Egy javaslat célja, hogy hatályon kívül helyezze a lex CEU-t, ezzel új lehetőségeket teremtve a felsőoktatás számára.

Október végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a felsőoktatási, családügyi és kulturális törvények módosításait célzó salátatörvény-javaslatát, amire a 24.hu kedden figyelmeztetett. A javaslat különösen a 80. paragrafusával keltette fel a figyelmet, hiszen itt több, már hatályát vesztett jogszabályra hivatkoznak. Kiemelkedő példaként említhető a lex CEU, amely a nemzeti felsőoktatási törvény 76. paragrafusának a) pontjára utal, miszerint...

Magyarország területén a nem EGT-államként nyilvántartott külföldi felsőoktatási intézmények csak akkor végezhetnek oklevelet kiadó képzési tevékenységet, ha a következő feltételek teljesülnek:

A Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya közötti nemzetközi megállapodásban rögzítve van a felsőfokú végzettségek és fokozatok egyenértékűségének kérdése.

A salátatörvény-tervezetben nincs részletes indoklás, ezért lapunk is kérdésekkel fordult az érintett Kulturális és Innovációs Minisztériumnak és a Miniszterelnökségnek is.

Legutóbb júniusban értesítettük olvasóinkat a CEU-val kapcsolatos fejleményekről, amikor a központi intézmény hírlevelében jelezte volt hallgatóinak, hogy az egyetem tanácsa a Közép-európai Egyetem engedélyének visszavonását fogja kezdeményezni. A döntés hátterében az állt, hogy már több mint egy éve nem indítottak új hallgatói felvételt a magyar akkreditációval rendelkező programokban Budapesten. Ugyanakkor a budapesti kutatóintézetek továbbra is működni fognak, és más, diplomát nem adó képzéseket is kínálnak a jövőben.

A Soros György által alapított Central European University (CEU) budapesti eltávolítását a kormány egy váratlan lépéssel valósította meg. A lex CEU néven elhíresült jogszabályt hirtelen, minden előzetes egyeztetés nélkül terjesztették elő, és olyan feltételeket állítottak az egyetem elé, amelyek teljesítése lényegében csak a kormány által, egy államközi megállapodás keretében lett volna lehetséges. Hónapokig ígérgették az egyetem vezetésének, hogy ez a megállapodás létrejön, ám végül 2018-ban a CEU vezetősége arra a döntésre jutott, hogy inkább Bécsbe költözik. A fórum most úgy nyilatkozott a szerződés kapcsán, hogy bár az amerikai fél hozzájárult a megállapodáshoz, "a dokumentum a mai napig Orbán Viktor fiókjában pihen, várva arra, hogy végre aláírásra kerüljön."

A lépés szervesen illeszkedett abba a már régóta tartó, Soros György körüli vitákra épülő diskurzusba, amely a közéleti párbeszédet uralta. A sajtóban is teret nyert az a hír, miszerint a kormány komolyan mérlegeli a CEU kiszorításának lehetőségét. A kormány azonban folyamatosan tagadta, hogy Soros György lenne a fő mozgatórugója a CEU elüldözésének, hivatalosan azt hangoztatták, hogy csupán a külföldi egyetemek jogszerű működésének kereteit kívánják tisztázni. Mindössze Lázár János volt az, aki nyíltan kiállt a véleménye mellett, kijelentve, hogy a magyar származású milliárdos miatt került a CEU a célkeresztbe.

2020-ban az Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása ellentétes az uniós jogszabályokkal, és ennek következtében a törvény azon részeit, amelyek jogsértőek, el kell törölni. Még ugyanebben az évben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel úgy vélték, hogy a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Az Európai Unió Bírósága hozta meg ezt a döntést a folyamatban lévő ügyben. Később, 2021-ben az Alkotmánybíróság a lex CEU-hoz kapcsolódó panaszokat éppen ezen érvek alapján utasította el.

2021 májusában a magyar országgyűlés az Európai Bíróság ítéletének értelmében módosította a felsőoktatási törvényt. Törölték azt a rendelkezést, hogy csak az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely "a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül". Az a feltétel ugyanakkor megmaradt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű egyetem csak akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel.