G7-csúcs után: Zelenszkij távozott, de a korrupció továbbra is jelen van?

A háborúpárti erők és Zelenszkij teljes kudarcával végződött a kanadai G7-csúcs, amelyen az Egyesült Államok álláspontja miatt nem sikerült közös, Oroszországot elítélő és Trumpot újabb fegyverszállításokra ösztönző nyilatkozatot elfogadni - viszont a G7-tagok ukrajnai nagykövetei támogatták a súlyos korrupciós botrányokba süllyedt Ukrajna lépéseit a pénzügyi visszaélések felszámolására.

"Az akkor még G8-nak nevezett csoport tévedett, amikor 2014-ben, Putyin krími megszállása után kizárta Oroszországot!" - ezzel a Reuters által is idézett megjegyzéssel nyitott a kanadai Albertában megrendezett G7-ek csúcstalálkozójára érkező Donald Trump, derül ki a Reuters tudósításából. Az amerikai elnök már ekkor lehűtötte azokat a terveket, hogy a csúcs résztvevői határozott nyilatkozatot tegyenek az ukrajnai háborúról.

Trump arra utalt, hogy a világ legfejlettebb ipari államainak informális fóruma, melybe a hét tagállam (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok) mellett 1998-ban Oroszországot is meghívták, 2014-ben, a Krím annektálása után gyakorlatilag kizárták soraikból Moszkvát, és újra G7-ként működtek tovább.

Persze, íme egy egyedi változat: "Aprócska támogatás"

Nem csupán az amerikai elnök távozott korán az eseményről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hasonlóan cselekedett, hiszen - ahogyan azt a hirado.hu is jelentette - több ok is közrejátszott döntésében. Egyrészt Trump korai távozása miatt nem volt lehetősége találkozni az amerikai vezetővel, másrészt pedig nem sikerült elérnie, hogy a résztvevők egy háborúellenes, Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt elítélő nyilatkozatot fogadjanak el.

Az ukrán elnök végül nem távozott haza üres kézzel: Kanada a június 17-én, a Kananaskisban zajló G7-csúcs utolsó napján, Zelenszkijjel folytatott kétoldalú megbeszélés során bejelentette egy átfogó új támogatási csomag indítását Ukrajna részére. Ez a csomag kétmilliárd kanadai dolláros (1,5 milliárd USD) katonai finanszírozást foglal magában.

Zelenszkij távozása előtt kifejtette, hogy a diplomáciai helyzet válságos állapotban van, mivel nem tudta kihasználni a lehetőséget, hogy Donald Trump amerikai elnököt több fegyver szállítására bírja rá.

"Ukrajna sajnos súlyos korrupcióval küzd."

Figyelemre méltó, hogy a Kiyv Independent által is hangsúlyozottan, a G7-országok nagykövetei üdvözölték az ukrán nemzeti vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség (ARMA) reformját célzó törvény elfogadását. Ennek a jogszabálynak a célja, hogy hatékonyan felkutassa, nyomon kövesse és kezelje a korrupcióból, valamint más bűncselekményekből származó vagyont.

Nem véletlen, hogy a G7-ek kiemelt hangsúlyt helyeznek az ukrajnai korrupció felszámolására.

"Ukrajna túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz" - állapította meg egy korábbi elemzésében a Foreign Policy. A külpolitikával foglalkozó amerikai lap rámutatott: "Ukrajna azon stratégiáját, hogy a Nyugat politikai közösségéhez és biztonsági intézményeihez csatlakozva legyőzze Oroszországot, aláássa a korrupcióval való folyamatos küzdelme, amely probléma még mindig messze meghaladja a nyugati normákat."

A lap információi szerint a korrupció mélyen beágyazódott az ukrán állam struktúráiba. Magas rangú bírákat, politikai vezetőket és állami tisztviselőket is érintettek a vádak. Különösen a védelmi minisztérium került a figyelem középpontjába, amelyhez több súlyos botrány kötődik; például olyan tojások és télikabátok beszerzése, amelyek jelentősen túlárazottak voltak, valamint százezer aknagránát megvásárlása, amelyeket soha nem kaptak meg. Emellett kenőpénz elfogadása is felmerült, amelyet olyan sorkötelesektől kaptak, akik el akarták kerülni a katonai szolgálatot.

Ujjgyakorlat: ötszázmilliárd forintnyi csalás A pénzügyi világban néha olyan történetekkel találkozunk, amelyek felülmúlják a képzeletünket. Most egy olyan esetet mutatunk be, amely egy hatalmas, ötszázmilliárd forintos csalásról szól. Ez a történet nemcsak a csalás mértékéről szól, hanem a mögötte húzódó bonyolult stratégiákról és a csalók ügyességéről is, akik képesek voltak elkerülni a hatóságok figyelmét. Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a pénzügyi szabályozás mennyire fontos, és hogy a bizalom megőrzése a gazdaság stabilitásának kulcsa.

Előfordult, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek egy része Nigéria Csád-tó térségébe került, ezzel pedig megerősítve a helyi terrorszervezeteket. Az ukrán hadsereg rendszerszintű korrupciójára utal az ukrán ügyészség 2025. június 16-án közzétett közleménye is, amelyben arról számoltak be, hogy "Lviv régióban lelepleztek egy jelentős csalást, amely a hadsereg technikai beszerzéseit érintette; az okozott kár körülbelül 64 millió hrivnyára tehető" (ez körülbelül 543 milliárd forintot jelent - a szerk.).

Az ukrán ügyészségi forrás szerint a nyugati régió védelmi területén négy tisztviselőt, valamint egy kereskedelmi vállalat alapítóját és vezetőjét gyanúsítottak meg. A nyomozás adatai szerint egy ezredes tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy egy előre meghatározott magánvállalat nyerjen egy tenderen. Ehhez a tervhez bevont más katonákat és a vállalat képviselőit is.

2024 szeptemberében és októberében az állami költségvetésből körülbelül 64 millió hrivnyát pazaroltak el, ahogyan azt egy friss dokumentum is megerősíti. Ez csupán egy apró részletet tükröz a számos korrupciós ügyből, amelyek mögött a Kijev számára folyamatosan nyújtott uniós támogatás áll. A végén pedig a számlákat az európai adófizetőknek kell rendezniük.