Háborús feszültségek a láthatáron: Vajon Putyin 5 éven belül támadást indíthat a NATO ellen? - Pénzcentrum


Miközben a nyugati vezetők folyamatosan figyelmeztetik a világot Oroszország esetleges katonai fenyegetéseire, a helyzet sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A rövid és hosszú távú kockázatok egyaránt sokszínűek, és a valóság nem csupán fekete-fehér, hanem árnyalatokkal teli.

A NATO vezetésének, élén Mark Rutte főtitkárral, valamint számos európai politikussal, az utóbbi időszakban egy figyelmeztetés hangzott el: Oroszország akár öt éven belül is képes lehet katonai erő alkalmazására a NATO ellen. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, még tovább megy, és azt állítja, hogy az oroszok nem csupán felkészülhetnek, hanem aktívan támadhatnak is ebben az időszakban – derül ki a Portfolio elemzéséből.

Az orosz vezetés természetesen tagadja ezeket a feltételezéseket. Szergej Lavrov külügyminiszter "nonszensznek" nevezte a vádakat, kijelentve: "mi nem tudunk arról, hogy lennének terveink Európa megtámadásáról, főleg nem elfoglalásáról." Putyin korábban azzal érvelt, hogy a NATO gazdasági és katonai fölénye miatt értelmetlen lenne ilyen lépés.

Az orosz nyilatkozatokat azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen az Ukrajna elleni invázió előtt is tagadták a támadási szándékot. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a NATO nem azt állítja, hogy Oroszország biztosan megtámadja a szövetséget, hanem hogy 5-10 éven belül képessége lehet rá, és ha a körülmények úgy alakulnak, élhet is vele.

Rövid távon gyakorlatilag kizárt, hogy Oroszország NATO-tagállamok ellen indítson támadást. Az ukrajnai hadműveletek rendkívül vontatottan haladnak, az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett, és még Észak-Korea támogatására is szüksége van lőszerellátás terén. Ilyen körülmények között nemcsak a nyugat-európai fővárosok, hanem még a balti országok ellen irányuló invázió sem tűnik megvalósíthatónak.

A NATO ereje önállóan is hatékony elrettentő erőként funkcionál: körülbelül 9 millió aktív és tartalékos katona, 5000 korszerű harckocsi és több mint 20 ezer katonai repülőgép képezi a szövetség haderejét, amelynek jelentős része Európa keleti határvonalain van jelen.

Hosszabb távon azonban a helyzet változhat. Az ukrajnai háború egyszer véget ér, és utána Oroszországban jelentős katonai és hadiipari kapacitás marad, valamint Európával szembeni sértettség. Moszkva már most is hatalmas hadiipar-fejlesztésen megy keresztül: 2024-ben közel 3 millió tüzérségi lőszert, mintegy 3000 páncélozott járművet és több százezer drónt gyártott.

Az orosz hadsereg jelentős harci tapasztalatot gyűjt a modern NATO-eszközök hatástalanításában, miközben a vezérkar a korszerű hadviseléshez elengedhetetlen műveleti tervezésen dolgozik. Oroszország valós körülmények között tesztel és alkalmaz olyan fejlett fegyverrendszereket, mint az Oresnyik rakétarendszer, a Kinzsal hiperszonikus rakéta és a Gerány drónok, miközben a NATO-tagállamok még csak az ilyen eszközök kifejlesztésének korai szakaszában tartanak.

Európában manapság szinte minden nap tapasztalhatunk orosz kapcsolódású szabotázsakciókat, amelyek katonai létesítmények, raktárak és logisztikai útvonalak ellen irányulnak. Ezek az incidensek komoly kihívások elé állítják a hatóságokat az elhárítás terén.

Számos forgatókönyv létezik, amelyek valószínűbbé tehetik egy jövőbeli orosz támadás lehetőségét. Ilyen például a NATO gyengülése, amelyet okozhat amerikai csapatkivonás vagy belső feszültségek. Emellett aggasztó lehet a nyugati országok védelmi képességeinek elhanyagolása, valamint egy súlyos politikai vagy gazdasági válság kialakulása a nyugati világban. Nem utolsósorban, egy Kína és Amerika közötti konfliktus kirobbanása Tajvan környékén is felerősítheti az orosz ambíciókat.

Bár Oroszország jelenleg nem támaszt területi követeléseket a NATO-tagállamokkal szemben, a geopolitikai táj képét folyamatosan alakítják az események. A Kreml a NATO-t egy tartós fenyegetésként azonosítja, és fájlalja a volt szovjet érdekszféra elvesztését. Emellett Kalinyingrád elszigeteltsége is komoly kihívást jelent számára, amely tovább bonyolítja a régió biztonsági helyzetét.

A történelem tanulságai szerint Oroszország nem először fordul hozzá, hogy légből kapott indokokat kreáljon egy katonai akcióhoz. Ukrajna esete, ahol a "nácimentesítés" kifejezés szolgált ürügyként, csupán egy példa a sok közül. A múltban is láthattunk már olyan helyzeteket, amikor katonai sikerrel próbálta meg felerősíteni nemzetközi pozícióját és befolyását.

Paradox módon éppen a NATO megfelelő felkészülése és elrettentő képessége az, ami hosszú távon is minimalizálhatja egy konfliktus esélyét. Az európai fegyverkezési programok elsődleges célja nem egy Oroszországgal szembeni agresszió előkészítése, hanem olyan védelmi képesség kiépítése, amely biztosítja, hogy Moszkva ne lásson esélyt egy sikeres támadásra.

Related posts