2024-ben a magyar gazdaságot a kamatok mérséklése, az infláció alakulása és a növekedési trendek határozták meg. A kamatcsökkentés célja, hogy ösztönözze a befektetéseket és a fogyasztást, miközben az inflációval való küzdelem továbbra is prioritást élvez

A magyar gazdaság 2024-es évének főbb adatait és folyamatait foglalta össze az InfoRádió.

2024-ben Magyarországra úgy érkezett el, hogy magával hozta 2023 minden árnyoldalát. Az előző évben a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, a GDP 0,8 százalékkal csökkent, míg a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére a gazdasági vezetők év elején még optimistán nyilatkoztak, remélve, hogy 2024-ben jelentős növekedés vár a hazai gazdaságra. Varga Mihály pénzügyminiszter januárban úgy fogalmazott: "2023 az infláció megfékezésének éve volt. Az idei év pedig a tavalyi év végén elindult gazdasági növekedés megerősítésének időszaka."

Az év első kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybank 2024 második kamatdöntő ülésén már 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, így februárra 9 százalék volt a jegybanki alapkamat.

Matolcsy György úgy véli, hogy a magyar gazdaságpolitika terén sürgős és radikális változtatásokra van szükség, mivel a jelenlegi irány nem hozza meg a kívánt eredményeket. A Magyar Nemzeti Bank elnökeként ezt a nézetét 2024 februárjában fejtette ki.

Március elején zajlott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos gazdasági évnyitója. A rendezvényen Parragh László, az MKIK elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter osztotta meg gondolatait a gazdaság jövőjéről. A beszédek középpontjában a stabil gazdaságpolitika megléte állt, amely alapján 2024-re jelentős gazdasági fellendülés várható.

Nagy Márton kifejtette, hogy a 2024-es év legjelentősebb gazdasági kihívásai közé tartozik a fogyasztás helyreállítása, a belső gazdaság újraélesztése, a magas exportaktivitás fenntartása, a munkaerőpiaci aktivitás fokozása, valamint a hitelpiac revitalizálása. Tavasszal azonban a szakértők többsége arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az év első hónapjaiban nem indul be a gazdasági növekedés, úgy a kormány optimista előrejelzéseivel ellentétben csupán 2 százalékos bővülésre lehet számítani.

Az ipari termelés az év első negyedévében, valamint a következő hónapokban is stagnált, és nem tudott fejlődni. Az építőipar, amely a GDP szempontjából viszonylag alacsonyabb súlyt képvisel, szintén ingadozó és gyenge teljesítményt mutatott. A turizmus terén azonban valamivel kedvezőbb tendenciák figyelhetők meg, de a kiskereskedelmi szektor hosszú hónapokig nem tudott talpra állni.

Az év első felében a jegybanki alapkamat csökkenése továbbra is folytatódott, azonban a nyár kezdetén az MNB már óvatosabb lépéseket tett - ahogy azt az elemzők előre látták. A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette irányadó rátáját, ezzel elérve a júniusra kommunikált 6,75-7 százalékos sáv felső határát. A Monetáris Tanács álláspontja szerint a külső környezetben jelentős kockázatok vannak, amelyek korlátozzák a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét. Júniustól egy új korszak kezdődik a monetáris politikában, amelyben a jegybank számára a kamatcsökkentés lehetőségei érdemben szűkülnek.

Júliusban már látszott, hogy májusban sem talál magára az ipari termelés Magyarországon, a hektikus időjárás miatt pedig a korábban vártnál gyengébb minőségű lett 2024-ben a búzatermés. Nyár végéig még két újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a jegybank. Az alapkamat azóta is 6,5 százalék.

Augusztusra világossá vált, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben a várakozásokhoz képest gyengébben alakul. Ezt a tendenciát a 2024 második negyedévére vonatkozó GDP-adatok is megerősítették. A pénzügyminiszter szerint a GDP növekedése 1,8 és 2,2 százalék között mozoghat a következő évben.

Szeptemberben a közgazdász vándorgyűlés keretein belül a jegybank elnöke, Matolcsy György, éles kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Kijelentette, hogy Magyarország a helyes útról letért, és sürgetett egy átfogó gazdaságpolitikai váltást. Elmondása szerint a kormány 2021-ben olyan gazdaságpolitikai irányváltást valósított meg, ami a középosztály érdekeivel ellentétes.

Bár az őszi hónapok inflációs adatai kedvező jeleket mutatnak, a gazdasági növekedés még mindig nem indult be. A harmadik negyedév GDP-je -0,8 százalékos csökkenést mutatott. Az ipari termelés is lassulni látszik, és az export is gyenge teljesítményt nyújtott, különösen a járműipar és az akkumulátorkivitel terén. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom az őszi hónapokban már bővülésnek indult. A növekedést azonban megfékezte az állami beruházások lassú üteme, valamint az uniós források csordogáló érkezése 2024-re Magyarországra.

A nemzetgazdasági miniszter a Országgyűlés gazdasági bizottságának éves meghallgatásán kiemelte, hogy a kabinet sikeresen átvészelte a válságokat. Az elmúlt öt év során három jelentős krízist kezelt hatékonyan a kormány, és 2025-öt a gazdasági helyreállás évének tekintik, amelyet a kabinet a gazdasági semlegesség alapelveire épít. A megváltozott körülményekre válaszul a kormány egy új, 21 pontos gazdasági akciótervet dolgozott ki – számolt be a meghallgatáson Nagy Márton.

A kormány december elején bejelentette, hogy 200 milliárd forintos keretösszegű lakhatási tőkeprogramot indít, továbbá egy ambiciózus, 21 pontos gazdasági akciótervet is kidolgozott a 2025-ös gazdasági növekedés dinamizálására. December közepén a parlament gazdasági bizottsága meghallgatta Varga Mihályt, aki a jövőbeli jegybankelnök szerepét tölti be. Az MNB-elnökjelölt bemutatta a vezetői csapatát, amelyben szerepel Banai Péter Benő, az államháztartásért felelős államtitkár, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, valamint Sipos Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank vezetője. Azonban Varga Mihály nem árulta el, hogy konkrétan kinek milyen szerepet szán a Magyar Nemzeti Bankban.

December 17-én a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa megtartotta az év utolsó kamatdöntő ülését és a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, így 6,5 százalékos irányadó rátával zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank.