A méhek számára nem elhanyagolható, hogy milyen helyre ültetjük a vadvirágokat.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy egyre több település törekszik a méhek védelmére vadvirágokkal beültetett területek kialakításával. Fontos azonban figyelmet fordítani arra, hogy ezeket a kezdeményezéseket hol valósítják meg, hiszen a megfelelő helyszín kulcsfontosságú a méhek számára.
A vadméhek védelme elengedhetetlen, hiszen ezek a csodálatos rovarok főként a vadvirágok nektárjából és virágportjából táplálkoznak. Ezért kulcsfontosságú, hogy olyan területeket biztosítsunk számukra, ahol mentesek a rovarirtó szerek káros hatásaitól, és szabadon élvezhetik a számukra természetes táplálékforrásokat. Olyan növényekről van szó, amelyeket az évmilliók során a természetes evolúció alakított ki számukra, és amelyek nélkülözhetetlenek az életük fenntartásához.
Üdvös kezdeményezés, ha a települések egyes területeken nem büdöske vagy petúniatömeget ültetnek, hanem hagyják, hogy a vadvirágok birtokba vegyék ezeket, esetleg őshonos virágok magjait még vetik is. Ezért is fontos, hogy főként így tavasszal ne nyírjuk le azonnal a füvet, ha véletlenül kidugja a fejét közte egy pitypang vagy más vadvirág.
A Cambridge-i Egyetem friss kutatási eredményei rávilágítanak a városi vadvirágültetés eddig talán elhanyagolt aspektusaira. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a települések által méhlegelőként hasznosított területek előélete kulcsfontosságú tényező lehet. Ebből adódóan nem minden terület egyforma potenciált rejt magában a városi biodiverzitás növelésében.
Amikor a vadvirágok olyan területeken bontogatták szirmaikat, ahol korábban ipari tevékenységek vagy építkezések nyomán a talaj súlyosan szennyeződött nehézfémekkel, mint például arzénnel vagy ólommal, ezek a káros anyagok a virágok nektárjába is bejuthattak. A méhek, amelyek ezt a nektárt fogyasztották, súlyos egészségügyi problémákkal szembesültek. Ennek következtében csökkent az a képességük, hogy megtanulják és megjegyezzék az élelemforrások helyét, ami a populációjuk drámai csökkenéséhez vezetett.
A kutatók az USA Clevelandben és környékén végezték a felméréseiket - e város az egykori autóipari központok egyikeként meglehetősen szennyezett területekkel is rendelkezik. A vizsgált üres telkeken egykor autógyár vagy épp olajfinomító is működött, de kontrollként tiszta területek is voltak köztük.
A szedett virágokban megmérték a nektár, illetve a növény nedveinek nehézfém-tartalmát. E mérésekből kiderült, hogy az egyes vadvirágok milyen mennyiségű fémet halmoztak fel.
A városi méhek életében kiemelkedő szerepet játszanak a mindennapi növények, mint például az apró szulák és a fehér here, amelyek nem csupán tápanyagforrást jelentenek, hanem segítenek a talaj revitalizálásában is. Ezek a növények képesek felvenni a talajba korábban bekerült szennyező fémeket, mint az arzén, kadmium, króm és ólom, így hozzájárulnak a környezeti állapot javításához. A természet ezen okos megoldása lehetővé teszi, hogy a méhek egészségesebb környezetben dolgozhassanak, miközben a városi ökoszisztéma fenntarthatóságát is erősítik.
Fémszennyezett talajok a világ bármely városában előfordulhatnak, és annál több ilyen hely van, minél régebbi egy város. E szennyező anyagok a cementtől kezdve a bányászatig számos helyről eredhetnek.
A kutatók hangsúlyozták, hogy véletlenül se arról szeretnék lebeszélni a településeket, hogy méhlegelőket létesítsenek, hanem csak azt kérik, figyeljenek rá, hogy ezt ne szennyezett talajon tegyék. A szakemberek azt javasolják, hogy mielőtt a városok méhlegelőket létesítenének valahol, vizsgálják meg a terület múltját, hogy kiderüljön, volt-e ott esetleg olyan szennyező tevékenység, ami a méheket ma károsító anyagokkal járt.