Navracsics Tibor kifejtette, hogy az új törvényjavaslat nem jelent veszélyt az ingatlantulajdonosokra, sőt, szerinte a jogszabályi változások pozitív hatással lesznek a tulajdonosok helyzetére. Az állítását határozottan cáfolja, mondván, hogy a tervezet c

Navracsics Tibor egy konferencián kifejtette, hogy új irányvonalakat kell kialakítani a fejlesztéspolitikában, különös figyelmet fordítva a lakhatás problémájára, a belföldi migráció tendenciáira, valamint a város és vidék közötti kapcsolatok újragondolására. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövőbeni fejlesztések során egyre inkább a térségi megközelítést kívánják előtérbe helyezni. A kormány előtt számos kihívás áll, amelyekre válaszokat kell adni. Gondoljunk csak a fiatalokat érintő lakhatási nehézségekre vagy a vidéki települések elnéptelenedésére. A központi cél a megfizethető lakhatás biztosítása, ami jelenleg sajnos csak egy távoli álomnak tűnik Magyarországon is.

A területfejlesztés mára egyre inkább egy sokrétű és összetett fejlesztéspolitikai megközelítéssé alakul, amely nem csupán a leszakadó térségek felzárkóztatására összpontosít, hanem a különféle szakpolitikai területekbe – mint például a lakhatás, oktatás vagy közlekedés – is integrálja a területi dimenziót. Ezt a gondolatot Navracsics Tibor emelte ki a Károli Gáspár Egyetemen, a "Lakás-lakáspolitika-lakhatás a XXI. században" című konferencián. Az a célkitűzés, hogy a térségfejlesztés ne legyen egy elszigetelt és önálló politika, hanem minden szakpolitikai döntésben integrált módon jelenjen meg – tette hozzá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor a felzárkózással kapcsolatban emlékeztetett egy korábbi ígéretre, amely szerint Magyarország célja 2027 végére az egyik legélhetőbb uniós tagállammá válni. "Ez az ígéret már a megfogalmazásának idején is kétségesnek tűnt, de a Covid-járvány, a rákövetkező gazdasági nehézségek és a háborús helyzet még inkább megnehezítették ezt az ambiciózus célt. Mindazonáltal a célkitűzés értékes, és nem szabad feladni" - hangsúlyozta.

A kormány területpolitikai tevékenységét három fő irányvonal köré építi fel.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a kelet- és délkelet-magyarországi térségekből való folyamatos elvándorlás évszázados jelenség, amely különösen Trianon után vált intenzívebbé. Ezzel egyidőben az ország középső és nyugati területei folyamatosan népességnövekedést tapasztalnak.

Az utóbbi években egy figyelemre méltó tendencia bontakozott ki, amelyet szuburbanizációnak nevezünk. Ennek keretében a főváros, Budapest és más nagyobb városok lakói egyre inkább a környező kisebb települések felé keresnek új otthont. Budapest népessége 1990 óta mintegy 330 ezer fővel csökkent, míg a Gödöllői járás lakossága 20 ezer fővel gyarapodott. Hasonlóan, Szigetszentmiklós 19 ezer, Érd közel 14 ezer, valamint a Budakeszi járás több mint 13 ezer fővel nőtt a 2011 és 2022 közötti időszakban. A Gárdonyi járás is számottevő, 7 ezer fős növekedést mutatott, ami jól tükrözi a városok körüli települések iránti fokozódó érdeklődést.

A forrást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) biztosítja.

Ez a trend ugyanakkor új problémákat is szült: a kiköltözők visszajárnak a városba dolgozni és iskolába, így az agglomerációk infrastrukturális nyomása fokozódik, miközben a vidéki községek élhetősége is romlik. A miniszter ironikusan úgy fogalmazott: "a városokból azért költöztünk ki, mert élhetetlenek, most meg a falvakat tesszük élhetetlenné, miközben visszajárunk a városokba dolgozni."

A koronavírus-járvány idején ez a folyamat felerősödött, és 2020-2021-ben látványos volt a fővárosi lakosság csökkenése, míg falvaké növekedett. Ekkor az emberek tudatosan keresték a kevésbé zsúfolt, természetközeli környezetet.

