Orbán: A nemzetpolitika az a hajtóerő, amely életben tartja a reményt, hogy amikor a körülmények ismét kedvezőre fordulnak, a magyar közösség készen áll majd a lehetőségekre.

Az elmúlt esztendő a magyar nemzetpolitika történetének egyik legérdekesebb szakasza volt, amely során jelentős mértékben sikerült bővíteni Magyarország nemzetközi mozgásterét. Ez különösen fontos a határon túli magyar közösségek megerősödése szempontjából - nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésén Budapesten.

A miniszterelnök azt mondta, bármilyen erős is legyen az anyaország, nem tudja alapvetően megváltoztatni a közép-európai realitásokat, de arra képes, hogy életben tartsa a reményt:

Szerinte az eddigi nemzetpolitikai eredmények nem a konkrét megoldásokat hozzák el, hanem inkább a remény lángját tartják életben.

A kormányzat tájékoztatása szerint 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évi körülbelül 100 milliárd forintot fordított nemzetpolitikai célokra. Ez a lépés lehetővé tette, hogy a 2010 előtti időszakban évente mindössze 9,1 milliárdos támogatást sikerült tízszeresére emelni.

És ebben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül. Idén 2,5 milliárd forinttal támogatnak különböző szervezeteket, az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területén, ezen felül 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését biztosítják - mondta.

Orbán Viktor úgy véli, hogy 2024 a magyar diplomácia történetének egyik legmozgalmasabb éve volt. Májusban a kínai elnök látogatott hazánkba, nem sokkal később pedig Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának. "Negyvenegynéhány európai vezető érkezett, hogy hatékonyan elszigeteljen bennünket" – fogalmazott a miniszterelnök.

Budapest adott otthont az Európai Unió 27 tagállama informális csúcstalálkozójának is, ahol elfogadták a budapesti nyilatkozatot. Ez "talán az utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük" - mondta.

Orbán véleménye szerint a "brüsszeli buborék" számos kérdéssel foglalkozik, azonban a legfontosabb, az európai gazdaság versenyképességének erősítése háttérbe szorul. Ezzel szemben Budapesten az európai vezetők határozottan felléptek, és a budapesti nyilatkozat révén, amely talán történelmi jelentőséggel bír, konkrét feladatokat állítottak a brüsszeli bürokrácia elé.

Szerinte valóra vált az a remény, amely az európai választási kampány során fogalmazódott meg, miszerint a liberális, progresszív politikai erőkkel szemben a patrióta erők kerüljenek túlsúlyba a nyugati világban. A frissen megalakult Patrióták EP-képviselőcsoportja "első lépésként" rögtön a harmadik legnagyobb frakcióként alakult meg. Emellett Orbán rámutatott, hogy az amerikai elnökválasztás is egy olyan patrióta fordulathoz vezetett, amely új irányt mutat az Egyesült Államok politikai színpadán.

Orbán Viktor vélekedése szerint az idei év eseményei – beleértve az amerikai elnökválasztást és az európai választásokat – valamint a folyamatosan sikeres diplomáciai tevékenység eredményeként a magyar külpolitika lehetőségei jelentősen bővültek.

A beszélgetés során elhangzott, hogy Magyarország külpolitikai stratégiájában két alapvető irányvonal figyelhető meg. Az egyik szerint a nyugati világ egy olyan versenyképes, fejlettebb és boldogabb életet kínál, amelynek megismerése és "magyarosítása" a mi feladatunk. Azonban az utóbbi időszak eseményei azt mutatják, hogy ennek a nézetnek a nyilvánvaló érvényessége egyre inkább megkérdőjeleződik, sőt, úgy tűnik, talán el is tűnt a köztudatból - fogalmazott.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint "Európa egy tévútra lépett", míg Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés egyértelműen rávilágít arra, hogy ha a kontinens nem hoz bátor és innovatív politikai döntéseket, akkor a leszakadás mértéke a világ más, egyre erősebb gazdasági és politikai központjaihoz képest drámaian megnő.

Orbán Viktor kifejtette, hogy ha az Európai Unió jelenleg az Egyesült Államok egyik tagállama lenne, akkor a harmadik legszegényebb államként tartanák számon. Rámutatott arra, hogy csak az idei évben az európai gazdaság növekedése 1 százalék alatt maradt, míg az Egyesült Államok gazdasága 3-4 százalékos bővülést mutat, és a távol-keleti központok még ennél is dinamikusabb növekedést, 5-7 százalékot érnek el évente.

