Egy ősi görög papirusz lenyűgöző titkokat leplez le a bűnözők világáról, olyan információkat, amelyek messze túlmutatnak a korabeli elképzeléseken. Az írásmód és a tartalom egyaránt izgalmas betekintést nyújt a bűnözés különös és sokszor megdöbbentő aspek

Egy lenyűgöző ókori görög papirusz olyan titkokat fed fel, amelyek az akkori emberek mindennapi életét világítják meg. Hadrianus császár uralkodása alatt két zsidó betyár került a bíróság elé, komoly bűncselekményekkel vádolva őket. Az ügyükben szerepelt a rabszolgák szabadon bocsátása, anélkül hogy a szükséges díjakat megfizették volna, valamint a Római Birodalom elleni lázadás vádja is. Az események részletei majdnem 2000 évre elfeledtek, ám most újra napvilágra kerültek, miután a tudósok sikeresen lefordították a júdeai sivatagban felfedezett leghosszabb görög papiruszt, amely valaha is előkerült.

A történet szerint az 1950-es évek végén vagy a '60-as évek elején bukkantak rá egy figyelemre méltó ókori görög papiruszra, amelyet az ókori nabateusok készítettek. Ezek a nép a hellenisztikus és római időszak alatt jelentős területeket birtokoltak a Közel-Keleten. A papirusz hosszú időn át egy jeruzsálemi múzeum gyűjteményében pihent, mígnem 2014-ben újra felfedezték. A kutatók ekkor döbbentek rá, hogy a dokumentum valójában görög nyelven íródott, ami új megvilágításba helyezte annak jelentőségét.

A 133 sorból álló, botrányos tartalmú papirusz felfedte, hogy két zsidó bandita, Saulos és Gadalias, valamint bűntársaik, Chaereas és Diocles ellen indított bírósági eljárás részleteit őrzi. A szöveg említi Hadrianus júdeai látogatását az i.sz. 129-130-as években, továbbá Tineius Rufus nevét is, aki i.sz. 132-ig irányította a területet. Ez a történelmi háttér lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a per időpontját körülbelül i.sz. 130 és 132 között helyezzék el.

Ez a dátum különös jelentőséggel bír, hiszen arra utal, hogy Saulos és Gadalias a római uralom ellen irányuló zsidó lázadás előestéjén aktívan részt vettek a felforgató tevékenységekben. Ez a lázadás, amely a Bar Kokhba-lázadás néven vált ismertté, i.sz. 132 és 136 között zajlott. Fontos megemlíteni, hogy a papirusz kifejezetten "lázadással" vádolja a párost, ami arra enged következtetni, hogy jelentős szerepet játszhattak a felkelés kirobbanásában.

A Gadalias színes történetének részleteit bemutató terjedelmes papirusz olyan bűncselekményeket említ, mint az erőszak, a banditizmus, a pénzhamisítás, a börtönből való szökés és a pénzügyi zsarolás. Ezekért a cselekedetekért "sokszor elítélték és száműzték" az elkövetőket.

A jelen ügyben azonban úgy tűnik, hogy Saulos a hibás, aki kikerülte a rabszolgák emancipálásakor fizetendő 5 százalékos adót. A jelek szerint Saulos Chaereast "szalmabábnak" használta, hogy kiszabadítson három rabszolgasorsú embert, Abaskantost, Onesimost és Niko-t, és fiktív módon átruházta a tulajdonjogot erre a cinkosra anélkül, hogy ténylegesen átadta volna a rabszolgákat.

Gadaliast - akit "olcsón megvásárolható embernek" neveznek - az okmányok hamisítására alkalmazták.

- mondta Avner Ecker, a tanulmány szerzője. Bár semmi sem utal a per kimenetelére vagy Saulos, Gadalias és vádlott társaik sorsára, a kutatók megjegyzik, hogy a falsum - azaz hamisítás - bűntette a római korban súlyos büntetést vont maga után.

A szankciók széles spektrumot ölelnek fel, kezdve a kisajátítástól és a száműzetéstől, egészen az elítélésen keresztül a bányákban végzett kényszermunkáig, sőt, a halálbüntetésig is - emelik ki a szerzők. Hozzáteszik, hogy még a jogszerű kiváltságokkal rendelkező, tisztességesnek számító osztály tagjai is súlyos büntetéseket kaphatnak hamis vádak miatt. Figyelembe véve a rómaiak bűnözőkkel kapcsolatos szigorú büntetési gyakorlatát, Saulos és Gadalias helyzete nem néz ki túl kedvezően - olvasható az Iflscience cikkében.