Könnyebb lehet számára megosztani érzéseit egy gépesített terapeuta révén, mint egy hagyományos pszichológussal. Az automatizált terápiás megoldások számos előnyt kínálnak, ugyanakkor számos kockázatot is hordoznak. Az ilyen típusú segítő rendszerek lehet

Azok számára is ideális társ lehet a mesterséges intelligencia, akik mélyebb lelki támogatásra vágynak. Mivel a gép nem formál morális ítéleteket, és nincs benne az emberek előtt érzett szégyen, sokan könnyebben megosztják érzéseiket és gondolataikat. Ez nem csupán a szerelem területén igaz, hanem számos más élethelyzetben is.

Kutatásokra hivatkozva Magyary Ágnes pszichológus azt mondja, hogy poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő katonák szívesebben tárták fel érzéseiket chatbotnak, mint embernek. Jól jöhet a lehetőség elzártan élő pácienseknek (ennek sajátos esete volt a Covid-járvány okozta bezártság), illetve depressziósoknak, idősebbeknek, autistáknak (náluk fejlesztheti a társas készségeiket).

Egy figyelemre méltó és korai példa a mesterséges intelligencia történetében, hogy az 1960-as évek végén Joseph Weizenbaum, az MIT neves professzora, egy alapvető pszichoterápiás szoftvert hozott létre Eliza néven. Weizenbaum óriási meglepetésére a felhasználók gyakran azt hitték, hogy a program valóban megérti őket, és érdemi, támogató válaszokat ad, holott a gép válaszai és kérdései a kor technikai lehetőségeihez mérten meglehetősen egyszerűek és sokszor közhelyesek voltak.

Az MI jelenlegi fejlettségi szintjén rengeteg új lehetőség bontakozik ki előttünk.