A számadatok világosan jelzik, hogy nekünk, magyaroknak el kell kezdenünk saját szemszögünkből és érdekeink alapján gondolkodni, hogy felfedezzük a saját utunkat. Jelenleg Európa nem rendelkezik olyan stratégiával, amely lehetővé tenné számára, hogy visszanyerje versenyképességét.

Orbán véleménye szerint most állunk az utolsó lehetőség előtt a budapesti versenyképességi nyilatkozat révén. Ez a dokumentum arra figyelmeztet, hogy fél éven belül kézzelfogható változásokra van szükség. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy az európai versenyképesség drámai mértékben csökken, és ez a lemaradás talán már soha nem pótolható.

A kormányfő nyilatkozata szerint a gáz ára a legutóbbi orosz-ukrán konfliktus következtében bevezetett szankciók eredményeként ma már négyszerese, míg az áram ára 1,5-2-szerese az Egyesült Államokban tapasztalt áraknak. Ilyen kedvezőtlen versenyhelyzetben egyik ágazat sem képes versenyképességre, hiszen nincs olyan vállalatirányítási megoldás vagy technológiai újítás, amely képes lenne kompenzálni ezt az alapvető problémát, amely a gazdaság működéséhez elengedhetetlen energiaellátás körül forog – fogalmazott Orbán.

A miniszterelnök véleménye szerint, ha az elkövetkező fél évben Európában nem hozunk olyan döntéseket, amelyek alapjaiban változtatják meg a közös piac gazdasági kereteit, akkor elkerülhetetlenül lemaradunk. Ugyanakkor, ha sikerül ilyen radikális lépéseket tenni, az "egy mankót adhat, amire a magyar gazdaság támaszkodhat". Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanekkora az esélye annak is, hogy a szükséges intézkedések elmaradnak. Ilyen esetben viszont nem érdemes várakozni, hiszen "Európa nem fog önkéntesen megalkotni" egy olyan gazdasági stratégiát, amely minden tagállam számára garantáltan sikeres fejlődési irányt biztosít - tette hozzá.

Orbán véleménye szerint elérkezett az idő, hogy felfedezzük saját, egyedi irányunkat, és ne csupán a nyugati mintákat kövessük. Fontos, hogy elfogadjuk a gazdasági semlegesség fogalmát, és hangsúlyozzuk a nemzeti önérdek jelentőségét.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarország helyzete az elmúlt évek döntéseinek eredményeként kedvezően alakul, még a folyamatosan változó, Európa számára nehézségeket hozó környezetben is. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ezek a lépések nemcsak az ország fennmaradását garantálják, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a nemzetpolitikai célok megvalósításához szükséges erőforrásokat is elő tudjuk állítani.

A kormányfő szerint robusztus és sikeres gazdaságpolitika nélkül nincs megtámogatott, erős, biztos pénzügyi lábakon álló nemzetpolitika sem. Akkor pedig maradnak azok a Máért-ülések, amikor elmagyarázzuk egymásnak, hogy mit miért nem lehet. Ezért robusztus, sikeres, erőteljes magyar gazdaságpolitikára van szükség, vagyis új gazdaságpolitikára, ami alkalmazkodik a realitásokhoz - mondta.

Friss információ érkezett, amely szerint Orbánék egy Brüsszelnek címzett dokumentumban felfedik a valódi szándékaikat: a gazdasági semlegességgel kapcsolatban állítják, hogy az nem hoz 6%-os növekedést, amit eddig állítottak. Ráadásul a gazdasági semlegesség fogalmát is igyekeztek elkerülni a szövegben. Érdekes módon, a közelgő magyar gazdasági csodával sem dicsekednek Brüsszel előtt.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy függetlenül attól, hogyan nevezik az új elnököt, az Egyesült Államok vezetője "soha nem lehet a megváltónk". A legoptimistább forgatókönyv szerint mindössze "csak a szövetségesünk" lehet a közös célok elérésében.

Orbán véleménye szerint nem létezik olyan globális vezető, aki folyamatosan azzal foglalkozna, hogy miként segíthetne a magyaroknak. Úgy véli, hogy a magyarok saját maguknak kell megoldaniuk a problémáikat, és csakis ők képesek kezdeményezni azokat a lépéseket, amelyek valóban fontosak számukra. Továbbá hangsúlyozta, hogy a különbség ezúttal abban rejlik, hogy az Egyesült Államokban ezt a megközelítést nem ellenséges érzésekkel fogják fogadni, hanem kifejezetten támogató és baráti hozzáállással.

