Egy elzárt műterem sarkában, a fények és árnyékok játékában, egy magányos képzőművész tevékenykedik. A színházi kirakós darabjait rendezgeti, mintha a színek és formák egy titkos történetet mesélnének el. Ecsetvonásai között a világ zajai elhalványulnak,
Márton Erika díszlettervező bejárta a színházi pálya szamárlétráját. Lenyűgöző látványvilágú produkciói egyikét most díjra jelölték.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Liliom című produkciójának látványtervezéséért jelölték a legnagyobb román színházi kitüntetést, az UNITER-díjat. A fiatal alkotóval a Maszol.ro készített egy érdekes interjút, amelyben bepillantást nyújt a színház világába és a kreatív folyamatok mögé.
Márton Erika a beszélgetés során megosztotta, hogy gyerekként már a színészek világának rejtelmeire volt kíváncsi, szívesen figyelte, hogyan készülnek a díszletek. Képzőművészeti tanulmányai után, miután Kolozsváron elvégezte az egyetemet, a díszlettervezés iránti szenvedélyét akarta követni. Azonban hamarosan kiderült, hogy csupán két helyen, Bukarestben és Budapesten érhető el ilyen irányú képzés. "Bukarest nem vonzott, Budapest viszont túl drágának tűnt, ezért jó néhány évre el kellett engednem ezt az álmomat."
Néhány évvel később a Marosvásárhelyen induló szakra iratkozott be, miközben grafikákat készített, nyomdai és reklámmunkákban vett részt. "Én munkával, tapasztalatszerzéssel képzetem magam. Ez mindig így megy: az elején nagyon gyenge dolgokat produkálsz, aztán jön az átlagos, és majd csak sok-sok gyakorlás után lesz képes az ember valami igazán jóra. Amikor Vásárhelyen tanultam, nagyon sokat lógtam a színházban. Minden előadás után ott maradtam, és néztem, ahogy a műszakosok lebontják az előadások díszletét."
Hogy miként találta meg a helyét a színházi kirakósban, mi inspirálja és miért fontos neki, hogy észrevették az eddig árnyékban dolgozó Figura munkáját a Román Színházi Szövetség zsűrijében is, arról itt olvashatnak.
