Itt az alkalom, hogy feltegyük a kérdést: mit is gondol valójában az AI a mesterséges intelligenciáról?
A szakértő szerint még soha nem értett ennyire keveset a világ egy tömegpiaci technológiából, amelyet emberek milliárdjai használnak
Az utóbbi időszakban számos technológiai óriás osztotta meg gondolatait a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ez cseppet sem meglepő, hiszen az AI témája szinte mindenhol középpontba került. A legnagyobb tech cégek folyamatosan arra fókuszálnak, hogy a jövőben ebből a területből jelentős bevételre tegyenek szert. Az üzleti modellek folyamatos fejlődése érdekében hatalmas összegeket kell generálniuk, hiszen már most is évi 20-25 százalékos növekedést mutatnak. A Next Big Future adatai szerint a hat legnagyobb vállalat éves nettó nyeresége idén már átlépte az 500 milliárd dolláros határt, ami figyelemre méltó teljesítmény.
Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook nemrégiben kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia hatása "akkora vagy akár nagyobb" lehet, mint amit az internet és az okostelefonok hoztak az életünkbe. Sam Altman, az OpenAI vezetője pedig merész párhuzamot vont az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-tervvel, hangsúlyozva, hogy "vannak pillanatok a tudomány történetében, amikor egy tudóscsoport ránéz az alkotására, és azt mondja: 'Mit tettünk?'" – utalva a ChatGPT 5 lenyűgöző erejére. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója pedig egy blogbejegyzésben kifejtette, hogy a szuperintelligencia fejlesztése már a láthatáron van, és egyértelmű, hogy a közeljövőben a mesterséges intelligencia fogja formálni meglévő rendszereinket, valamint új lehetőségeket teremt, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk. Ezzel szemben a Nobel-díjas Demis Hassabis, a Google DeepMind vezetője arra figyelmeztetett, hogy az ipari forradalom évtizedekig tartott, ám az AI-forradalom "tízszer nagyobb és talán tízszer gyorsabb" lesz. E sorokat folytathatnánk, de sokkal izgalmasabb, ha megvizsgáljuk, hogy az AI mit "gondol" saját magáról és arról, mivel is foglalkozik valójában.
Kérjük, vegyük szemügyre a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a Perplexity összegzett számunkra. Az alábbiakban pontokba szedve, indoklással együtt bemutatjuk a lényeges információkat. A cikk végén pedig idézzük Will Douglas Heaven, az MIT Technology Review szakírójának véleményét a témában. Lássuk tehát a Perplexity által kiemelt alapvetéseket!
Az mesterséges intelligencia (AI) olyan innovatív technológiai rendszereket takar, amelyek képesek az emberi kognitív képességeket, mint például a tanulást, problémamegoldást, érvelést, észlelést és döntéshozatalt, szimulálni. Ezek a rendszerek számos feladatot képesek ellátni, a képek azonosításától kezdve a beszéd megértésén át egészen a releváns ajánlások kidolgozásáig. Az AI folyamatosan tanul a begyűjtött mintákból, és alkalmazkodik az új információkhoz, amely lehetővé teszi, hogy egyre intelligensebb alkalmazások, például csevegőrobotok és önvezető autók jöjjenek létre. Ugyanakkor a nagy mennyiségű adatra és a fejlett feldolgozási módszerekre való támaszkodás új kihívásokat jelent az adatvédelem és a döntéshozatal átláthatósága terén.
Az mesterséges intelligencia mára szerves részévé vált mindennapjainknak, hiszen megjelenik virtuális asszisztensek, ajánló rendszerek, diagnosztikai eszközök, ügyfélszolgálati chatbotok, közösségi média tartalmak előállítása és az üzleti, ipari folyamatok automatizálása terén. Különösen a generatív AI új távlatokat nyitott az eredeti tartalmak, például szövegek, képek és videók előállítása terén, ezáltal jelentős hatást gyakorolva az szórakoztatóipar mellett a marketingre és az egészségügyi ágazatra is.
