Krasznahorkai László felfedte, miként tölti el a Nobel-díjjal járó örömünnepét.
Krasznahorkai László elmondta, hogy nagyon büszke és boldog, amiért megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az író elsősorban az olvasóknak köszöni az elismerést, azt kívánja mindenkinek, hogy használják a fantáziájukat, mert az olvasás gazdagít és erőt ad a nehéz időkben. A díj hírét Frankfurtban kapta, és elárulta, barátokkal vacsorázva, portóit és pezsgőt fogyasztva ünnepel majd.
Krasznahorkai László szívből jövő örömmel és büszkeséggel osztotta meg, hogy bekerült a neves írók és költők világába, miután bejelentették, hogy idén ő részesül az irodalmi Nobel-díjban. Az MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem számított erre a megtiszteltetésre, és különösen boldoggá teszi, hogy anyanyelvét, a magyar nyelvet – "ezt a kicsiny, mégis csodálatos nyelvet" – használhatja művei kifejezésére.
"Elsősorban az olvasókra szeretnék köszönetet mondani" - fogalmazott, majd hozzátette: kívánja mindenkinek, hogy bátran használja a képzeletét, és merüljön el az olvasás világában, mert ez a tevékenység nemcsak gazdagít, hanem erőt is ad ahhoz, hogy átvészeljük a jelenlegi, rendkívül nehéz időszakokat. Amikor arról kérdezték, mi inspirálja a legjobban, így válaszolt: a keserűség.
Mélyen elszomorít, amikor a világ jelenlegi állapotára tekintek. Az emberi lét bonyolultsága és szépsége egyaránt inspirál, de a jelenlegi helyzet aggasztó.
- emelte ki, hozzátéve, hogy ez motivációt nyújthat a jövőbeli szerzők számára is, hogy olyan örökséget hagyjanak a következő generációra, amely támogatást nyújt a jelenlegi nehézségek átvészelésében.
Krasznahorkai László az interjúban elmondta, hogy jelenleg Magyarország mellett Triesztben és Bécsben, vagyis az egykori Osztrák-Magyar Monarchia városaiban él. Mint mondta, a Nobel-bizottság telefonhívása Frankfurtban érte, ahol egy beteg barátját látogatta meg. Arra a kérdésre, hogyan ünnepel, azt mondta, hogy
A svéd nemzeti rádióban tett nyilatkozatában az író felidézte, hogy kezdetben nem a regényírás volt a célja, csupán egyetlen könyvet szeretett volna létrehozni. Azonban ahogy haladt előre, rájött, hogy a Sátántangó nem érte el a számára ideális szintet, így elhatározta, hogy egy új művet ír, hogy "kijavítsa" az előzőt. De az újabb könyv végén is felfedezett olyan elemeket, amelyek nem feleltek meg az elképzeléseinek, így újra tollat ragadott. "Az életem egy folyamatos finomítás" - tette hozzá, kifejezve ezzel a tökéletesség iránti vágyát.
A Nobel-díj érkezésére adott reakciójával kapcsolatban elmondta, hogy kezdetben csak izgatott volt, majd hirtelen egy furcsa kettősség alakult ki benne: egyszerre érezte a nyugalmat és az izgalmat. Kifejezte reményét, hogy Magyarországon mindenki büszkén és boldogan ünnepli majd ezt a jelentős elismerést.
