Érdekes módon egyre többen értesülnek az új Fidesz által bevezetett furfangos kezdeményezésről, amely az átláthatósági törvényt célozza.
Szeretné tudni, miként hatnak a globális politikai zűrzavarok a pénzügyi helyzetére?
Legyen részese azoknak, akik nem csupán szemmel tartják,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A diplomát szerzett emberek körében (51 százalék), a kizárólag független, kormányzati befolyástól mentes sajtót követők (55 százalék) és a Tisza-szavazók (65 százalék) között kiemelkedően magas arányban nyilatkoztak arról, hogy részletes információkkal rendelkeznek a témáról.
A társadalom döntő többsége kritikus a törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarok 47 százaléka között teljesen elfogadhatatlan ez a lépés és egy tovább 26 százalék indokoltnak tartja ugyan a fellépést a külföldi finanszírozással szemben, de a konkrét tervezetet túl sziogúrnak tartja. Minden negyedik magyar azonban támogatja az elképzelést és úgy gondolja, hogy épp ideje volt fellépni az érintett szereplők, szervezetek ellen. A 60 év felettiek (30 százalék), a falvakban élők (35 százalék), de különösen a csak kormánypárti sajtóból tájékozódók (52 százalék) és a kormánypárti szavazók (60 százalék) körében ez az országos átlagnál jóval elterjedtebb vélemény. Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy a kormánypárti szavazók 29 százaléka túl szigorúnak tartja a törvénytervezetet, egy további 11 százalék pedig teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja. A Tisza-szavazók körében ez utóbbi álláspont tekintetében szinte konszenzus uralkodik (87 százalék).
A kutatás során, figyelembe véve a komplex törvénytervezet jellegét, a válaszadókat arra kérték, hogy 5-ös skálán értékeljék az egyes elemeket. Az eredmények alapján megfigyelhető, hogy a társadalom véleménye az egyes aspektusokkal kapcsolatban meglehetősen megosztott. A legtöbb esetben a kritikus álláspontok, amelyek a javaslatokat vagy teljes mértékben, vagy inkább elfogadhatatlannak tartják, túlsúlyban vannak a támogató véleményekkel szemben, amelyek inkább vagy teljes mértékben elfogadhatónak minősítik azokat. Különösen nagy ellenérzést váltott ki a potenciálisan érintett szervezetek nyilvántartásának kötelezővé tétele, mivel a válaszadók 45%-a ezt elfogadhatatlannak, míg 31%-a elfogadhatónak minősítette. Ezzel szemben a kötelező vagyonnyilatkozat bevezetésével kapcsolatban már vegyesebb a megítélés: itt a támogatók aránya (39%) kissé meghaladja az elutasítókét (37%), bár ez a különbség statisztikai hibahatáron belül mozog.
