Erdő Péter gondolatai szerint a keresztény ember lényegét a remény hatja át. A remény nem csupán egy érzelem, hanem egy mélyen gyökerező hit, amely az élet kihívásaival szemben is képes erőt adni. A keresztény közösségben a remény forrása Isten ígéreteibe
A keresztény ember a remény embere, mert "amiben hiszünk, az a reményünk" is - mondta Erdő Péter bíboros pünkösdhétfőn az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közösségi napján, Esztergomban.
A beszélgetés során a bíboros, esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett szentév, amely egészen vízkeresztig tart, különleges jelentőséggel bír. A szentév mottója, a "remény zarándokai", nem csupán a mindennapi reményre utal, hanem arra a mélyebb, a keresztény hit által megélt reményre, amely az emberi élet valódi értelmét hivatott megvilágítani.
Ez a remény egy különleges keresztény világnézetet tükröz - fogalmazott. A római kultúra hanyatlásának idején sokan azt hirdették, hogy holnap úgyis véget ér minden, és ezért érdemes minden pillanatot kiélvezni.
Ez a nézőpont napjainkban talán még inkább elterjedt, sokan úgy vélik, hogy mivel hosszú távon semminek sincs igazi értelme, az életünk egyetlen feladata, hogy a pillanatokat maximálisan kihasználva jól érezzük magunkat. Ezzel szemben a hívő ember számára az örök élet ígérete egy mélyebb, hosszú távú célt és reményt kínál, amely túlmutat a jelen pillanaton.
Szólt arról is, hogy szemben a sétával, a zarándoklatnak mindig célja van, és nemcsak fizikai, hanem lelki célja is. Az igazi zarándok mindig valamilyen imaszándékkal indul útnak, és elérve célját, a kegyhelyen általában kér is valamit. Például a Szűzanya pártfogását egy beteg hozzátartozó számára, vagy egy nehéz helyzet megoldását.
Megosztotta, hogy saját bőrén érezte, ezek a különös kérések néha váratlan módon, hirtelen elnyerik a figyelmet.
Ahhoz, hogy a zarándok valóban megtapasztalja a szándéka teljesülését, nem elegendő csupán az odautazás során gondolnia arra, amiért jött, és nem csupán a szent helyen imádkozni érte. Fontos, hogy utána is figyelmesen, "nyitott szemmel" élje a mindennapjait, és észrevegye azokat a jeleket, amelyek válaszokat adhatnak a szívében fogalmazódó kérdésekre - hangsúlyozta Erdő Péter.
Ismertette: az első szentévet 1300-ban hirdették meg, majd kerek évfordulókon, később 25 évenként. Ilyenkor a római zarándokoknak bizonyos vallásos cselekedetekhez kapcsolva a pápa teljes búcsút engedélyezett.
Ennek a római, szentévi búcsúnak a szokása később kiterjedt, és jelenleg a megyés püspököknek is joguk van az egyházmegyében kijelölni bizonyos templomokat, ahová a megfelelő imádságok mellett, ha elzarándokol a hívő, ugyancsak elnyerheti a teljes búcsút.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 2025-ös jubileumi évének keretében a búcsú elnyerésének lehetőségei a következő helyszíneken valósulnak meg: a Szent István-bazilikában, az esztergomi bazilikában, a Mátyás-templomban, a máriaremetei kegytemplomban, a pesti ferences templomban, valamint a péliföldszentkereszti kegytemplomban – tájékoztatott Erdő Péter.
