Üdvözlet, szárnyas lény! Az ott nem csupán egy fa, hanem a természet tükörképe!
Most már egy-két kitérő kanyaron kívül - mivel sajnos lesz még egyjegyű szám a hőmérőnkön - nyugodt szívvel leírhatjuk, tavaszodik! Párhuzamosan nemcsak a bogár-, motor-, rügyező póló-, hanem a madárrajzás is megkezdődik, azaz a vonulási, illetve a költési időszak.
A minap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményére hivatkozva írtunk az ablakokat, autókat támadó madarakról, akik valójában a saját tükörképükkel küzdenek, illetve a hímek tükörképükre riválisukként tekintenek, amely ellen képesek akár végkimerülésig is küzdeni.
A témát tovább fűzve, békéscsabai lakosokat kérdeztünk meg.
Hrabovszki György, a Csaba Center igazgatója szerint manapság az óriási üvegfelületű épület úgymond egy urbanizációs ártalom a madarak számára, amellyel leszűkítik az életterüket. Ezt általában úgy oldják meg - többek között ők is -, hogy ragadozó sziluettek tesznek az üvegfelülete, de így is előfordul havonta egy-két baleset.
Kocsis-Sajti Anikó és Hrabovszki György - Fotó: behir.hu / Such Tamás
Az Andrássy úti fák szorosan mellettünk állnak, és amikor a madarak hirtelen felröppennek, gyakran a sziluettek ellenére is nekirepülnek az üvegfelületnek. Korábban próbálkoztunk egy mozgófejű műanyag baglyal is, de sajnos az eredmény nem volt tartós: ha nem helyeztük át rendszeresen, a galambok könnyen hozzászoktak, és hamar átláttak a trükkön.
Mindezek fényében Boldog Gusztáv, a természetvédelem elkötelezett szakértője hangsúlyozza, hogy a kérdést érdemes két részre bontani.
- Az egyik legérdekesebb jelenség a tavaszi madárvonulás, amikor a telelőhelyekről a fészkelőhelyek felé veszik az irányt - emeli ki. - Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a madarak nagy sebességgel ütköznek a hatalmas üvegfelületekkel. Éppen ezért fejlesztették ki a madársziluetteket és a tükröződést csökkentő megoldásokat. A cél az, hogy a madarak ne tévesszék össze a ház falán lévő ablakot egy átjáróval, hanem felismerjék, hogy az csupán egy tükörkép. Meg kell nekik mutatnunk, hogy „Helló, madár, ez nem egy fa!”. Sajnos azonban ezt a tényt nem ismerik fel, hiszen a tükörkép jelensége nem része az evolúciós tudásuknak.
Boldog Gusztáv és a lovak - Fotó: Such Tamás / behir.hu
Hozzáfűzi, hogy a másik helyzet a fészkelődési időszak környékén bontakozik ki, amikor a madarak nem ritkán a saját tükörképüket riválisnak nézik. Képzeljük el, hogy valakinek gyönyörű, parkos udvara van, és észreveszi, hogy a feketerigó, a cinege vagy az erdei pinty kopogtat az ablakán. Ekkor nem egy barátságos köszöntésről van szó, mint „Helló, itt vagyok!”, hanem inkább arról, hogy a madár a tükörben látott képzelt ellenfelét próbálja elriasztani.
Többször megfigyeltem már, hogy az erdei pinty szinte megszállottan harcol a saját tükörképével, mintha az lenne az igazi ellenfele. Olyan brutális energiákat fektet abba, hogy legyőzze azt a rejtett mását, hogy szinte fájdalmas nézni. Ilyen esetekben érdemes néhány trükköt bevetni: például le lehet takarni az ablak alsó részét egy matt fóliával, hogy a párkányon ugrándozó madár ne lássa magát, vagy használhatunk egy szúnyoghálót is, hogy megszakítsuk a tükröződést.
Érdekes megfigyelni, ahogy a barázdabillegetők, amelyeket a székelyek leánykamadárnak neveznek, a parkoló autók visszapillantótükrét kopogtatva próbálnak elriasztani riválisaikat. A szakértő ebben az esetben azt ajánlja, hogy hajtsuk be a visszapillantó tükröket, ezzel is csökkentve a madarak zavaró tevékenységét.
