Ez a mindennapi rutin negatívan befolyásolja az agy teljesítményét.

Az agyműködés fenntartása és erősítése rendkívül fontos a mindennapi életminőségünk szempontjából. Az agyunk folyamatosan alkalmazkodik a környezetünkhöz, és a szokásaink, életmódunk jelentős hatással vannak a kognitív funkciókra. Egyes hétköznapi szokások azonban káros hatással lehetnek az agyműködésre, gyengíthetik azt és hozzájárulhatnak a mentális egészség romlásához.
A kávé és egyéb koffeintartalmú italok mára sokak mindennapi életének elválaszthatatlan részévé váltak. A koffein rövidtávon valóban fokozhatja az éberséget és a koncentrációt, de hosszú távon nem elhanyagolható hatásai is vannak az agyműködésre. A túlzott koffeinfogyasztás könnyen álmatlansághoz, szorongáshoz és ingerlékenységhez vezethet, melyek mind hátrányosan hatnak a szellemi egészségünkre. Ráadásul a rendszeres koffeinbevitel hozzájárulhat a dehidratációhoz, ami szintén nem kíméli az agyunk működését. De ez csupán egy a sok rossz szokás közül, amellyel károsítjuk agysejtjeinket.
A gyertyák égetése, különösen a paraffin alapú gyertyák, szintén káros hatással lehet az agyműködésre már rövid távon is - hívja fel a figyelmet az Index. A gyertyák égése során felszabaduló vegyi anyagok, mint például a toluol és a benzol, légszennyezést okoznak, amely negatívan befolyásolja a koncentrációs képességet és az agy egészségét.
A gyertyafüstből származó beltéri légszennyezés megfelelő szellőzés nélkül befolyásolhatja az emberek koncentrációs képességét. A szennyezés apró részecskéi a tüdőn keresztül is bejuthatnak a véráramba, és végül átjuthatnak az agyat védő gáton, gyulladást váltva ki a szervezetben
A modern technológia térhódításával napjainkban egyre több időt töltünk el különböző képernyők előtt, legyen szó számítógépekről, okostelefonokról vagy éppen televíziókról. Ez a hosszan tartó képernyőhasználat különösen káros hatással lehet az agyunk működésére, különösen a fiatalabb generációk esetében. Kutatások szerint a túlzott képernyőidő csökkentheti a figyelmünket, rontja a memóriánkat, és akár a kognitív képességek romlásához is vezethet. Az agyunk számára elengedhetetlen a pihenés és a megfelelő alvás, amelyet viszont a képernyő előtt eltöltött idő jelentősen befolyásolhat.
A mozgáshiány és az ülő életmód komoly hatással van agyunk működésére. Az agyunk optimális teljesítményéhez elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, amely serkenti a vérkeringést és oxigénnel látja el az agysejteket. A fizikai aktivitás hiányában nő a kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázata, ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kognitív funkciók csökkenéséhez. Ráadásul a mozgás elmaradása szorongást és depressziót is előidézhet, ami tovább rontja agyunk hatékonyságát. Éppen ezért fontos, hogy aktívan figyeljünk életmódunkra, és beépítsük a mozgást a mindennapjainkba.
Az étrendünk rendkívüli mértékben befolyásolja agyunk működését. Az egészségtelen táplálkozás, különösen a magas cukor- és zsírtartalmú ételek rendszeres fogyasztása, súlyosan károsíthatja mentális teljesítményünket. A túlzott cukorfogyasztás gyulladásos folyamatokat indíthat el az agyban, amelyek hozzájárulhatnak a kognitív képességek csökkenéséhez. Ezen kívül, ha étrendünkből hiányoznak az omega-3 zsírsavak, az szintén hátrányosan érinti agyunk működését, mivel ezek a tápanyagok kulcsfontosságúak az agysejtek egészségének megőrzésében. Érdemes tehát tudatosan válogatni az ételeink között, hogy támogassuk mentális jólétünket.
A társasági élet hiánya és az elszigeteltség komoly hatással lehet az agyműködésre. Az emberi agy szociális lényként a legjobban a közösségben való jelenlétében teljesít. A rendszeres szociális interakciók kulcsfontosságúak a mentális jólét megőrzésében. Azok, akik keveset töltenek időt a barátaik és családtagjaik társaságában, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szellemi hanyatlás és a demencia kialakulására. A társas kapcsolatok nem csupán a kognitív funkciókat erősítik, hanem serkentik az agyi aktivitást és segítenek a stressz csökkentésében is.
Az alkohol- és drogfüggőség szintén jelentős káros hatással van az agyműködésre. Az alkoholfogyasztás és a drogok használata károsítja az agysejteket és az idegrendszert, ami hosszú távon kognitív hanyatláshoz vezethet. Az alkohol- és drogfüggőség továbbá növeli a szorongás és a depresszió kockázatát, amelyek mind negatívan befolyásolják az agyműködést.