A piac érzékelte az Airbnb-lakások szabályozásának bevezetését, ám a helyzet ettől nem vált egyszerűbbé.
A kormány intézkedései nyomán sokan reménykedtek abban, hogy Budapesten végre megoldódik az Airbnb-vel kapcsolatos problémák sora. Az első féléves statisztikák azonban más képet festenek. A piacon túlkínálat mutatkozik, amit a turizmus nem tud teljes mértékben kompenzálni. Ráadásul a megnövekedett verseny miatt az árak a két-három évvel ezelőtti szinten stagnálnak, ami megnehezíti a helyzetet. A feketén üzemeltetett lakások pedig tovább súlyosbítják a piaci kihívásokat.
A kormány 2024 novemberében hozott döntése értelmében szigorítani kívánja az Airbnb működési feltételeit, hogy kezelje a budapesti lakhatási válságot. Ennek keretében kétéves moratórium lép életbe az Airbnb-szerű lakáskiadásokra. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben és 2026-ban a fővárosban nem lesz lehetőség új lakások rövid távú kiadására, míg Terézvárosban - egy helyi szavazás eredményeként - 2026 januárjától teljesen megszűnik a rövid távú lakáskiadás lehetősége.
A Népszava információi szerint az utolsó pillanatban benyújtott és végül elfogadott engedélyek révén a felkínált lakások száma 13 ezerről 16 ezerre emelkedett. Ugyanakkor, bár a turizmus növekedést mutat, a kereslet nem tartott lépést ezzel a bővüléssel 2025 közepéig. A versenytársak tömeges megjelenése következtében elindult egy árverseny, amelynek eredményeként az árak a 2022-2023-as szinteken stagnálnak, és azóta sem tapasztalható emelkedés.
A Magyar Apartmankiadók Egyesülete megfigyelései szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy sokan engedély nélkül üzemeltetik lakásaikat, ami a "feketén működő" lakások számának növekedéséhez vezetett. Ezek aránya akár 35 százalékra is rúghat. A túlkínálat jól tükröződik abban is, hogy míg a Sziget Fesztivál vagy a Forma-1 eseményei idején a fővárosi Airbnb-k általában már májusra teltházasok, addig az idei évben még mindig számos kiadó lakás található a piacon.
