Helló, bátor harcosok! - a Meta úgy döntött, hogy leállítja a politikai hirdetések futtatását.
Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebook és az Instagram platformokat üzemelteti, pénteken bejelentette, hogy októbertől beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban - írja az MTI.
A cég a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló, az EU által tavaly márciusban elfogadott rendeletre hivatkozott, amelynek célja a fellépés az információk meghamisítása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen. A rendelet előírja például, hogy a politikai hirdetéseket egyértelműen meg kell jelölni, és nyilvánosságra kell hozni azok finanszírozóit.
Az idén októberben hatályba lépő jogszabály a Meta szerint "gyakorlatilag végrehajthatatlan" követelményeket támaszt a politikai reklámok átláthatóságával kapcsolatban. A vállalat úgy véli, az uniós rendelet jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat okoz, ezért az EU területén teljes egészében megszünteti az ilyen típusú hirdetések engedélyezését.
Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány következtében jelentősen szigorította adatvédelmi szabályozásait. A brit tanácsadó vállalat, a Cambridge Analytica, engedély nélkül gyűjtötte össze a Facebook-felhasználók személyes adatait, amelyeket politikai kampányok során, például a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit-népszavazás idején használtak fel. Ez a botrány rávilágított az adatokkal való visszaélés kockázataira, és sürgette a hatóságokat, hogy szigorúbb intézkedéseket vezessenek be a felhasználói adatok védelme érdekében.
A vállalat kiemelte, hogy nem az első technológiai cég, amely ilyen döntést hoz: a Google már 2024 végén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban.
A Meta már jó ideje kritikus hangot üt meg az Európai Unió internetes szabályozásával kapcsolatban. Július elején bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz, és bíróság elé viszi az Európai Bizottság áprilisban kirótt 200 millió eurós adatvédelmi bírságot. Emellett a vállalat ellen több aktív vizsgálat zajlik, amelyek az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényének (DSA) keretében indultak.
Mark Zuckerberg, a Meta CEO-ja januárban az Európai Unió politikai lépéseit a cenzúra eszközeiként értelmezte, míg az uniós bírságokat vámként említette.
