A Duna csatornán a nézők egy friss, modern feldolgozásban élvezhetik Csehov egyik időtlen klasszikusát.
Modern köntösben láthatják a nézők Csehov egyik klasszikusát január 22-én 21 órától a Duna csatornán Ványa bácsi - Buborékkeringő címmel.
A tévéfilm a rendszerváltás időszakában játszódik, egy szarvasmarhatelepen, ahol két férfi szenvedélyes rivalizálása bontakozik ki a harmadik férfi feleségének szívéért. Az egyikük azonban még csak nem is tud arról, hogy verseny zajlik, így a feszültség és a dráma folyamatosan fokozódik. Ezt a különleges történetet az M1 aktuális csatorna keddi adásában mutatták be.
Ez a műalkotás a Megafilm stúdiójának közreműködésével, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában, valamint a Nemzeti Filmintézet támogatásával jött létre.
Fazakas Péter rendező az adásban felidézte, hogy a történetben a rendszerváltás eufóriájából kimaradt vidéki emberek mindennapjai elevenednek meg, ebbe a világba érkezik a fővárosból a nagyhatalmú, mindent megmondó szakember, aki úgy érzi, beleszólhat a helyiek életébe, hiszen ő képviseli a modernséget A helybéliek azonban ezt máshogy élik meg.
Többek között Csehov elméleti munkáit is tanulmányozta, mélyen belemerült abba, hogy milyen társadalmi és kulturális környezetben élt a szerző, valamint abba, hogy mi késztette őt arra, hogy a főváros forgatagát hátrahagyva vidékre, Szibériába utazzon, hogy ott alkossa meg ezt a művet.
Tudtál arról, hogy Csehovnak milyen tapasztalatai voltak a korabeli moszkvai értelmiségről, amely a nyugati ideákra áhítozott, miközben gőgösen viselkedett? Emellett megélte Szibéria különös világát is, ami mély nyomot hagyott benne. Érdekes, hogy a két tapasztalat, a városi élet és a távoli vidék, mennyire ellentétes, mégis mindkettő hozzájárult Csehov írói fejlődéséhez és világszemléletéhez.
Fazakas Péter értelmezése szerint a tévéfilm Buborékkeringő alcíme nem véletlen, hiszen a karakterek mindegyike saját, elkülönült világában létezik, mint különálló buborékok. Ez a helyzet megnehezíti számukra a másik megértését, így gyakran észrevétlenül bántják meg egymást gondolataikkal és szavaikkal. A film tehát a kapcsolatok bonyolultságát és a kommunikációs akadályokat állítja a középpontba.
A forgatókönyv megálmodója Somogyi György, aki mellett Kun-Béres Anikó is hozzájárult a történet szövevényes szálainak kidolgozásához. Az operatőri feladatokat a tehetséges Dévényi Zoltán látta el, míg a látványvilág megteremtéséért Valcz Gábor felelt. A jelmezeket Zelenka Nóra tervezte, a zenei aláfestést pedig Asher Goldschmidt komponálta. A film vágási munkálatait Kovács Zoltán irányította, a gyártás lebonyolítását pedig Endrődy Balázs koordinálta.
