Hogyan kerülhetjük el a felesleges jogi vitákat a lakásbérlés során? Íme néhány hasznos tipp, amelyek segíthetnek megelőzni a pereskedést - Pénzcentrum.
Ahogy közeledik az új tanév, a lakáskeresés szokásos lázában égnek az egyetemi városok lakói, miközben az albérleti díjak folyamatosan emelkednek. A bérbeadók egyre inkább odafigyelnek a bérleti jogviszony biztosítékaira, ezért gyakori, hogy közjegyzői okiratban rögzített egyoldalú kötelezettségvállalást kérnek a bérlőktől. Ez a megoldás nem csupán a kiköltözés folyamatát egyszerűsíti, hanem lehetőséget biztosít az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek gyors, jogszerű érvényesítésére is. Így jelentősen csökkenthető a későbbi jogi viták és hosszan elhúzódó pereskedések kockázata.
Az albérleti díjak országszerte tovább emelkedtek, és az egyetemi ponthatárok kihirdetésével együtt újra fellángolt a lakáskeresés láza a felsőoktatási központokban. Ilyen körülmények között a gyors döntések vonzóak, de fontos, hogy a bérleti szerződés megkötését ne siessük el, mivel ez később jogi konfliktusokhoz vezethet. Érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeinket, hogy elkerüljük a jövőbeli problémákat.
A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kauciót kérnek biztosítékul, hogy fedezzék az esetlegesen felmerülő bérlői tartozásokat vagy az ingatlanban okozott károkat. Azonban a legfontosabb védelmet a közokirat nyújtja. Még ha a kaució összege jelentős is, problémák esetén enélkül a vitás helyzetek rendezése csupán hosszadalmas és költséges pereskedés révén lehetséges.
Fontos tudni, hogy a szóban kötött bérleti szerződés érvénytelen, így mindenképp írásban kell megállapodni. Sokan tévesen azt hiszik, hogy egy internetről letöltött szerződésminta, esetleg két tanú aláírása már megfelelő biztonságot ad. Bár közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül is készíthető érvényes bérleti szerződés, az ilyen házilag szerkesztett dokumentumok gyakran nem rögzítik maradéktalanul a felek jogait és kötelezettségeit, ami később, egy vitás helyzetben komoly problémákat okozhat.
Az utóbbi időszakban egyre elterjedtebbé vált, hogy a bérbeadók a birtokbaadás feltételeként előírják, hogy a bérlő közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen. Ebben a nyilatkozatban a bérlő kötelezettséget vállal a bérleti szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítésére, beleértve a bérleti díj, a rezsi és a közüzemi költségek rendszeres megfizetését, valamint a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlemény határidőre történő elhagyására. Mivel ez a közokirat peres eljárás nélkül, azonnal végrehajtható a bíróság útján, a bérbeadó számára gyorsabb és gazdaságosabb megoldást kínál a jogai védelmére.
Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármely közjegyzőnél lehet tenni, és elegendő, ha csupán a bérlő jelenik meg a közjegyző előtt. A nyilatkozat elkészítéséhez elengedhetetlen a bérlő személyazonosságát igazoló okmányok, a bérlemény részletei, valamint a felek által aláírt érvényes bérleti szerződés bemutatása.
A felek számára lehetőség nyílik arra, hogy a bérleti szerződés teljes körű elkészítését a közjegyzőre bízzák. Ennek eredményeként a közjegyző olyan megállapodást fogalmaz meg, amely részletesen lefedi a bérleti viszony minden lényeges aspektusát. Ez a megoldás jelentős védelmet nyújt mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek. Ilyen esetben a közokirat nem csupán a bérbeadó érdekeit szolgálja, hanem a bérlő számára is biztosítékot ad arra, hogy jogtalanul nem tehetik ki az ingatlanból, nem emelhetik meg önkényesen a bérleti díjat, és a kauciót sem tarthatják vissza jogellenesen.
