Már a benzinkutaknál is a Trump-forintokat számoljuk, de vajon képesek vagyunk-e megakadályozni az amerikai szankciók következményeit?

Ritkán előforduló, jelentős áremelkedés vár az autósokra keddtől a benzinkutaknál. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, míg a gázolaj ára bruttó 10 forinttal nő, ami várhatóan hamarosan tükröződni fog a kutak ártábláin is.

A szokatlanul jelentős, egyszeri áremelkedés mögött két fő tényező áll. Az első és leglényegesebb ok a kőolaj világpiaci árának hirtelen, drámai emelkedése, amely a múlt héten következett be, és azóta is stabilan magas szinten maradt. A Brent típusú olaj tőzsdei árfolyama a múlt hét elején még körülbelül 62 dollárnál tartózkodott, ám október 23-án váratlanul 66 dollárra szökött, és azóta sem tapasztaltunk csökkenést; a hét elején is ezen a magasan rögzített áron állt.

Mivel az olajár változását követni szokták az üzemanyagárak, várható volt, hogy ez hamar megjelenik a benzin és a dízel árában. A mostani hirtelen árugrásnak az olajáremelkedés nagysága mellett az a másik oka, hogy alighanem a négynapos ünnep miatt a múlt héten nem volt többszöri árkorrekció, ami az utóbbi időben már bevett gyakorlattá vált Magyarországon, hanem egy lépésben jelent meg a hatás az árakban.

A kutak átlagos árai kedden a holtankoljak.hu adatai szerint így alakulnak:

Nem kell sokáig keresni, hogy mitől ugrott meg hirtelen a magyar üzemanyagok árát is mozgató olajár. Donald Trump amerikai elnök ugyanis a múlt hét közepén jelentette be, hogy szanciókkal sújtja a legnagyobb orosz olajvállalatokat azért, mert Oroszország nem tesz lépéseket az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere hangsúlyozta, hogy az újonnan bevezetett szankciók célja az orosz olajvállalatok tevékenységének megfékezése, amellyel a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák. "Eljött az idő, hogy véget vessünk az öldöklésnek, és sürgősen tűzszünetet kössünk" – nyilatkozta Bessent. Donald Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a szankciók bevezetése szükséges lépés volt, de reméli, hogy ezek nem fognak sokáig érvényben maradni, mivel a háború hamarosan véget érhet. Az amerikai elnök célja a béke elősegítése, és felszólította Oroszországot, hogy azonnal állítsa le az értelmetlen vérontást.

A bejelentett szankciók Oroszország legérzékenyebb pontjait célozzák meg: a Lukoil és a Rosznyeft, mint az ország két legnagyobb olajvállalata, alapvető szerepet játszanak az orosz kőolaj-kereskedelemben. Ezen cégek révén áramlik a világpiacra az orosz olaj jelentős része, így a szankciók hatásai közvetlenül érződnek a globális energiapiacon is.

Amennyiben az Egyesült Államoknak sikerülne megakadályoznia a Lukoil és a Rosznyeft olajexportját, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenteni azt, azzal Oroszország kőolajexportból származó bevételeit drámaian mérsékelhetné. Ez a bevételi forrás kiemelkedő fontossággal bír, mivel a gáz mellett ez szolgál a legfőbb anyagi hátteréül, amelyből a hatalmas háborús költségeit is fedezni tudja.

Természetesen a szankciók bevezetése ellenére is bárki hozzájuthat olajhoz a Lukoil és a Rosznyeft forrásaiból, valamint azok kapcsolt vállalkozásaitól. Azok az államok, vállalatok és pénzintézetek, akik ezt az utat választják, számíthatnak arra, hogy szankciókkal sújtják őket. Ezek a büntetőintézkedések valószínűleg komolyabb következményekkel járnak számukra, mintha alternatív forrásokból vásárolnának olajat.

Ez a helyzet a Mol Csoport esetében is, amely jelentős szereplője hazánk és számos szomszédos ország üzemanyag-előállításának és kereskedelmének. A magyar olajtársaság a szankciók által érintett két orosz vállalat fontos szállítójaként működik.

Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata szerint a 2025-ös Orosz Energia Héten Magyarország orosz olajimportja 5-5,5 millió tonna körül alakul, ami a 2024-es szinttel megegyező érték. A nyersolaj ellátásának legalább 70%-át a Barátság vezetéken keresztül kapja az ország, míg a fennmaradó rész a horvát Adria-vezetéken érkezik, kiegészítve minimális mennyiségű nem orosz forrásból származó olajjal.

A Mol eddig nem adott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a szankciók milyen következményekkel járnak számára, illetve milyen lépéseket tervez a hatások mérséklésére és az olajimport folyamatos biztosítására. A Blikk által feltett kérdésekre sem érkezett válasz a vállalattól.

Azt azonban enélkül is biztosra lehet venni, hogy az amerikai szankciók érintik a magyar olajimportot is. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a szokásos pénteki rádióinterjújában azt mondta: "Valóban vannak most szankciók bizonyos orosz olajcégekkel szemben. Én azzal kezdtem a hetet, hogy a Mol vezetőivel többször is egyeztettem. Dolgozunk azon, hogy hogyan lehet ezt a szankciót kivédeni."

A közelgő amerikai látogatás kulcsszerepet játszhat a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor számára, amelynek során találkozik Donald Trump elnökkel. A látogatással kapcsolatosan tett nyilatkozata máris jelentős visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban. Orbán Viktor a tegnapi pápai audiencián vett részt, majd az olasz La Repubblica számára adott interjújában kifejtette, hogy „hamarosan Trumppal fogok találkozni, hogy megvitassuk az olajszankciókkal kapcsolatos kérdéseket.” A miniszterelnök véleménye szerint orosz nyersanyagok nélkül a magyar energiaárak drasztikusan megemelkednének, ezért úgy véli, Trump döntései nem voltak szerencsések Magyarország szempontjából. „Célunk, hogy megoldást találjunk, különösen a magyar érdekek figyelembevételével” – tette hozzá.

Ez a nyilatkozat végigfutott a magyar sajtóban is. Mára azonban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebookon cáfolta, hogy a legérzékenyebb mondat - miszerint Trump hibázott - valóban elhangzott volna Orbán Viktor szájából. Ez szerinte csak az olasz újság értelmezése volt. Leírása szerint az olasz újságíró Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel való találkozója előtt az utcán szólította meg Orbán Viktort, és az orosz olajra vonatkozó új amerikai szankciókról ezt kérdezte tőle: "Úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok új orosz olajra vonatkozó szankciói hibát jelentenek Trump részéről? Beszélt erről vele?" Erre Orbán Viktor ezt válaszolta: "Különösen az érdekel, hogyan tudnánk a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki."

Politikailag természetesen ez egy érzékeny kérdés, de a lényegen nem változtat: Orbán Viktor és Donald Trump közelgő washingtoni találkozóján nyilván téma lesz az orosz olajtársaságok elleni szankció és annak Magyarországra gyakorolt hatása, amit Orbán Viktor nyilvánvalóan igyekszik valahogy kivédeni.

A szankciók valódi következményei tovább növelhetik a magyar üzemanyagárak szintjét, függetlenül attól, hogy a világpiaci olajárak hogyan változnak. Így kulcsfontosságú lesz, hogy Magyarország és a Mol milyen módon tudja elkerülni ezt a helyzetet – vajon kapnak-e valamilyen mentességet, vagy esetleg időt a szankciók bevezetésének alkalmazására.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az olajár nem emelkedett tovább a szankciókra adott első reakció után. Ha a magyar autósok ennyivel megúsznák a helyzetet, akkor valóban örülhetnének, hiszen ez az olajár, valamint az azt követő benzin- és dízelár még mindig viszonylag kedvezőnek számít az elmúlt években tapasztalt, 600 forint feletti árszintekhez viszonyítva.