Freund Tamás: Nehezen tudom elképzelni, hogy az Orbán-kormány a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának megünneplését költségvetési megszorításokkal kívánja megoldani.

A valódi veszteséget 2019-ben könyvelte el az MTA, amikor elvették kutatóhálózatát, a mostani ingatlaneladás lényegesen nem változtat pozícióján ‒ mondta lapunknak a köztestület elnöke. A bizalmatlanság persze érthető.

A HUN-REN intézetek vezetői, köztük igazgatók és főigazgatók, közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben kifejezték támogatásukat az Akadémia és saját módosító javaslataik alapján született törvény iránt. Kérik, hogy az Akadémia segítse az ingatlanok átadását, hogy a törvény életbe lépése megvalósulhasson, és ezzel a kutatóhálózat jövője végre stabilizálódhasson. Az elmúlt időszak eseményei – mint a kutatóhálózat leválasztása, az irányítás átalakítása, az egyetemi modellváltás, valamint a kutatásfinanszírozás reformja – mind hozzájárultak a bizalmatlanság kialakulásához. A kutatók és intézetvezetők alulfinanszírozottsága is rányomja a bélyegét a jövőbeli kilátásokra, ami a szavazás szoros eredményét is magyarázza. Az új törvény, ha az Alapító Okiratok és a Szervezeti Működési Szabályzatok ennek szellemében készülnek, kulcsfontosságú garanciát nyújthat a kutatóhálózat egyben tartásához, biztonságos finanszírozásához és pozitív jövőképének kialakításához. Ezen alapokra támaszkodva a kutatóhelyek és a kormány közötti bizalom is megerősödhet. "Az Akadémia örömmel vállalja a közvetítő szerepet" – nyilatkozta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népszavának a múlt heti rendkívüli közgyűlés kapcsán. Hozzátette: "Kifejezetten örömmel tölt el, hogy a felmerült véleménykülönbségek ellenére a diskurzus végig az Akadémia szellemiségéhez méltó érveléssel folyt, mély felelősségvállalás és egymás iránti tisztelet jegyében."

A közgyűlés legutóbbi döntése alapján, amely 53-41 százalékos arányban született, az államnak 80 milliárd forintért értékesítik a HUN-REN néven működő egykori akadémiai kutatóhálózat intézetei által használt ingatlanvagyon egy részét. Az ingatlanok eladása és a kutatóhálózat kormányzati átszervezése körül számos aggodalom merült fel a tudományos közvélemény egyes tagjai részéről. Sokan attól tartanak, hogy az ingatlanok értékesítése a privatizáció irányába mutat. Freund Tamás hangsúlyozta, hogy a törvény kimondja, miszerint a megvásárolt ingatlanokat az állam a HUN-REN rendelkezésére bocsátja, amelyeket közfeladatainak ellátására használhat. Ez a megkötés már korábban is érvényben volt, amikor az MTA először kapta meg az ingatlanokat az államtól, majd 2007-ben ingyenesen tulajdonjogot szerzett felettük. Az ingatlanok eladása csak abban az esetben jöhet szóba, ha a HUN-REN vezetése úgy dönt, hogy a kutatóintézeteket jobb feltételek közé költözteti. Ilyen esetben az eladott ingatlan vételárát új kutatási infrastruktúra kialakítására kell fordítani. Emlékeztetett, hogy az Akadémia is hasonló lépéseket tett, amikor Pálinkás József elnöksége alatt budai ingatlanait értékesítette, hogy új kutatóközpontokat létesítsen.

Az MTA vezetése meghozta a döntést: az intézmény ingatlanjait az Orbán-kormányra bízza. "Freund Tamásnak szégyellnie kellene magát" – hangzott el a heves ellenállás során, amelyet gyanús módosítók kísérnek az akadémiai vagyon újabb kiárusítása kapcsán.

Az Országgyűlés által elfogadott új HUN-REN törvény szintén éles vitákat váltott ki a tudományos közösség körében - sokan az autonómia, a tudományos szabadság további korlátozásától tartanak, illetve attól, hogy a modellváltott egyetemekhez hasonlóan a kutatóintézetek elesnek, uniós forrásoktól, ha az EU aggályosnak ítéli meg az új jogszabályt. Az MTA elnöke szerint a törvénybe (bár némileg a közgyűlés alatt is változott - vagyis nem ismerhették a végleges szöveget) az akadémia és a kutatóintézetek vezetőinek változtatási kérései is bekerültek végül. "A javaslataink többsége szerencsére a közgyűlés idején elérhető törvénytervezet szövegében már megjelent, például beemelték az alapkutatások és a szabad témaválasztáson alapuló kutatások fontosságát és finanszírozását, megtartották a kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek jogi személyiségét, amelyhez végül a munkáltatói jogok is csatlakoztak. A Közgyűlés előtti este utolsó módosításként még egy kérésünknek eleget tett a kormány, így az MTA elnöke visszakerült a törvénybe, mint az Irányító Testület tagjait a miniszterrel közösen jelölő személy" - mondta Freund Tamás, ugyanakkor elismerte: ahogy eddig a 2019-es elcsatolás óta, úgy a jövőben sem lesz közvetlen befolyása az Akadémiának a HUN-REN működésére. Az új törvény értelmében a HUN-REN Irányító Testületének tagjait és elnökét az illetékes miniszter és az MTA elnöke közös jelölése alapján a miniszterelnök nevezi ki. "Az én felelősségem, hogy a kutatói szférát olyan nagy tapasztalatú kiváló tudósok képviseljék a HUN-REN legfelső vezetésében, akiktől joggal várható az Akadémia értékrendjének képviselete" - tette hozzá.

