Cseh László Hosszú Katinkáról így fogalmazott: amikor mások kezdtek fáradni, ő akkor mutatta meg igazán a tudását és elszántságát.
Szerdán bejelentette visszavonulását a háromszoros olimpiai, 26-szoros világ- és 35-szörös Európa-bajnok Hosszú Katinka. "Most, ahogy visszatekintek a karrieremre, óriási beteljesülést érzek. Az érmek és rekordok értékesek, de ami a legmélyebben megmaradt, az az úszás iránti örök szeretetem. Még azután is, hogy felakasztottam a versenydresszt, a víz továbbra is hívogat. Még mindig rengeteg örömöt találok a kartempók csapásában, a lágy fröccsenésekben és a felszín alatt érzett békés magányban" - írta közösségi oldalán az úszónő, aki öt olimpián vett részt. A másik nagy magyar éremhalmozó, az ötkarikás játékokon négy ezüstöt és két bronzot szerző Cseh László rengeteg versenyen megfordult Hosszú Katinkával, hosszú éveken át ők ketten voltak a magyar úszósport legkiemelkedőbb és legeredményesebb alakjai. Cseh László az InfoRádióban felidézte a közös élményeket és beszélt arról is, mit hagy maga után örökségként Hosszú Katinka a sportág számára.
Hosszú Katinka személyiségéből leginkább az a rendíthetetlen elszántság és a verseny iránti szenvedély marad meg bennem. Az a különleges képessége, hogy képes folyamatosan megújulni és fejlődni, lenyűgöző. Emellett a versenyzői attitűdje, amelyben a kihívásokat nemcsak elfogadja, hanem élvezi is, igazán inspiráló. Az a dinamizmus és energia, amellyel a medencébe lép, valamint a tudatosság, amellyel a céljaiért küzd, valódi példaként szolgál mindannyiunk számára.
Mindig lenyűgözött az a határozott magabiztosság, amellyel belépett az uszoda ajtaján, majd szinte repült a medencéhez. Akár egy szerdai edzésen, akár egy fontos versenyen indult, a jelenléte mindig magával ragadó volt.
Az első években talán senki sem gondolta volna, hogy egy háromszoros olimpiai bajnok és nemzeti hős bontogathatja szárnyait. 2008-tól azonban megindult a hullám, és az érmek sorra érkeztek, éppen abban az időszakban, amikor ön is a pályafutása csúcsán ragyogott. Volt, hogy ön ragyogott a medencében, máskor viszont Hosszú Katinka teljesítménye volt a figyelem középpontjában. Az idő múlásával Hosszú Katinka lett a magyar úszósport első számú aranyesélyese, ami érdekes dinamikát teremtett közöttük. Hogyan élték meg ezt a szoros versenyt, és milyen beszélgetéseik voltak a versenyek során erről a rivalizálásról?
Emlékeim szerint nem igazán volt köztünk téma, hogy milyen sikereket értünk el, ilyen szempontból nem alakult ki közöttünk semmilyen versengés. Katinka azért már a pályafutása elején is elég jó eredményeket ért el, de az igazán kiugró sikerek 2012 után következtek. Gyakorlatilag újra fel kellett építenie magát, és végül ez sikerült is neki, hiszen egyértelműen a világ egyik legjobb úszójává vált.
Hosszú Katinka rengeteg versenyen indult, és a 2010-es évek közepétől már igazi specialistának számított azzal, hogy egy-egy versenyen több számot is vállalt. Hogyan tekintettek a rivális úszók vagy akár a magyar válogatott tagjai erre a fenomenális állóképességre?
Mindenképpen érdekes volt látni. Ugyan az én karrieremben is volt olyan időszak, amikor az országos bajnokságokon egy nap több számot is úsztam, több döntőbe bejutottam, illetve váltóban is indultam, de az, amit Katinka csinált, valóban újdonság volt. Ő minden egyes versenyen gyakorlatilag az összes szóba jöhető számban rajthoz állt akkoriban, és ezekben szinte mindig döntőbe került. A legjobbját hozta mindig. Számomra nagyon szembetűnő volt, hogy mennyit tudott fejlődni rövid időn belül. Volt olyan, hogy az év első versenyén úszott egy nagyon jót, majd a következő alkalommal, akár a következő hétvégén még jobb időeredményre volt képes. A szervezete kitűnően tudott alkalmazkodni az extrém terheléshez.
Milyen egyedi és figyelemre méltó képességekkel, valamint emberi tulajdonságokkal rendelkezett még, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen magasságokba emelkedhessen?
A kitartása és a tűrőképessége mindenképpen átlagon felüli volt. Ezek a képességek, készségek nagyon kellenek ahhoz, hogy valaki ne csak egy, hanem több számban is a világ legjobbja lehessen. Nagyon embert próbáló dolog, amikor egy versenyen akár egy nap alatt több számban is rajtkőre kell állni. Sokszor előfordult, hogy csak néhány percnyi különbség volt két szám között, és Katinka mindkettőn elindult. Ilyenkor egyesek könnyebben elgyengülnek, és úgy vannak vele, hogy a következő döntőt már nem ússzák meg olyan erősen. Katinkánál ez kizárt volt, ő mindig odatette magát, és kivétel nélkül megpróbálta kihozna magából a maximumot.
Ahogyan Önnek, úgy Hosszú Katinkának is van egy kislánya, ami új kihívások elé állítja őt. A versenysportot követő időszak valószínűleg jelentős mértékben a gyermeknevelés körül fog forogni az ő életében is. Bár Katinka tapasztalt sportoló, akinek nem igazán van szüksége útmutatásokra, mégis milyen módon segíthetjük elő az átállását a civil életre? Milyen stratégiák, támogatások vagy közösségi programok lehetnek hasznosak számára ebben az új szakaszban?
Az a könnyebbik szituáció, amikor a sportoló maga döntheti el, mikor lép vissza a versenysportból, és mikor zárja le ezt a fejezetet az életében. Ezt a helyzetet sokkal egyszerűbb feldolgozni, mint amikor egy sérülés vagy más kényszerítő ok miatt kell befejeznie a karrierjét. Kulcsfontosságú, hogy a sportág abbahagyása után az egyén találjon magának valami értelmes elfoglaltságot. Így elkerülheti, hogy úgy érezze, mindenáron teljesítenie kell valamit a sport világán kívül.
