Új MI-szabályozás lépett életbe: mostantól tilos a köztéri arcfelismerő kamerák alkalmazása nyilvános helyeken.
Lejárt a határidő, mostantól az Európai Unió új rendeletének értelmében tilos mesterséges intelligenciát (MI) használni a többi között a társadalmi kreditrendszerek kialakításához, a valós idejű biometrikus adatgyűjtéshez, a prediktív profilozáshoz és az érzelemfelismerő rendszerekhez. A rendelet egy átfogó szabályozási keret, amely az innováció és a biztonság között teremtene egyensúlyt az MI alkalmazásából adódó kockázatok kezelésével. Az uniós rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és az egyik első megfelelési témakör, a MI-jártasság megteremtése 2025. február 2-tól élesedett. Az ehhez kapcsolódó kötelezettségeknek minden érintettnek eleget kell tennie, így az MI-fejlesztőknek és -szolgáltatóknak, valamint az üzleti felhasználóknak is, a MI-rendszerek kockázati besorolásától függetlenül.
Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora az InfoRádióban kifejtette, hogy a legújabb rendelet nem a technológiai rendszerek, hanem bizonyos gyakorlatok betiltására vonatkozik. Kiemelte, hogy az érzelemfelismerés alkalmazása, legyen szó iskolai vagy munkahelyi környezetről, már nem megengedett. A professzor hangsúlyozta, hogy amennyiben egy munkahelyen megfigyelés történik, az MI-rendszerek általi érzelemfelismerés további használata tilalom alá esik. Ezen kívül a tudatalatti manipulációra kifejlesztett MI-rendszerek alkalmazása is törvényellenessé válik a jövőben.
A köztéri arcfelismerő technológiák egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, és bár a rendelet nem zárja ki teljesen a használatukat, bizonyos körülmények között tiltanak el a rendszer alkalmazásától. Például, ha a technológia alkalmazása sérti az emberek magánélethez való jogát, vagy ha olyan helyzetekben használják, ahol a felügyelet indokolatlanul invazív lehet.
A főtéri és bevásárlóközponti területeken mostantól tilos folyamatos kamerás megfigyelés alatt tartani az arra járókat.
A jogtudós felidézte, hogy a 2010-es években az Egyesült Államokban rengeteg nyilvános helyen felszereltek a rendőri szervek ilyen kamerákat azzal a céllal, hogy elkaphassanak valamilyen bűncselekményt elkövető személyeket, de "csúfos kudarcba fulladt" a kezdeményezés. Számos botrány kirobbant a tengerentúlon ezzel kapcsolatban, és vélhetően erre is reagálva döntöttek úgy az európai jogalkotók, hogy bizonyos helyzetekben betiltják az arcfelismerő kamerarendszert a közterületeken.
A tiltás azonban nem vonatkozik olyan esetekre, ha célzottan keresik egy súlyos bűncselekmény elkövetőjét, ilyen kivételes helyzetekben megengedett lesz a jövőben is az arcfelismerő algoritmusok használata.
Az új jogszabály előírásainak megszegése esetén a vállalatok akár 35 millió euróra rúgó bírságra is számíthatnak.
Ződi Zsolt bizakodóan tekint a jövőbe, remélve, hogy minden érintett a megfelelő módon követi az előírásokat. "Ahogy gyakran hallani szoktuk, nem lehet mindenki fölött rendőrt állítani. Ennek fényében valóban kihívást jelent majd a szabályok folyamatos betartatása, hiszen nehéz mindenki felett felügyeletet gyakorolni. Ugyanakkor ez az új megközelítés optimizmusra ad okot" - tette hozzá a jogtudós.
A mesterséges intelligencia uniós szabályozásának következő jelentős mérföldköve két év múlva esedékes. Ekkor a jogalkotók felmérik a határrendészet, az oktatás és az egészségügyi intézmények területén alkalmazott MI-gyakorlatok kockázati szintjeit.