Az AI elterjedtsége befolyásolja a technológia élményét, a munkafolyamatok átalakítását, sőt a mindennapi döntéshozatalt is. A fejlődésével megnőnek az "intelligensebb" rendszerek iránti elvárások, de ugyanakkor nőnek az aggodalmak is a munkahelyek megszűnése, a szükséges készségek változása és a technológiára való túlzott támaszkodás kockázata miatt. Ez még inkább kiemeli az egész életen át tartó tanulás döntő fontosságát az egyének és a szervezetek számára is.
Az AI technológia fejlődése számos etikai kérdést vet fel, amelyek komoly aggodalmakat keltenek. Az elfogultság és diszkrimináció megjelenése az AI döntéshozatali folyamataiban komoly kihívásokat jelent, és a felelősségre vonás kérdése is egyre égetőbbé válik. Emellett az adatvédelem és az átláthatóság problémái is figyelmet érdemelnek, hiszen a rendszerek működése gyakran rejtélyes marad a felhasználók előtt. A visszaélések lehetősége és a nagyszabású számítástechnikai fejlesztések környezeti hatásai szintén nem elhanyagolható tényezők. Mivel az AI rendszerek általában valós adatokon alapulnak, előfordulhat, hogy a tanulási folyamat során váratlan és negatív következmények lépnek fel, különösen olyan érzékeny területeken, mint a munkaerő-felvétel, a bűnüldözés vagy a pénzügyi hitelezés. Az ilyen helyzetek aláássák a társadalmi igazságosságot, és rámutatnak arra, hogy a technológiai innovációk mellett elengedhetetlen a felelős és etikailag megalapozott megközelítések alkalmazása.
Az AI felelősségteljes alkalmazásához elengedhetetlen a potenciális elfogultságok és káros következmények alapos megértése. A politikai keretek és etikai normák folyamatosan alkalmazkodnak a felmerülő kihívásokhoz, de az AI előnyeinek széleskörű kihasználása és kockázatainak hatékony kezelése érdekében a fejlesztők, felhasználók és szabályozók folyamatos ébersége szükséges. A közbizalom kiépítése az AI iránt ezen problémák megoldásában kulcsszerepet játszik.
A modern AI a big data-n alapul, és a teljesítménye javítása érdekében gépi tanulásra (ML) és mélytanulásra támaszkodik, amely az emberi agy működéséből merít ihletet. Ezek a technikák lehetővé teszik az AI számára, hogy olyan mintákat észleljen, előrejelzéseket készítsen és olyan betekintést nyújtson, amelyeket az ember önmagában nem tudna feltárni.
A hatalmas adathalmazokra való támaszkodás növeli az AI képességeit, de egyúttal sebezhetővé is teszi. Például felmerülnek kérdések az adatok pontatlanságát, a biztonsági kockázatokat és az adatok tulajdonjogával kapcsolatos kérdéseket illetően. Az AI hatékony bevezetése ezért minőségi és sokszínű adatkészleteket kíván, valamint szigorú adatvédelmi intézkedésektől is függ. A szervezetek adatkezelési és -felhasználási képessége ma már alapvető versenyelőnyt jelent.
Az AI fejlődése egyértelműen jelzi, hogy egyre inkább beépül a mindennapi üzleti folyamatokba, a társadalmi interakciókba és a privát szférába. A közeljövőben várhatóan olyan autonóm AI-ügynökök fognak megjelenni, amelyek képesek önálló döntéseket hozni, továbbá a nyelvi és gondolkodási képességeik is jelentős fejlődésen mennek keresztül. Ezen kívül a technológiai innovációk, mint például a speciális AI-hardverek (vagyis AI-chipek) is egyre nagyobb szerepet kapnak. A gazdasági és társadalmi hatások felmérése és szabályozása érdekében pedig folyamatosan nőnek az erőfeszítések. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak a bizonytalanságok sem, amelyek a szabályozási keretek, a technológiák visszaélésszerű használata, valamint a "szuperintelligens" rendszerek kialakulásának lehetősége körül feszülnek.
