Ukrajna, a nyugati támogatás birtokában, különféle rakétarendszereket vethet be Oroszország ellen. Ezek közé tartoznak a korszerű, nagy hatósugarú precíziós fegyverek, mint például a HIMARS, amely képes távoli célpontokat elérni és nagy hatékonysággal csa
Friedrich Merz német kancellár hétfőn bejelentette, hogy a nyugati szövetségesek döntése értelmében feloldották az Ukrajnának átadott fegyverrendszerek oroszországi bevetésére vonatkozó korlátozásokat. A helyzet érdemi kérdése, hogy Ukrajnának mennyi hadfelszerelése maradt, vajon sikerül-e ezeket pótolni, és hogyan tudják ezeket a jövőben felhasználni.
A döntéssel Németország mellett az Egyesült Királyság, Franciaország és az USA is egyetértett, ami az első ilyen alkalom. Korábban főként Németország, de az Egyesült Államok is vonakodott ilyen felhatalmazás kiadásától. Kijev eddig csak alkalmi engedélyeket kapott a britektől és a franciáktól az eszközök használatára, most viszont egységes négyhatalmi megállapodás jött létre, korlátozások nélkül.
Ugyanakkor aggasztó, hogy Ukrajna valószínűleg a 2023-2024-es időszakban kapott nagyobb hatótávolságú rakétáinak jelentős részét már felhasználta. A jövő viszont kedvezőbb irányba terelődhet, főként abban az esetben, ha Németország is átlépi a határt, és nem csupán szárazföldi fegyvereket küld Kijevnek. A nyugati támogatásról szóló hírekre reagálva a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, hangsúlyozta, hogy veszélyes lépésnek tartja az európai országoknak azt a döntését, amely Ukrajna számára nagyobb hatótávolságú rakétaképességet adna. "Ezek a lehetséges döntések, ha valóban megszületnek, teljes mértékben ellentétesek a politikai rendezésre irányuló erőfeszítéseinkkel" - tette hozzá Peszkov.
Nagymértékben nőhet Ukrajna cselekvési képessége
Ukrajna jelenleg többféle közepes vagy nagy hatótávolságú csapásmérő eszközzel rendelkezik. Ezek akciórádiuszát az alábbi kép mutatja meg, amiből látható, hogy gyakorlatilag csak egy olyan eszköz létezik, ami elérheti az orosz fővárost. (Tájékoztatásul: Ukrajna legészakibb pontja és Moszkva között a távolság 500 kilométer.)
A kancellár szíve hevesen zakatolt, amikor rájött, hogy fültanúvá vált. A lehallgatás réme, mint sötét árnyék, ránehezedett, és kétségek gyötörték a titkos beszélgetések védelméről.
Az egyelőre ismeretlen időpontban érkező, legnagyobb hatótávolságú fegyver a Taurus néven ismert, német-svéd gyártású lopakodó cirkálórakéta lehet. A Taurus többfajta harci eszközről indítható, és 500 kilométerre lévő célpontot is elér. Az eszköz Mephisto típusú robbanófejjel van ellátva, amelynek fontos képessége, hogy repülés közben folyamatosan optimalizálja a célpontot, azaz a lehető legpontosabb találatra képes, akár földalatti objektumok, bunkerek, rejtett fegyverraktárak ellen is.
Tavaly a német vezérkarban komoly eszmecsere zajlott a tábornokok és Olaf Scholz kancellár között az Ukrajnának szánt fegyverek átadásáról. Azonban a helyzet bonyolultabbá vált, amikor kiderült, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) képes volt lehallgatni a telefonbeszélgetéseket, és az információkat továbbította az RT-Deutsch orosz hírportálnak. Ennek következtében a kancellár óvatosabbá vált, és végül elhalasztotta a döntést.
A következő figyelemre méltó eszköz az amerikai ATACMS, amely 180-300 km-es hatótávolságával nem képes elérni Moszkvát Ukrajnából. Ezt a fegyvert az Egyesült Államok titokban adta át Ukrajnának Joe Biden elnökségének utolsó esztendejében, és azonnal hadrendbe állították.
