"Mit kíván, Fleck Kolléga? Utcai összecsapásokat, forradalmi változást?" - a baloldali jogtudós most valóban átlépte a határokat.
Fleck se önmagát, se jogászi szakmáját nem tiszteli. Ő csak egy egyszerű hergelő, baloldali propagandista, aki azt sem vállalja, amit mond, hanem egyszerűen letagadja.
Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének kiemelkedő oktatója, valamint az MTA köztestületi tagja, szakmai pályafutásával és tudományos hozzájárulásaival már önmagában is figyelemre méltó személyiség. E pozíciók és elismerések révén világosan körvonalazódik, hogy
A politikával foglalkozók viszont tudják, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az előző parlamenti választás előtt például kimondta, "nagy valószínűséggel egy '22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után". Azt is mondta, hogy "egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek".
Ezek a megnyilvánulások elképesztően felháborítóak. Nem jelentenek mást, mint hogy ha az ellenzék győz, és a nyertesnek nem áll rendelkezésére a kétharmados többség, akkor erőszakos eszközökhöz és "forradalmi" módszerekhez folyamodhatnak az állami struktúrák átalakítása érdekében, hogy az új hatalom számára kedvezőbbé váljanak a körülmények. Igen, erőszakról van szó. Ha szükséges, akár véres leszámolásokra is sor kerülhet. Fleck kijelentette: "Ha a baloldal kerül hatalomra, az Európai Uniónak aligha lesznek kétségei a szivárványkoalíció által tervezett új alkotmányozás elindításával kapcsolatban."
Ismert, Bogdan Święczkowski, a lengyel alkotmánybíróság elnöke, államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett Donald Tusk miniszterelnök és más vezető politikusok, bírák, valamint ügyészek ellen.
A szöveg célja Lengyelország alkotmányos rendszerének átalakítása, továbbá az alkotmánybíróság és egyéb alkotmányos intézmények működésének felszámolása.