Az ingázás ma már alapvető jellemzője a magyar társadalomnak. A foglalkoztatottak 42 százaléka naponta utazik lakóhelyéről munkahelyére, így Magyarország az EU harmadik legingázóbb nemzete. A Központi Statisztikai Hivatallal (KSH), valamint az kormány közös településszintű gazdaságierő-becsléséből kiderül, hogy az ország területének kétharmada az átlagos fejlettség alatt van, és létezik egy "belső periféria", amely gyakorlatilag megegyezik az M9-es autópálya tervezett nyomvonalával. Navracsics Tibor szerint ez újabb érv az útvonal kiépítése mellett, hiszen az infrastruktúra hiánya látványosan korrelál a gazdasági gyengeséggel.

A miniszter a lakhatási helyzetet is érintette, kiemelve, hogy az ingatlanárak robbanásszerű emelkedése komoly lakhatási kihívásokat teremt. Megjegyezte, hogy 2010 óta az árak 230%-kal emelkedtek, míg az EU átlagosan csupán 54%-os növekedést mutatott. Ezzel Magyarország - Észtországgal karöltve - a ranglista élére került.

Navracsics Tibor megcáfolja azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint a magas ingatlanárak a versenyképesség jelei lennének. Ehelyett az Egyesült Államok példájára hivatkozik, ahol ezek a mutatók valójában csökkentik a versenyképességet. A magas árak gyakran megnehezítik a fiatalok lakáshoz jutását, elszigetelik a településeket, és gátolják az innovációt.

Egy példát említve: egy 50 négyzetméteres lakás megszerzéséhez 20-30 évnyi takarékoskodásra van szükség, még akkor is, ha valaki a havi jövedelme 30 százalékát félre tudja tenni. Ez a gyakorlatban sokak számára szinte elérhetetlen célnak tűnik.

A lakhatási válság kezelésére irányuló intézkedések között kiemelt szerepet kapott a bérlakások kérdése, amire Navracsics Tibor egyértelműen szkeptikus véleményt fogalmazott meg. Kiemelte, hogy a magyar lakosság körében a saját ingatlanban való lakás preferenciája rendkívül magas, hiszen tízből kilenc ember saját tulajdonú lakásban él. Ezt a tendenciát figyelembe véve, az állam elsődleges célja a megfizethető bérleti díjak biztosítása mellett a saját ingatlan megszerzésének elősegítése.

Meg kell oldani, hogy a bérlakások elérjék azokat a társadalmi csoportokat, akiknek valóban szükségük van rá, például a pályakezdés előtt álló fiatalokat. Korábbi tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy a fiatalok sok esetben ezekben a lakásokban váltak nyugdíjassá, vagyis beleragadnak ezekbe az ingatlanokba, vagyis akkor sem keresnek saját lehetőséget, amikor már megtehetnék, így viszont megáll a bérlakások természetes körforgása, üresedése. Ráadásul a magyar jogrend a bérlőt védi, akit nem lehet egyszerűen kitenni a bérleményből. Előfordulhat tehát, hogy az önkormányzat, nem tud megszabadulni a bérlőtől, akkor sem, ha már nem is lenne jogosult az ingatlan használatára

- magyarázta részletesen.

Terítékre került a települések önvédelmi jogáról szóló törvénytervezet, amely öt eszközt kínál a településeknek az ingatlanpiaci folyamatok szabályozására:

A helyi önkormányzatok jogkörébe tartozik, hogy bizonyos feltételekhez kössék, sőt akár meg is akadályozzák a tulajdonjog megszerzését vagy a lakcímbejelentéseket. Ez a törvényjavaslat, amely részletes szabályokat tartalmaz, jelentős következményekkel járhat az érintett települések mindennapi életére és lakáspiacára - állapítja meg az ingatlan.com elemzése.

"A javaslat legfontosabb eleme, hogy a korlátozások csak azokon a településeken lépnek életbe, ahol az önkormányzatok úgy döntenek, hogy élni kívánnak a törvény adta lehetőségekkel. Érdekesség például, hogy a településeken bevezethető elővásárlási jog nem általánosan érvényes az összes lakóra, hanem csak az önkormányzatra vagy a telekszomszédokra. A tulajdonszerzés teljes tiltását a betelepülők számára pedig csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, ahol az elmúlt tíz évben nem tiltották meg az építést. Emiatt például Érden, Balatonalmádiban vagy Dörgicsén biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyek nem vonhatók korlátozás alá" - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint a tulajdonszerzés teljes tiltását valószínűleg nagyon kevés önkormányzat választaná.

