Az EPR háttérszabályai megújultak: szigorúbb büntetések léptek életbe, míg az adminisztrációs terhek csökkentek.


A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is - hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

2023. július 1-jén Magyarországon életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere, amely jelentős változásokat hozott a hulladékgazdálkodás területén. Az új szabályozás kezdetben kettős adminisztratív terhet jelentett az érintett vállalatok számára, mivel a termékdíj kötelezettségeket és a kapcsolódó negyedéves bevallásokat továbbra is teljesíteniük kellett. Azonban egy 2024 decemberében bejelentett törvénymódosítás végre megszüntette ezt a párhuzamosságot, és 2025. január 1-jétől hatályba lépően eltörölte a termékdíjat azon termékek esetében, amelyek az EPR szabályozás hatálya alá tartoznak. Ez a lépés várhatóan egyszerűsíti a folyamatokat és csökkenti a vállalatok adminisztrációs terheit.

Az év végi átalakulások egyik legjelentősebb következménye, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díjhoz kapcsolódó szankciós rendszert. Ennek a lépésnek a fontosságát az adja, hogy bár az EPR-díjra hasonló szabályok vonatkoznak, mint az adókra, valójában nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak tekintendő. Ezért az adóeljárások keretében alkalmazott szankciók nem voltak érvényesek rá – fejtette ki Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet szerint, ha a gyártó nem szolgáltat megfelelően vagy egyáltalán nem ad adatokat a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségéről, akkor a kiszabott bírság mértéke az EPR-díj hiányának felét teszi ki. Amennyiben a hiányt nem lehetséges anyagtípusonként (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) részletesen meghatározni, akkor a legmagasabb díjtételt kell alkalmazni az érintett csomagolásokra.

Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere elmondta, hogy az EPR-rendszer továbbfejlesztése újabb változásokat idézett elő, és egyúttal számos könnyítést is bevezetett, amelyet az EPR-rendelet decemberi módosítása eredményezett. Kiemelte, hogy a gyártók számára kedvező hír, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás határideje egy hónappal meghosszabbodott, így több idő áll rendelkezésükre a szükséges adatok előkészítésére.

Related posts