Az AI olyan forradalmi lehetőségeket nyújt, amelyek átalakíthatják számos iparágat, kezdve az egészségügytől egészen a fenntartható üzleti modellek kidolgozásáig. Ugyanakkor a technológia gyors ütemű fejlődése túllép a jelenlegi szabályozási kereteken, ami számos problémát, például a kontroll, a biztonság és az emberi értékek védelmét vet fel. Az elkövetkező évtizedben elengedhetetlen, hogy gondosan mérlegeljük az innováció előmozdítását és a felügyeletet, így biztosítva, hogy a technológiai fejlődés mindenki számára hasznot hozzon.
Összességében a Perplexity elemzése alapján az AI hatása már most is jelentős és folyamatosan növekvő tendenciát mutat, érintve a társadalom szinte minden területét. Az öt alapvető szempont – az emberhez hasonló intelligencia, a széleskörű elterjedés, az etikai következmények, az adatfüggőség és a jövőbeli fejlődési irányok – alapos megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy eligibilisek legyünk a mesterséges intelligencia által formált világban.
Bár a fent említett tényezők számos kérdést vetnek fel, a Perplexity jövőképe nem tűnik kifejezetten ijesztőnek. Ugyanakkor az említett bennfentesek és sok más szakember aggodalmaikról számolnak be az AI fejlődésével kapcsolatban. A legfőbb félelem nyilvánvalóan az, hogy elérjük a technológiai szingularitást, amely komoly következményekkel járhat. Ha pedig elveszítjük az irányítást, az nem csupán kényelmetlen, hanem kifejezetten veszélyes helyzetet is teremthet. Hogy szükséges-e tartanunk az AI-tól, azt a Perplexity szakértői véleményei alapján az alábbiakban foglaltuk össze:
Az aggodalomra okot adó tényezők közé tartozik, hogy az AI, különösen a generatív és fejlett rendszerek, felerősíthetik az olyan digitális fenyegetéseket, mint a kibertámadások és a félrevezető információk. A rosszindulatú szereplők pedig kihasználhatják az AI-t például hiperrealisztikus deepfake-ek (mélyhamisítványok) készítésére és kritikus infrastruktúrák támadására, növelve a biztonsági kockázatokat. Emellett az AI új sebezhetőségeket is okozhat, amelyek széles társadalmi és politikai hatásokkal járhatnak, miközben a technológia fejlődésének kiszámíthatatlansága váratlan fenyegetéseket hozhat.
A mesterséges intelligencia használatának etikai és társadalmi vonatkozásai figyelemre méltóak: potenciálisan fenntarthatja a meglévő elfogultságokat, csökkentheti az átláthatóság szintjét, és alááshatja a közbizalmat. Ezen kívül hozzájárulhat a társadalmi feszültségek növekedéséhez és a diszkrimináció fokozódásához. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az AI számos előnnyel is szolgálhat, hiszen serkenti az innovációt és a termelékenységet különböző szektorokban, mint például az egészségügy és az oktatás, miközben új gazdasági lehetőségeket teremt.
Az mesterséges intelligencia egy rendkívüli eszközként szolgálhat a védekezés frontján, különösen a kiberbiztonság és a fenyegetések észlelése terén. A folyamatos kutatás, a megfelelő szabályozás és a közvélemény tudatosítása mind hozzájárulnak a kockázatok hatékonyabb kezeléséhez. Széles körű társadalmi konszenzus alakult ki arról, hogy az AI nyújtotta előnyök túlszárnyalják a potenciális veszélyeket, főleg akkor, ha felelősségteljes irányítás és etikai keretek állnak rendelkezésre.
: az AI nem önmagában veszélyes, hanem annak használata és irányítása határozza meg a kockázatokat és előnyöket. A proaktív, átlátható együttműködés az érdekelt felek között szükséges annak érdekében, hogy az AI a társadalom javát szolgálja, miközben minimalizálja a visszaélések és nem kívánt következmények veszélyét. Így az AI-tól nem kell félnünk, de tisztelettel és felelősen kell kezelnünk az erejének megfelelően.