A miniszter hangsúlyozta azt a piaci szereplők, ingatlanpiaci szakértők álláspontjával ellentétes véleményét, miszerint a törvénytervezet miatt csökkennének az ingatlanok árai - vagyis kár érné a helyi ingatlantulajdonosokat. Szerinte ez nem valósul meg, sőt, pozitív hozadéka is lehet a jogszabálynak.

Nem a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytől kell félni, hanem attól, hogy az ingatlanok teljesen elérhetetlenné válnak. A magas lakásárak csak az ingatlanpiacon mozgó befektetők számára előnyösek, de a fiatalok, akik családot szeretnének alapítani, számára komoly akadályt jelentenek. Számukra akár 30 évnyi jövedelmük 30%-át kellene félretenniük, ha egy 50 négyzetméteres lakást szeretnének vásárolni valamelyik nagyvárosban.

- magyarázta részletesen.

Az ingatlanszerzés kizárása váltotta ki a legnagyobb vitát. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a helyi polgármesterek többsége ezt a lépést támogatta, mivel úgy vélik, hogy ez segíthet a fiatalok helyben maradásában. Ugyanakkor a média által generált heves viták következtében a miniszter jelezte, hogy az ingatlanszerzés kizárásának kérdése esetleg kikerülhet a törvényjavaslatból.

"A törvény célja, hogy egyes települések szabályozhassák, ki költözhet be hozzájuk. Ez nem kötelező, hanem helyi döntés kérdése lesz. A települések akár teljes betelepülési korlátozást is hozhatnak, de a törvény számos kivételt is biztosít, például a helyben lakók, az ott születettek, a hozzátartozók, a munkavégzés vagy tanulás céljából beköltözők számára" - mondta az Indexnek a miniszter.

A 3100 önkormányzatból nagyjából 1000 növekvő népességű, és ezek közül körülbelül 700-800 település örömmel fogadja a beköltözőket, így várhatóan nem élnek a korlátozással. Az érzékenyebb területek a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó környéke, valamint nagyvárosok (pl. Győr, Debrecen) lehetnek - mutatott rá Navracsics Tibor, aki arra a kérdésünkre, hogy a kormány várakozásai szerint a jogszabálynak lehet-e ingatlanárakat konszolidáló hatása, úgy válaszolt: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a törvény csökkentené az ingatlanárakat, mivel azok piaci mozgása több tényezőtől függ.

A Balaton, Békés megyével együtt, ma Magyarország leggyorsabban elöregedő térsége. Ennek oka a fiatalok elvándorlása, amit részben a magas ingatlanárak okoznak. A kormány erre válaszul indította el a balatoni szolgálati lakásprogramot: 5 milliárd forintból 27 településen összesen 104 lakás épül támogatva többek között tanárok, orvosok, vagy épp rendőrök lakhatását. Cél, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges humán erőforrást helyben tudják tartani.

A miniszter bemutatta a fejlesztéspolitika új szervezőelvét is: a várostérségeket. Az ingázási adatok alapján kijelölt térségek célja, hogy az emberek életminősége ne függjön attól, a városban vagy annak környékén laknak.

A városi térségek három fő csoportba sorolhatók: az első a budapesti metropoliszövezet, amely a főváros körüli dinamikus és gazdaságilag aktív területeket foglalja magában. Ezt követik a nagyvárosi térségek, mint például Győr, Debrecen és Pécs, amelyek jelentős regionális központokként funkcionálnak. Végül találhatók a kisvárosi vonzáskörzetek, például Mosonmagyaróvár, Szekszárd és Szentes, amelyek kisebb, de fontos szerepet játszanak a helyi gazdaság és közélet alakulásában.

"A kormányzat olyan fejlesztéspolitikai megközelítést képvisel, amely az ország különböző térségeinek eltéréseit holisztikus módon kívánja kezelni. Célja nem csupán a gazdasági növekedés elősegítése, hanem egy élhetőbb és összetartóbb Magyarország létrehozása is — ahol a lakhatás, a közlekedés, a közszolgáltatások és a helyi identitás egyaránt kulcsszerepet játszik az ország jövőjében" - fogalmazott a miniszter.