Ki vágyik a valóságra, amikor mesevilág vár ránk? Balázs János festményei között egy cigány történet elevenedik meg, amely elröpít minket egy varázslatos világba (videó).

Színházzá változott a Wosinsky Mór Múzeum kiállítótere, ahol egy élő cigány mese ragadta magával a közönséget. A dramatizált előadás középpontjában a cigány mese állt, amely Balázs János festő képeihez kapcsolódott.

A Wosinsky Mór Múzeum kiállítóterme hétfő délután színházi színhellyé változott Szekszárdon, ahol egy varázslatos élő cigány mese bontakozott ki a közönség szeme előtt, "Mikor a drága Isten a földön járt" címmel. Ez a különleges előadás nem csupán a múzeum falai között zajlott, hanem Balázs János festőművész lenyűgöző alkotásait is életre hívta, miközben a cigány kultúra gazdag hagyományait idézte meg színpadi formában. Az esemény egyedülálló élményt kínált, összekapcsolva a művészet különböző ágazatait és mély érzelmi töltettel gazdagítva a látogatókat.

Balázs János lenyűgöző festményei adták az ihletet a múzeumban bemutatott cigány mesének.

A színdarab tehát kapcsolódott a terem falait borító képekhez. Április óta vannak itt - egyébként a nyár végéig - a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kincsei, a legjelentősebb magyar cigány festő, a magyarországi cigány költészet és festészet úttörőjeként számon tartott Balázs János képei.

A Felvidéken 120 éve született, s gyermekkorától Salgótarjánban, a pécskődombi cigánytelepen élt művész felfokozott színvilágú képei adták az ötletet Halasi Ivettnek, a múzeum közművelési szakemberének a színjátékhoz. Ebben lett partnere a múzeumpedagógusként dolgozó Rubányi Anita, civilben előadóművész, aki évtizedekkel ezelőtt a pécsi Gandhi Gimnázium diákjaival bemutatta ezt a cigánymesét. Így kollégákból és hozzátartozóikból, felnőttekből, diákokból alakult színjátékos csapat, s ők bemutatták, hogy a földön járt drága Isten és Szent Péter miként alakítja két pár, a feleség s az őt verő cigány suszter, a király, meg az önző, gonosz királyné kapcsolatát.

A mesélői szerepet is betöltő Rubányi Anita által rendezett előadásban a cigányasszonyt Gellér Fanni alakítja, míg a susztert Halasi Lőrinc életre hívja. A királyné szerepében Halasi Ivett, a király szerepében pedig Schőnveitz Ákos tűnik fel. Isten alakját Ódor János formálja meg, míg Szent Péter karakterét Heberling Tibor játssza. A szolgáló leány szerepét Halasi Franciska kelti életre. A program szerint a mesejátékra a Múzeumok Éjszakáján, június 21-én, este fél 9-kor kerül sor, a múzeum könyvtártermében.