Egy kutatás eredményei alapján a fékpor az emberi egészségre nézve veszélyesebbnek bizonyul, mint a kipufogógázok.

Korábban már folytak kísérletek a fékporgyűjtő rendszerek fejlesztésére.

Nemrégiben befejeződött egy alapos kutatás az Egyesült Királyságban, a Southampton Egyetemen, amely a fékpor emberi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. A tanulmány négy különböző fékbetét-típust elemzett: alacsony fémtartalmú, félfém, azbesztmentes organikus és hibrid kerámia összetételeket. Az eredményeket a kipufogógázok káros hatásaival vetették össze, és megdöbbentő módon kiderült, hogy a fékpor arányaiban még mérgezőbbnek bizonyult.

Érdekes módon a legrosszabb teljesítményt az azbesztmentes organikus fékbetétek produkálták, amelyek manapság széles körben elterjedtek. Ezek a betétek az azbeszt egészségügyi kockázatai miatt készülnek anélkül, hogy ezt az anyagot használnák, és a megfelelő hőelvezetés érdekében rézszálakkal helyettesítették az azbesztet. Azonban a kutatás eredményei azt mutatják, hogy éppen a rézpor kapcsolódik olyan súlyos egészségügyi problémákhoz, mint a rák, az asztma vagy a krónikus tüdőbetegségek.

A fékporkibocsátás szabályozásának kérdése sokáig háttérbe szorult, ám az utóbbi időszakban egyre inkább napirendre került a káros hatásai miatt. Az Egyesült Államokban a különböző vízi ökoszisztémák védelme érdekében tervezik a káros fékporkibocsátás mérséklését, amely a fékbetétek réztartalmának csökkentését jelenti. Hasonló irányba lépett az Európai Unió is, ahol a 2026-ban életbe lépő Euro 7-es szabályozás elsősorban az új autókra vonatkozik. A fékpor csökkentésére nem csupán a döntéshozók keresnek megoldásokat; például a Volkswagen már kísérletezett egy innovatív rendszerrel, amely képes összegyűjteni és tárolni a káros fékport.