Orbán Viktor kifejtette, hogy a nemzetközi porondon, ahol Magyarország számos kihívással nézett szembe, a jövőben "kevésbé fogunk magányosan harcolni, mint eddig". Hozzátette, hogy ezekben a küzdelmekben már nem szükséges az élen járnunk. Most a legnagyobb hatalmú országok kerülnek a figyelem középpontjába, különösen a migráció, a családvédelem, a genderideológia elleni fellépés, valamint a háború és béke kérdései kapcsán - mondta a miniszterelnök.

Ezekben a kérdésekben sokszor tapasztalták, hogy Magyarország elszigetelődött a nemzetközi porondon. Azonban mostanában jelentős változásoknak lehetünk tanúi, amelyek "friss impulzusokat, új lehetőségeket kínálnak számunkra, és segítenek abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjunk az energiáinkkal" - emelte ki.

Orbán Viktor jelentős lehetőséget lát egy új amerikai-magyar megállapodás létrejöttében, amely nem csupán a "múltban elhibázott ügyek" rendezésére irányul, hanem a "technológiai értelemben komolynak számító területeken" való aktív gazdasági együttműködésre is. Az amerikai választási eredményekből származó előnyök tehát nemcsak a nagypolitika szintjén fognak megnyilvánulni, hanem a mindennapi életben is érezhető változásokat hozhatnak a magyar állampolgárok számára.

Szerinte így "a magyar közvélemény is megérti", hogy bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren, "akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, hogyha éppen szembe fúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni", ugyanis meg kell érteni: "a nehézségek nem a kivételes jelenségei a magyar külpolitikának, hanem beépített és állandó kísérőtársai", és "a nemzetközi csatákban szerzett sérülések, küzdelmek, fájdalmak, azok nem természetellenes, hanem természetes dolgok". Azt mondta, azért vállalják fel ezeket a küzdelmeket, hogy ezek az erőfeszítések időnként meghozzák az eredményt Magyarországnak.

Orbán Viktor úgy véli, hogy jelenleg "éppen egy négyéves, hosszú küzdelem végén állunk", és hangsúlyozza, hogy "megérte kitartanunk" az amerikai republikánusok, valamint a magyar külpolitika által képviselt "értékek és célok" mellett. Ezek közé tartozik a nemzeti érdekek védelme, a hagyományos értékek megóvása, a migrációval szembeni határozott fellépés, valamint a béke melletti elköteleződés, mindezt pedig vállalva a következményekkel együtt.

Orbán Viktor véleménye szerint "a fájdalom mértéke közvetlenül arányos a siker nagyságával", tehát "minél több energiát fektetsz bele a jelentős ellenállás leküzdésébe, annál nagyobb jutalomra számíthatsz, ha végül győztesen kerül ki a harcból". Ezért érdemes megfontolni, hogy a külpolitikát ne csupán a túlélés és a pozíciók megőrzésének szempontjából közelítsük meg, hanem úgy is, mint egy lehetőséget arra, hogy a helyzetünk valóban javulhasson.

Orbán bejelentette, hogy pénteken érkezik Magyarországra a román miniszterelnök, és bizakodó, hogy a két ország közötti kapcsolatok javulni fognak a korábbi állapotokhoz képest.

Szlovákiáról elmondta, hogy a felvidéki magyarok a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb védelmezői. Hasonlóan Magyarországhoz, Szlovákia is Brüsszelben egy szuverenista külpolitikát kíván képviselni, és arra törekednek, hogy nemzeti érdekeik alapján alakítsák külpolitikájukat. Ebben a törekvésben jó partnerként számíthatunk egymásra - hangsúlyozta. Külön köszönetet mondott a felvidéki magyar közösségnek, amiért az elmúlt időszakban világosan feltárták és képviselték ezt a fontos összefüggést.

Orbán Viktor a szlovén kapcsolatrendszerről úgy nyilatkozott, hogy "várják a kedvezőbb időszakokat". A szlovén kormánnyal fennálló viszony jelenleg kiegyensúlyozott, ami dicséretes eredmény, ám korábban a kapcsolatok sokkal szorosabbak és eredményesebbek voltak. Az aktuális helyzetet visszafogottnak ítélte, és kifejezte reményét, hogy hamarosan lehetőség nyílik az együttműködés intenzitásának és minőségének fokozására, olyan szintre, amilyen az előző kormány időszakában volt.

