Rémisztő jövő néz ki Magyarország számára a klímakutatók szerint: búcsút mondhatunk ezeknek a növényeknek.

"Ismerjük el a kudarcot" - fogalmazott António Guterres, az ENSZ főtitkára a Guardiannek adott interjújában. Rámutatott, hogy az emberiség már nem képes elkerülni az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést, amely "pusztító következményekkel" fog járni.

A Blikk megkeresésére Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, valamint a Kormányközi Klímaváltozási Testület (IPCC) alelnöke úgy fogalmazott: a főtitkár kijelentése nem meglepetés.

Már régóta hangsúlyozzuk: ha nem valósítunk meg sürgős, ambiciózus és tartós kibocsátáscsökkentéseket, akkor nem lesz módunk megfékezni a globális felmelegedést másfél fokon. Jelenleg sajnos nagyon közel járunk ehhez a küszöbhöz, és rendkívül nehéz ilyen rövid idő alatt alapvető irányváltást végrehajtani - emeli ki. Ugyanakkor a 1,5 fokos határ nem egy végzetes "vonal", sokkal inkább egy figyelmeztetés arra, hogy minden tized foknak óriási jelentősége van.

Jelenleg körülbelül 1,33-1,38 fokos globális felmelegedésnél járunk, és már most is óriási következményekkel kell szembenéznünk. A hurrikánok egyre erősebbé válnak, és a szárazságok is gyakoribbá váltak, ami komoly hatással van a gazdaságra és a társadalomra egyaránt - mondja a klímakutató, miközben Jamaicát a történelem legnagyobb erejű hurrikánja sújtja.

Bár sokan azt gondolják, hogy a Kárpát-medencében a klímaváltozás hatásai elkerülnek minket, Ürge-Vorsatz rámutat arra, hogy hazánk mezőgazdasága is jelentős mértékben érintett, sőt, a probléma nem csupán ezt a területet érinti.

Jelenleg már egyértelműen tapasztalható, hogy az Alföldön a vízkészletek kimerültek, és az aszály egyre gyakrabban sújtja a terményeinket. A kukoricának például elérkezhet az ideje, amikor vagy lemondunk róla, vagy varázslatos módon kell előteremtenünk hatalmas mennyiségű vizet és pénzt az öntözéséhez, ami azonban meglehetősen valószínűtlen - nyilatkozik a klímakutató. Hozzáteszi, hogy 2022-ben a kukoricatermés háromnegyede, míg a búzatermés negyede tönkrement. Az almaexport egykor a mezőgazdaság alapköve volt, mára azonban a hozamok jelentősen csökkentek, a málna pedig már szinte alig terem meg hazánkban.

Korábban már arról is beszámoltunk, hogy többek között veszélyben van a kajszibarack és a szeder is. Egész évben sorra érkeztek a hírek, hogy épp melyik Magyarországon termő gyümölcs vagy zöldség kapható aranyáron, annak ellenére, hogy szezonja van. Mindezt úgy, hogy Magyarországon valójában kevésbé a csapadék hiánya, hanem annak a megtartása okoz gondot.

- Nem az a cél, hogy az egész országot mocsaras területté alakítsuk, de azokon a helyeken, ahol télen természetesen megjelenik a belvíz, talán nem az lenne a legfontosabb, hogy minél előbb megszabaduljunk tőle. Ez elsőre földterület-veszteségnek tűnhet, de valójában azok a gazdák, akik részben ezt a megoldást választják, a saját maguk számára tárolják a csapadékot, ami a szárazabb időszakokban kifejezetten értékes lehet. Így ennek kézzelfogható előnyei vannak az aszályos időszakokban - magyarázza Ürge-Vorsatz. Hozzáteszi, hogy a régi, értékes magyar fekete termőföld visszaállítása is kiemelkedően fontos lenne, amellyel több gazda is kísérletezik. Bár ez sokszor nem egyszerű feladat, a tapasztalatok szerint sokan közülük növekvő terméshozamról számolnak be. Elengedhetetlen, hogy komolyan elkezdjünk alkalmazkodni a változó körülményekhez, de ez önmagában nem elegendő.

