venniük közös rituálékon. A közösségi elköteleződés és a káros szenvedélyek, mint az alkohol és a dohányzás elkerülése a fő hangsúly. A szervezet globálisan 133 országban van jelen, és körülbelül 1,7 millió tagot számlál. Magyarországon az 1949-es kivonulást követően 1990-től kezdte meg újra a tevékenységét, hogy támogassa a helyi közösségeket.
