Ha a gazdasági motor leáll, minden eddigi intézkedés hatékonysága kérdésessé válik.
Októbar 6-án, hétfőn az RMDSZ Arad Megyei Szervezete székházában 13 órakor kezdődött Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtóértekezlete. Az írott és elektronikus sajtó képviselőit magyarul és románul Faragó Péter megyei elnök, kormányfőtitkár-helyettes üdvözölte, ugyanakkor köszöntötte Kelemen Hunor szövetségi elnököt is, aki minden évben, október 6-án a jelenlétével megtiszteli az aradiakat, részt vesz minden programon, amely az aradi magyar közösség legfontosabb megemlékezésével, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseinek a kegyeletével kapcsolatos. Ilyenkor fejet hajtunk annak a 13 magyar főtisztnek az emléke előtt, akik az életüket áldozták a szabadságért. Faragó Péter elmondta, az aradi magyar közösség nevében kijelentheti: büszkeség tölti el, amiért idén is sikerült megszervezni egy gazdag, színes programsorozatot. Kelemen Hunor szövetségi elnök miután magyarul és románul köszöntötte az írott és elektronikus sajtó munkatársait, elmondta: az utóbbi években október 6-án, az aradi 13 hős tábornok emlékére szervezett programokon rendszeresen jelen volt. A megemlékezésen azokkal a polgárokkal együtt vesznek részt, akik politikai hovatartozástól függetlenül, szeretik a szabadságot.
A kormányzásra áttérve elmondta, hogy a koalíció működése már több mint 100 napja tart, és ebben az időszakban számos fontos döntést kellett hozniuk az ország érdekeinek védelmében. Az örökölt államháztartásban tapasztalható 10 százaléknál magasabb hiány számos kihívást jelentett számukra. A PNL-PSD koalíció olyan költségvetési intézkedéseket vezetett be, amelyek felborították az ország pénzügyi egyensúlyát, és 2023-ban tovább növelték a közalkalmazottak már amúgy is magas létszámát, amelynek finanszírozása problémásnak bizonyult. A kölcsönök kamata 54 milliárd lejra emelkedett, így a koalíció számára kiemelkedő feladatot jelentett az adók növelése és a közalkalmazottak bérének befagyasztása. Fontos, hogy a közeljövőben ne csupán létszámcsökkentéseket hajtsanak végre az önkormányzatokban, hiszen ez önmagában nem reform. Az állami intézményeknek a polgárok szolgálatában kell állniuk, ezért szükség van a bürokrácia csökkentésére és a gyorsabb ügyintézés biztosítására. A nyugdíjkorhatár emelése 65 évre, valamint a nyugdíjak 70 százalékos limitálása kiemelt reformintézkedések, amelyek mellett a gazdasági növekedés feltételeit is biztosítani kell. Jelenleg a kiszámíthatatlanság uralkodik az országban, így középtávon elengedhetetlen egy stabil fiskális politika kialakítása, amely kedvező környezetet teremt a vállalkozások számára. Ha a gazdaság leáll, akkor minden addig hozott intézkedés értelmét veszti. A termelékenység hiánya a bevételek csökkenéséhez vezet, ezért a kormánynak sürgősen lépéseket kell tennie a deficitek csökkentése érdekében, és a társadalomban a bizalom erősítése érdekében 2026-27-re. A kérdésre, hogy a pénzügyi megszorítások milyen hatással vannak a magyar települések fejlődésére és a kulturális programjaikra, Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy sajnos a települések fejlesztéseit érinthetik, attól függően, hogy milyen szinten állnak a közberuházások terén. Az oktatási intézmények védelme érdekében fontos, hogy a helyi önkormányzatok, a csökkent bevételek ellenére, megfelelő forrást tudjanak biztosítani a beruházásokra. Az ukrajnai háború hazai gazdasági hatásaira vonatkozó kérdésre Kelemen Hunor elmondta, hogy az elmúlt négy évben Európában, különösen a periférián, érezhetőek voltak a háborús helyzet következményei. Jelenleg nem kell tartanunk közvetlen agressziótól, de a fegyverkezés és a védekezés előkészületei minden részletet érintenek, és ha a társadalom bármely szegmensétől megvonják a pénzt, annak hatásai azonnal megnyilvánulnak.
A sajtótájékoztató után az aradi Városháza Ferdinánd termében folytatódott a program, ahol Magyarország Bukaresti Nagykövetségének új nagykövete, Kissné Hlatki Katalin állófogadást tartott. A nagykövet hangsúlyozta, hogy megtiszteltetés számára részt venni az aradi 13 vértanú emlékére rendezett megemlékezéseken. Az 1848-49-es események hőseinek helytállása erősíti nemzettudatunkat és hitünket, emlékük pedig arra ösztönöz minket, hogy értékeljük a szabadság iránti elkötelezettségünkből származó eredményeket – foglalta össze Kissné Hlatki Katalin rövid beszédét.
17 órától a vértanúk emlékére szentmisét tartottak a zsúfolásig megtelt arad-belvárosi római katolikus templomban. A szentleckéből a hívek olvastak fel, míg az evangéliumból a résztvevő lelkészek idéztek. Dr. Fábry Kornél, a címzetes guardialfierai püspök és esztergom-budapesti segédpüspök ünnepi szentbeszédében egy fontos kérdést vetett fel: ki az, aki példát mutathat számunkra? A szentmisén hallott evangéliumi szakasz az irgalmas szamaritánus történetét idézte, amely arra világít rá, hogy kinek is tekintjük a felebarátunkat, különösen a bajba jutott emberek esetében. Arad történetéhez kapcsolódva Fábry püspök hangsúlyozta, hogy a vértanúk esetében az akarat volt az, ami először cselekedett. Ők tudatosan választották az igazságot, és a hitükből fakadó akaratuk próbára tette őket. Tisztában voltak azzal, hogy Isten adta nekik a szívet és a lelket, amelyet népük és hazájuk szolgálatára szenteltek. "A tudatosság, az akarat tiszta fénye sugárzott át rajtuk, ezért számunkra is példa, hogy amit teszünk, azt elhatározott szándékkal végezzük. Akkor is, ha ez szembe megy az árral, vagy hátrányos helyzetet teremt számunkra, tudnunk kell, hogy áldozatvállalásunk Isten előtt jutalomra talál" - emelte ki dr. Fábry Kornél prédikációjában. A megemlékezés a pápai himnusz, majd a nemzeti imánk közös eléneklésével zárult, felemelő és ünnepi hangulatot teremtve a jelenlévők számára.
A szentmise végeztével a templom hívei énekszóval és imádkozva indultak el a Megbékélési park irányába. A felkoszorúzott feszület és a 13 vértanú arcképét ábrázoló nagyított kép mögött vonulva, Matekovits Mihály irányítása alatt haladtak. Az utazás során a közúti rendőrség gondoskodott arról, hogy biztonságban érjenek el a parkig.