Kísérletezhetsz azzal, hogy szárazságot jobban tűrő vagy korábban érő növényfajtákat választhatsz. Bár van némi rugalmasság ebben a megközelítésben, fontos észben tartani, hogy a globális felmelegedés hatására a helyzet folyamatosan változik, és ahogy a világunk melegszik, úgy egyre nehezebb lehet lépést tartani a változásokkal.

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz, ha kiszorulnak a ma megszokott növények hazánkból? A szakértő szerint azt fontos látni, hogy attól, hogy melegebb lesz, még nem leszünk mediterrán ország:

Természetesen érdemes kísérletezni a mediterrán növények termesztésével. Például nekünk is van egy fügefánk, amely évről évre egyre gazdagabb termést hoz. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mezőgazdasági siker garantált lenne. Még ha Magyarország klímája melegebbé is válik, sosem válhat igazán mediterrán országgá; a Földközi-tenger közelsége nélkül a klíma, a talaj és az ökoszisztéma is jelentősen eltér. Ráadásul a természetes erdők folyamatosan csökkennek, és a legnagyobb probléma, hogy a természet nem képes elég gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz. A Kárpát-medencében nem úgy működik a dolog, hogy ha egy ökoszisztéma eltűnik, akkor helyette automatikusan megjelenik egy másik.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy élőhelyeinkben drámai mértékű fajcsökkenés várható. E folyamat következményeként különösen az élősködők és az ember közelségét jól tűrő invazív fajok, mint például a patkányok, poloskák, harlekinkaticák és kullancsok fognak előnyhöz jutni. Korábban ezeknek a populációknak a növekedését különböző madarak, pókok és más rovarok segítették kontrollálni, de mostani helyzetük megváltozása aggasztó következményekkel járhat.

A klímakutató figyelmeztetése szerint a globális válság számos aspektusban formálja életünket.

Az ipari szektor, az infrastruktúra, az energiaszolgáltatás, a távvezeték-hálózat és az épületeink mind-mind ki vannak téve az időjárási szélsőségeknek. Ennek következményeként a biztosítási piacra is komoly hatásai lehetnek, hiszen bár kezdetben még kezelhető a helyzet, akadályozhatja a jövőbeni értékek biztosítását. Vegyük például Kaliforniát, ahol a gyakori erdőtüzek miatt jelentős területek váltak biztosíthatatlanná. A klímaváltozás hatásai olyan széleskörűek, hogy szinte minden gazdasági ágazatra kihatással vannak.

Nem választhatjuk le magunkat a világról, különösen azért, mert azok, akiknek az élőhelyét leginkább sújtja az éghajlatváltozás, valószínűleg a fejlett országok irányába fognak elindulni új lehetőségek után kutatva. Az éghajlatváltozás okozta migrációt sem lehet elszigetelten kezelni a többi társadalmi és gazdasági problémától – figyelmeztet Ürge-Vorsatz. Szavai szerint ez nem egy légüres térben zajlik, hiszen a különböző válságok együttesen befolyásolják az élelmiszerárakat. A szomszédos országban zajló háború is hozzájárult az árak emelkedéséhez, különösen a péktermékek esetében, miközben az éghajlatváltozás következtében megszorult gabonatermés tovább súlyosbítja a helyzetet.

A következő klímacsúcs, a COP30, novemberben kerül megrendezésre Brazíliában, pontosan az Amazonas szívében, Belém városában. A 2015-ös párizsi megállapodás céljainak megvalósítása azonban egyre nehezebb feladatnak tűnik a folytatódó globális felmelegedés árnyékában. Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozza, hogy még ebben a kihívásokkal teli időszakban sem szabad elveszítenünk a reményt.