Friedrich Merz és Olaf Scholz a választások után kifejezték, hogy nem terveznek közös kormányzati együttműködést.

Elemzők szerint aligha kétséges, hogy Németország következő kancellárja a konzervatív CDU elnöke, egyben a keresztény pártok közös jelöltje, Friedrich Merz lesz, de ha nagykoalíciós kormány lesz, akkor abban nem kap szerepet a jelenlegi kancellár.

A hétfő esti műsor különleges alkalmat teremtett a vasárnapi előrehozott parlamenti választások előtt, hiszen ez volt az utolsó fórum, ahol Friedrich Merz mellett a másik három kancellárjelölt – a még hivatalban lévő, de újrainduló szociáldemokrata Olaf Scholz, a zöldpárti Robert Habeck, és az AfD társelnöke, Alice Weidel – egyaránt válaszoltak a felmerülő kérdésekre. A beszélgetés azonban eltért a megszokott formátumtól, hiszen a kérdéseket nem a közszolgálati vagy kereskedelmi televíziók tapasztalt műsorvezetői tették fel, hanem maguk a potenciális választók, akik az ország különböző részeiből érkeztek az ARD stúdiójába. A témák széles spektrumot öleltek fel, a nyugdíjrendszertől kezdve a külpolitikán át egészen a Németország-bérlet jövőjéig.

Már a bevezetőben nagy érdeklődés övezte azt a potenciális forgatókönyvet, hogy a felmérések szerint győzelemre esélyes, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció kancellárjelöltjei, azaz Merz és Scholz hogyan férnének meg egymással. Aligha véletlen, hogy a kérdésre mindketten szinte szó szerint hasonlóan válaszoltak: "sehogy". Mind a hivatalban levő kancellár, mind nagy esélyes kihívója egyértelművé tette, hogy

A választások eredményei után nem tervezik, hogy közösen vállaljanak szerepet a kormányban.

"Úgy vélem, mindketten egyetérthetünk abban, hogy ez a helyzet meglehetősen valószínűtlen" – fogalmazott Merz, aki Scholz teljes támogatását élvezte. "Én szeretném megőrizni kancellári pozíciómat, míg ő a kancellári szék elnyerésére törekszik" – tette hozzá.

Elemzők szerint az esetleges nagykoalícióban az első számú szociáldemokrata politikus az országosan rendkívül népszerű védelmi miniszter, Boris Pistorius lenne.

Nem véletlen, hogy a Scholz-kormány által 2023-ban bevezetett, a konzervatívok által gyakran kritizált szociális juttatás, a Bürgergeld, iránti érdeklődés óriási volt. Ez a támogatási forma azok számára készült, akik nem tudják saját jövedelmükből fenntartani magukat. Az eredeti havi 502 eurós összeg 2024 januárjától 563 euróra fog emelkedni. A CDU kancellárjelöltje hangsúlyozta, hogy azok, akik képesek dolgozni, de nem teszik, a jövőben nem részesülnek a Bürgergeldben. Ugyanakkor biztosította a Németország-bérlet folytatásának támogatását, de hozzátette, hogy "pénzügyileg fenntartható" megoldásokra van szükség a jövőben.

Merz kifogásolta, hogy a mostani választási kampányban viszonylag kevés vita folyt a klímapolitikáról. Szerinte ezen a téren a zöldpárti politikával szemben nem több szabályozásra, hanem technológiai nyitottságra és innovációra van szükség.

A hivatalban lévő kancellár, Olaf Scholz határozottan kiállt a stabil nyugdíjszint megőrzése mellett. Véleménye szerint a nyugdíjak emelése szorosan kell, hogy kövesse a bérek növekedését, és a törvényes nyugdíjkorhatár emelését teljes mértékben elutasítja. Ezt a nézetet osztja Robert Habeck, a zöldpárt kancellárjelöltje is, aki hangsúlyosan a klímavédelem fontosságát hangsúlyozta. Habeck határozottan ellenezte a CDU által képviselt technológiai nyitottság koncepcióját, hangsúlyozva, hogy a fenntartható jövő érdekében más megoldásokra van szükség.

"Aki a technológiai nyitottságot emeli ki, az az éghajlati célokat támadja" - jelentette ki. Ha Németország összeomlik a klímavédelem miatt, akkor Európa is összeomlik, és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek akkor vége lesz szerinte, és ennek a kimenetele a németországi választástól is függ.

Az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel elismerte, hogy a szakképzett munkaerő bevándorlására szükség van.

"A menekültügyi bevándorlást meg kell különböztetni a munkaerőpiacra irányuló bevándorlástól"

- fogalmazott Weidel, aki szerint illegális bevándorolókra nincs szükség, őket ki kell utasítani. A fiatal generációnak - mint fogalmazott - szabadságban kell élnie. Mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy családot alapítson úgy, ahogy akar. "Az azonos neműek polgári élettársi kapcsolatait ugyanakkor házasságként kell kezelni, anélkül hogy ez érintené a férfi és a nő közötti házasság intézményét" - idézte az ARD Weidelt, akit több vendég is faggatott személyes élethelyzetéről. Alice Weidel bejegyzett élettársi kapcsolatban él feleségével és két gyermekével. "Úgy gondolom, hogy civil élettársi kapcsolatunk nem lehet másodlagos a hagyományos házassághoz képest" - jelentette ki.

A legújabb ZDF által közzétett közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU pártszövetség népszerűsége 30 százalékon áll. A második helyen az AfD található, amely 20 százalékos támogatottsággal bír. Az SPD a harmadik, 16 százalékos eredménnyel, míg a Zöldek Pártja 14 százalékon követi őket. A hagyományos baloldali Die Linke 7 százalékot kapott, ami elegendő lehet ahhoz, hogy bejussanak a Bundestagba. Ezzel szemben a radikális baloldali BSW és a liberális FDP mindketten 4-4 százalékos támogatottsággal rendelkeznek.