A Lockheed Martin által gyártott ATACMS az egyik legmagasabb technológiai szintet képviselő nagy hatósugarú eszköz, amiről korábban az Egyesült Államok azt mondta, hogy nem áll szándékában ilyen ütőerővel ellátni Ukrajnát, mert az a háború eszkalálódásához vezethet. Az áprilisban leszállított első két példányt Ukrajna azonnal ki is lőtte egy orosz katonai repülőtérre a Krímben, de az okozott károkról nem számolt be.
Igen, létezik ukrán fejlesztés is, amely számos területen kiemelkedő innovációkat hoz létre. Az ország gazdag technológiai potenciállal rendelkezik, és a helyi szakemberek kreativitása és elhivatottsága révén izgalmas projekteket valósítanak meg.
A legjelentősebb fegyverek közé tartozik Ukrajna saját fejlesztésű rakétája, a Neptune R-360 cirkálórakéta. Eredetileg a szovjet technológia alapján készült, és hajóelhárítási célokat szolgált, azonban Kijev ügyes átalakításokkal földi célpontok elleni csapásokra is alkalmassá tette.
Zelenszkij elnök nyilatkozata szerint a "Hosszú Neptune" rakéta potenciálisan akár 1000 kilométeres hatótávolsággal is bírhat, bár katonai szakértők ezt még kétségesnek és nem teljesen alátámasztottnak tartják. A Neptune-t már 2022 és 2023 során bevetették orosz tengeri célpontok ellen, ahol eredményesen teljesített kisebb szállítóhajók ellen. Jelenleg körülbelül 100 darab ilyen típusú rakéta áll a kijevi vezérkar rendelkezésére.
A leggyakrabban emlegetett szereplő a brit-francia Storm Shadow/Scalp
Az F-16 vadászbombázókról vagy tengeralattjárókról is indítható rakéta hatótávolsága 250 km, azaz elérhet olyan orosz városokat, mint Szmolenszk, Kurszk, Orjol, Brjanszk, amelyek fontos stratégiai, közlekedési és ipari célpontok. Az Ukrajnának 2023 óta szállított Storm Shadow-k több orosz hajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak, és közülük eddig csak egyet tudott leszedni az orosz légvédelem.
Arról nincs megbízható adat, hogy a két nyugati fél eddig hány darabot juttatott Ukrajnának, (körülbelül 100 darabról lehet szó), de vélelmezhető, hogy a készlet elfogyott. Az új nyugati koordinált megegyezés nyomán várható, hogy a szállítások ismét megélénkülnek. Kérdéses még, hogy Olaszország továbbra is átad-e a saját készleteiből ilyen rakétákat, ahogy eddig tette.
A Storm Shadow rakétákból eddig 2600 példány készült, ám ezek jelentős része nem a nyugati szövetségesekhez jutott el. Ehelyett olyan országok vásárolták meg, mint India, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom vagy Katar, amelyek esetében nem várható további utánpótlás.
Az inkább taktikai célú eszközök között fontos megemlítenünk az amerikai Boeing és a svéd Saab által kifejlesztett földi indítású, kis átmérőjű bombát. Ezt a precíziós fegyvert olyan rakétarendszerekkel kombinálhatjuk, mint a HIMARS. A fegyver tömeggyártása 2023-ban indult el, és Ukrajna volt az első ország, amely 2024-ben, az orosz invázió során alkalmazta.
A teljesítmény állítólag csalódást keltett, és nem csupán Oroszország elektromágneses elhárítási képességei miatt, hanem a taktikai megközelítések és eljárások hiányosságai, valamint a kapkodás is nyilvánvalóvá vált. Ráadásul a fegyver mellett szóló érvek között nem elhanyagolható, hogy rakétával kombinálva egyetlen töltet használata félmillió dollárba kerül, miközben a hatékonysága csekély.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Mi következik ezután?"
A hétfőn meghirdetett négyhatalmi együttműködés fontos feltétele lesz az eltérő fegyvertípusok koordinálása, vagy ahogy egy katonai szakértő megállapította, "az összevissza lövöldözés" elkerülése, ami olykor jellemzi az ukrán hadvezetést.
Mély együttműködésre, elemzésekre, a hírszerzési adatok megosztására és közös hatástanulmányokra lesz szükség ahhoz, hogy az így nyújtott támogatás valóban egy kidolgozott és összesített stratégia segítője legyen, nem pedig csak alkalmi propagandasikerek fűtőanyaga.