Will Douglas Heaven, az MIT Technology Review szakírója véleménye szerint az AI-t a mai világban a következő tulajdonságok határozzák meg:
A generatív mesterséges intelligencia fejlődése olyan mértékben előrehaladt, hogy sokak számára már szinte félelmetesnek tűnik.
Az mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak, beleértve a zenéket is, olyan lenyűgözően precízek, hogy az emberi érzékelés számára szinte lehetetlen megkülönböztetni őket az emberi kreativitás gyümölcseitől.
2. Az AI hallucinációja egy tulajdonság, nem pedig hiba
Amikor a mesterséges intelligencia olyan dolgokat hoz létre, amelyek a valóságban nem léteznek, ezt a jelenséget hallucinációnak hívjuk. A generatív modellek célja, hogy új ötleteket és tartalmakat alkossanak. Ami igazán lenyűgöző, nem is annyira az, hogy néha abszurd elképzeléseket produkálnak, hanem inkább az, hogy ezek az elképzelések gyakran meglepően jól illeszkednek a valósághoz. Ne számítsunk arra, hogy egy jövőbeli változatuk mentes lesz a hallucinációktól.
3. A mesterséges intelligencia rendkívül energiaigényes, és ez a tendencia folyamatosan növekszik.
Az AI modellek fejlesztése rengeteg energiát igényel, de manapság az üzemeltetésük is jelentős energiafogyasztással jár, mivel naponta több százmillió felhasználó veszi igénybe őket. Például a ChatGPT heti 400 millió aktív felhasználójával a világ ötödik leglátogatottabb weboldala, közvetlenül az Instagramot követve és az X platform előtt. Emellett más chatbotok is egyre népszerűbbé válnak. Ezért nem meglepő, hogy a technológiai vállalatok versenyt futnak az új adatközpontok kiépítésében és az elektromos infrastruktúra korszerűsítésében.
Senki sem rendelkezik teljes átlátással arról, miként működnek a nagy nyelvi modellek.
Természetesen, tisztában vagyunk azzal, hogyan kell ezeket a rendszereket felépíteni. Képesek vagyunk arra is, hogy hatékonyan működtessük őket, de az, hogy miként zajlik a működésük valódi háttere, még mindig rejtély marad számunkra. Olyan, mintha ezek a technológiák egy másik világból származnának, és a tudósok kívülről próbálják feltérképezni őket, hogy megértsék, miként is működnek valójában. Elképesztő belegondolni, hogy a világ, amelynek emberek milliárdjai használják ezeket az eszközöket, még soha nem volt ennyire tudatlan a mögöttes mechanizmusokról. Ezért nem tudjuk majd irányítani a viselkedésüket, és a hallucinációk teljes megértésére sem leszünk képesek.
5. Az AGI semmit sem jelent
Nem is olyan régen a mesterséges intelligencia (AGI) még csupán egy szűk körben tárgyalt fogalom volt, és a mainstream kutatók gyakran kerülték a szóba hozását. Az AGI, vagyis a mesterséges általános intelligencia, mára már egy olyan szintet képvisel, ahol az AI képes a kognitív feladatok széles spektrumában versenyezni az emberi teljesítménnyel. Jelenleg, amikor az emberek az AGI-ra utalnak, általában egy olyan AI-t értenek alatta, amely a mai rendszereknél lényegesen fejlettebb. Azonban nincsenek megbízható bizonyítékok arra, hogy ez a jövőbeli elképzelés valaha is megvalósulna.
Végső soron tehát olyan gépeket alkottunk, amelyek emberi viselkedést mutatnak, de nem tudtuk levetkőzni azt a hajlamunkat, hogy emberi tudatot képzeljünk mögéjük. Ez gyakran túlzó feltételezésekhez vezet a mesterséges intelligencia képességeivel kapcsolatban, és hozzájárul a techno-optimisták és techno-szkeptikusok közötti szélesebb kulturális párbeszédhez. E terület még mindig gyerekcipőben jár, és folyamatosan fejlődik.