Freund Tamás a közgyűlés után arról beszélt: a cél az lenne, hogy az új HUN-REN törvény elfogadásával egy nemzetközileg versenyképes, a fiatal kutatók számára megfelelő jövőképet mutatni tudó kutatóhálózat jöjjön létre, ehhez azonban még számos lépésre szükség van. - A helyzet különösen a kutatói bérek terén igényel sürgős rendezést. Erre most minden esély megvan, amennyiben megvalósul a HUN-REN költségvetésének két lépcsőben ígért emelése. De legalább ilyen fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság, a nemzetközi kutatói együttműködésekben való részvétel, és a kutatóintézetek számára pedig nemcsak a tudományos, hanem a szükséges pénzügyi és szervezeti autonómia is. Hosszabb távon ezek közül egyetlen területen sem engedhető meg, hogy a régiós versenytársainkénál rosszabb feltételeket kínáljunk.

A fideszes parlamenti többség határozott lépéseket tett az MTA alól kiszervezett kutatóhálózat átalakításának ügyében. Ez a döntés nemcsak a tudományos közösséget érinti, hanem előrevetíti az EU-s források esetleges elvesztésének kockázatát is, amely az akadémiai kutatóhálózat újabb kormányzati beavatkozásának következményeként merülhet fel.

Minden átalakításnak súlyos ára van abban az értelemben is, hogy elvonja a figyelmet a kutatómunkától, és helyette az adminisztratív feladatokra irányítja a tudósok energiáit. Nevezhetjük ezt tranzakciós veszteségnek, amely az elmúlt öt évben a hazai kutatási rendszer számára önmagában is komoly terhet jelentett. Ezt szintén többletbefektetéssel lehet kompenzálni. Egy nem tökéletes, de kiszámítható rendszerhez is egészen jól lehet alkalmazkodni, egy állandóan változóhoz sokkal nehezebb. Azt gondolom, hogy a kutatói pálya népszerűsége és a fiatalok számára vonzó jövőkép miatt is

Elengedhetetlen, hogy túllépjünk ezen a tumultuózus időszakon, és olyan kutatói karrierlehetőségeket kínáljunk a tehetséges fiatalok számára, amelyek sokkal kiszámíthatóbbak. Olyan környezetet kell teremtenünk, amely a kutatói szabadságot és az egyéni felelősségvállalást egyaránt előtérbe helyezi, lehetővé téve számukra, hogy kibontakoztathassák tehetségüket és kreativitásukat.

- véli Freund Tamás.

Az elnök nyugodt szívvel tekint a közelgő 80 milliárdos vételár kifizetésére, amelyet az ingatlanokért kap az MTA, hiszen nem tart attól, hogy az Orbán-kormány csökkenteni fogja a működési forrásokat. A kormányzat esetleges érvelése, miszerint az Akadémia gazdálkodjon az ingatlanokért kapott összegből, Freund Tamás szerint meglepő lenne. Rámutat, hogy az Akadémia bázisfinanszírozásának egyes elemei nem pótolhatók egyszeri tőkebefektetésekkel. Az Akadémia költségvetése eddig is az Országgyűlés döntésén alapult, és várhatóan a jövőben is így marad. Freund azt sem tudja elképzelni, hogy a kormány az MTA 200. évfordulóját egy költségvetés-csökkentéssel ünnepelje. A kutatóhálózat és jelentős ingatlanvagyonának elcsatolásával kapcsolatban Freund úgy véli, hogy az MTA szerepét már 2019-ben újra kellett definiálni, amikor az intézeteket elválasztották. Az akkor elfogadott küldetési nyilatkozat, melyet 93%-os szavazati aránnyal fogadtak el, továbbra is irányadó. Az Akadémia célja, hogy hozzájáruljon a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához, valamint a tudományos tanácsadás, a magyar nyelv és kultúra ápolása, a tudományos kutatás minőségi és etikai szabályozása, és a tudományos ismeretterjesztés terén végezzen tevékenységeket. Freund Tamás hangsúlyozta, hogy az államnak történő ingatlaneladás, amelyeket a kutatóhálózat ingyenesen használt, nem befolyásolja az Akadémia működését és küldetését. Az ingatlanok hasznosítási lehetősége ugyanis eddig sem állt rendelkezésre, így az Akadémia továbbra is folytatni tudja tevékenységeit a megszokott keretek között.

Vidéki székházakra is költenének

Az eladott ingatlanok eladásából származó 80 milliárd forint nagy része, 74 milliárd forint kamatozó állampapírban marad, az Akadémia számításai szerint ha nem nyúlnak hozzá 2029-ig, akár 14 milliárd forint bevételt is hozhat. Mint azt az MTA elnöke elmondta, a közgyűlési határozat szerint az elnökség kijelöl egy bizottságot azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki javaslatot a 80 milliárd forinttal való gazdálkodásra. "Az viszont több mint valószínű, hogy az Akadémia nem fogja felélni ezt a vagyont, nem tervezi működési költségekre fordítani. Az tűnik logikusnak, hogy befektetjük ezt az összeget, és a hozamából indítunk új programokat. Ezek között várhatóan alapkutatásokhoz kapcsolódó programok is lesznek, talán éppen a humán tudományok területén, ha erre az állami tudományfinanszírozás nem fordít kellő figyelmet" - mondta Freund Tamás, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a vidéki székházaik felújítására kell majd költeniük, mivel a 2025-26-ban esedékes Magyar Tudomány Évéhez, illetve az MTA 200 éves jubileumához kapcsolódó programok jelentős mértékben támaszkodnak majd ezekre a helyszínekre is.