A horvát-magyar kapcsolatokban látott konfliktusokat, de ott van 700-800 ezer magyar turistára is, akik évről évre felkeresik a horvát tengerpartot nyáron, ennek pedig a horvát gazdaság a haszonélvezője és ez átsegít az egyes vitákon.

Orbán Viktor Ausztriát egy sajátos, sokszor meglepő országként jellemezte. Elmesélte, hogy volt egy eset, amikor a köztársasági elnök választását meg kellett ismételni, mert a választási bizottság észrevette, hogy a szavazóborítékok nem zártak megfelelően. Ezzel összehasonlítva megjegyezte, hogy Magyarországon hasonló helyzetben "az összes NATO-csapat bevonult volna, diktatúrát kiáltva". Emellett szóba került egy párt is, amelyik megnyerte a választásokat, de valamilyen oknál fogva "elfelejtették" felkérni őket a kormányalakításra. Orbán a helyzet ellenére hangsúlyozta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárral való kapcsolata rendkívül jó, és az osztrák-magyar viszony kiegyensúlyozott maradt, függetlenül attól, hogy nem mindig a legszorosabb szövetségeseik vezetik a kormányt.

Szerbiában a közeljövőben "ismeretlen vizekre eveznek": nemrégiben egy átfogó kormányzati találkozón vettek részt, ahol egyetértettek abban, hogy a katonai együttműködés terén is szorosabbra fűzik a kapcsolatokat. Ha ez a kezdeményezés sikerrel zárulna, az valóban precedens nélküli lépés lenne - nyilatkozta.

Ukrajnával kapcsolatban az EU-tagságához szükséges keretfeltételek világosan meghatározzák azokat a konkrét lépéseket, amelyeket a kisebbségvédelem terén végre kell hajtani. Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig nem lesz új fejezet, nem indulnak tárgyalások, és az előrelépés is megakad. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy egy Európa felé igyekvő Ukrajnától elvárható, hogy garantálja a magyar közösség jogait, amelyeket korábban élveztek. Ezt a követelést határozottan képviselik, és elkötelezettek annak érvényesítése mellett.

Orbán szerint a háború ma az európai politika első számú kérdése, de nincsenek jó hírei, olyan veszélyes időszak következik, amilyet még nem éltünk.

Trump csak január 20-a után kezdheti meg a döntéshozatali folyamatokat. Orbán Viktor megjegyezte, hogy zajlik egy diskurzus arról, hogyan is érdemes ezt a két hónapot kihasználni: az egyik lehetőség, hogy tiszteletteljesen elfogadjuk az amerikai választók döntését, és elkerüljük az elnökválasztás eredményével ellentétes lépések megtételét. A másik megközelítés szerint a jogi kereteket kell figyelembe venni, és most kell minden szükséges támogatást megadni Ukrajnának. Ez magában foglalja az amerikai fegyverek, például a nagy hatótávolságú rakéták ukrán felhasználásának engedélyezését olyan támadások során, amelyek nem érintik a vitatott területeket - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán véleménye szerint Magyarország a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus okozta bizonytalanság ellenére viszonylag biztonságos helyzetben van. Ennek egyik fő oka a NATO-tagság, valamint az, hogy a háborúban részt vevő felek nem tekintenek ránk katonai fenyegetésként. A miniszterelnök úgy látja, hogy Kárpátalja számára kedvező esélyek vannak arra, hogy a lehető legkisebb veszteségekkel vészelje át ezt a nehéz időszakot.

Azt mondta, egész Európában bizonytalanság uralkodik, senki sem tudja, mi lesz a természetrajza annak a két hónapnak, ami előttünk áll. Senki nem lehet bizonyos abban, milyen katonai lépések történnek a következő 24 órában, és abban sem lehetünk biztosak, mi lesz a válaszlépés és mely európai országokat érinthetik.

Orbán Viktor a kormány nemzetpolitikáját úgy foglalta össze: az ellenfeleink az I. világháború után úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi és szegény, mi 2010-ben úgy döntöttünk, Magyarország legyen nagy és gazdag, ezt célozza a nemzetpolitika is, és ezért dolgoznak. (MTI)