Ha kudarcot vall az új lomtalanítási rendszer, a fővárosunkat hamarosan szeméthegyek fogják elárasztani.
Kép forrása: Economx / Hartl Nagy Tamás - Pethő Zsolt, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. ügyvezető igazgatója.
Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az új lomtalanítási rendszer elsajátítása, különben könnyen szemétben fognak térdig járni. Úgy véli, hogy az új megoldás megszünteti azt a frusztráló érzést, mintha minden évben három napra ingyenes hulladékudvar lenne a környéken. Az új rendszer révén folyamatosan elszállítják a gyűjtőpontra leadott hulladékot, így nem kell napokig kerülgetni a felhalmozódott szeméthalmokat az utcákon - tette hozzá.
A szakember véleménye szerint a jelenlegi rendszer hatékonysága már a kommunizmus időszakában kezdett formálódni, azonban mára elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol sokkal gyorsabban unjuk meg és dobunk ki tárgyakat. Ez évente hatalmas mennyiségű hulladékot eredményez, és a feleslegessé vált készülékek, bútorok, valamint veszélyes anyagok eddig jellemzően a lerakókban végezték, szinte teljesen kihasználatlanul. "Most viszont lehetőségünk nyílik arra, hogy a hulladékot újrahasználható termékekké alakítsuk, így védve a környezetünket is" - tette hozzá.
A lomtalanítás utáni takarítás költsége évente körülbelül 500 millió forintot emésztett fel. Ezt a pénzt mostantól arra is felhasználhatnánk, hogy gyűjtőpontokat hozzunk létre. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy változtassunk a hozzáállásunkon, és nagyobb hangsúlyt fektessünk a tudatos szemléletformálásra és az oktatásra is.
Az önkormányzatok jelentős résznek tiltakozásáról Pethő Zsolt azt mondta, mindenkivel egyeztettek és nem úgy tűnt, hogy ragaszkodnának a jelenlegi rendszerhez, sőt kifejezetten pozitívan álltak hozzá. Igazából egyetlen önkormányzatnál tapasztaltunk csak elutasítást a 23-ból. Rámutatott, több mint 170 000 családi ház, mintegy 33 000 társasház lomtalanítási hulladékáról beszélünk, ami a becslések szerint mintegy 30-40 000 tonna hulladékot jelent, amelynek egy jelentős része illegálisan kerül oda, hiszen a cégek is ilyenkor dobálnak ki mindent, miközben szerződniük kellene azok elszállítására.
Szerinte a szétdobálás szokásának elterjedését inkább a jelenlegi rendszer ösztönzi, mintsem hogy a magyar társadalmat leértékeljük. Úgy véli, hogy a magyar emberek sokkal környezettudatosabbak, mint ahogy azt sokan hiszik. Példaként említette az üvegvisszaváltási rendszert, melynek keretében néhány hónap alatt olyan eredményeket értek el, ami más országoknak közel egy évébe telt.
Kiemelte, hogy a lomisok bár valóban szakszerűen válogatták ki az értékesebb darabokat az utcákon, de ennek mértéke csekélynek bizonyult. Az értéktelennek ítélt tárgyak viszont ott maradtak, és együtt végezték a kommunális hulladék között, ami megakadályozta a potenciális újrahasznosítást.
Szerencsére a fiatalok sokkal nyitottabbak, elég csak megnézni, mennyire népszerűek a használtruha-kereskedő online site-ok vagy akár a MOHU által kihelyezett textilgyűjtő konténerek
