Oroszország mindössze három hónap leforgása alatt képes előállítani annyi lőszert, amennyi egy teljes évnyi NATO-gyakorlatokhoz elegendő.
Mark Rutte, a NATO főtitkára, többször hangsúlyozta, hogy Moszkva éves lőszergyártási kapacitása jelentősen meghaladja az észak-atlanti szövetségét, sőt négyszeres különbségről beszél.
Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban Londonban tartott beszédében megismételte azt az állítását, amelyet idén már legalább háromszor hangoztatott: lőszergyártás terén a védelmi szövetség komoly lemaradásban van Oroszországhoz képest.
"A lőszerek tekintetében Oroszország három hónap alatt termel annyit, mint az egész NATO egy évben" - mondta Rutte június 10-én, hozzátéve, hogy Putyin hadigépezete "felgyorsul, nem pedig lelassul".
Rutte, aki tavaly októberben vette át a katonai szövetség irányítását, azóta többször is hangsúlyozta ezt a figyelmeztetést.
"A NATO gazdasági teljesítménye huszonötszöröse Oroszországénak. (...) Ezen túlmenően, ez a gazdaság négyszer akkora mennyiségű lőszert képes előállítani, mint amennyit a teljes NATO jelenleg produkál." - fogalmazott.
A rendelkezésünkre álló információk alapján alaposan megvizsgáltuk Rutte kijelentését. Noha az orosz lőszertermelés 2024-re várhatóan körülbelül négyszerese lehet a NATO összesített lőszertermelésének, egyes jelek arra mutatnak, hogy ez a különbség idővel csökkenhet.
Az orosz katonai termelési kapacitásáról szóló információk titkosítottak, így a szakértők becslései tisztviselők nyilatkozatain, kiszivárgott hírszerzési információkon és történelmi adatokon alapulnak.
Határozottan kijelenthetjük, hogy Moszkva lőszergyártása drámaian megnőtt azóta, hogy 2022-ben megkezdődött Ukrajna ellen a teljes körű katonai invázió, így jelentősen megelőzve nyugati riválisait.
Az észt hírszerző szolgálat elemzése alapján Oroszország 2022 folyamán körülbelül 400 ezer tüzérségi lövedéket gyártott vagy újított fel. Ezzel a termelési kapacitását több mint tizenegyszeresére emelte, ami lehetővé tette számára, hogy 2024-re összesen 4,5 millió lövedéket állítson elő.
A Bain & Company tanácsadó cég által a Sky News számára készített 2024 májusi elemzés is hasonló eredményre jutott, és a vizsgálat szerint az adott évben gyártott vagy felújított lövedékek mennyiségét 4,5 millió darabra becsülte.
Oroszország főként 122 és 152 mm-es tüzérségi lövedékeket állít elő, míg a NATO által alkalmazott lövedékek 155 mm-es átmérőjűek, ami kissé nagyobb méretet jelent. Ezeket a nagyobb kaliberű lövedékeket főként a nyugati országok által használt hawitzer rendszerekben vetik be, például azokban, amelyeket a szövetségesek Kijev számára biztosítanak.
A Bain & Company elemzése szerint az Oroszország által használt 152 mm-es lövedék előállítása körülbelül négyszer olcsóbb, lövedékenként 1000 dollár (860 euró), szemben a NATO-szabványos 155 mm-es lövedék 4000 dollárjával (3430 euró).
Oroszország lőszerkészlete valószínűleg meghaladja a saját gyártási lehetőségeit, köszönhetően a szövetségeseitől beszerzett készleteknek.
A héten napvilágra került médiainformációk, amelyek egy dél-koreai hírszerző forrásra alapoznak, arról tájékoztatnak, hogy Észak-Korea 12 millió darab 152 mm-es lövedéket exportált Oroszországba.
Bár e számadat független ellenőrzése nem lehetséges, a Wall Street Journal tavaly decemberi elemzése szerint a műholdképek arra utalnak, hogy Észak-Korea termelési létesítményei jelentős mértékben bővültek, emellett pedig az Oroszországba irányuló szállítások is növekedésnek indultak.
Rutte megnyilatkozásait az európai szövetségesek és az Egyesült Államok, mint a NATO legfontosabb fegyvergyártói, lőszergyártási kapacitásaik összevetésével vizsgáltuk.
A berlini központú Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (SWP) előrejelzése szerint 2024-re Európa és az Egyesült Államok összesen körülbelül 1,2 millió lövedéket fog előállítani évente. Ezzel szemben Oroszország termelése várhatóan eléri a 4,5 millió darabot.
Ezek a becslések nagyjából egybevágnának Rutte állításával, miszerint Oroszország évente négyszer annyi lőszert gyárt, mint a NATO tagországai együttesen.
A nyugati szövetség célja, hogy 2025-re jelentősen mérsékelje a lőszertermelés terén tapasztalható eltéréseket. Az Európai Bizottság ambiciózus tervei között szerepel, hogy a lőszergyártást évente 2 millió darabra emelje, míg az Egyesült Államok célkitűzése, hogy októberig havi 100 ezer lőszer előállítására törekedjen.
Más szövetségesek, például Norvégia, az Egyesült Királyság és Kanada is aktívan dolgoznak az ellátási láncok megerősítésén és fejlesztésén.
Bár ezeknek a céloknak a megvalósítása révén a NATO jelentős mértékben csökkentené az Oroszországgal szembeni eltéréseket, a nyugati szövetségesek eddig gyakran küzdöttek az efféle ígéretek betartásával.
Az Európai Uniónak tavaly márciusig nem sikerült elérnie azt a célt, hogy egymillió tüzérségi lövedéket juttasson el Ukrajnának. Ez a helyzet arra ösztönözte Csehországot, hogy a nemzetközi adománygyűjtés élére álljon, ezzel próbálva minél több lőszert biztosítani Kijev számára. Azóta 16 ország csatlakozott az adománygyűjtéshez, hogy támogassa ezt a kezdeményezést.
A cseh kezdeményezés azóta 1,6 millió lövedéket gyűjtött össze és szállított Ukrajnának. A cseh külügyminiszter májusban azt mondta, hogy a program 2026-ig tartó folytatásához egyelőre biztosított a finanszírozás, de a program jövője az októberre tervezett cseh parlamenti választásoktól függ.
A kijevi kormány korábban nyilatkozott arról, hogy havonta körülbelül 200 ezer lőszerre van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan védekezzen az orosz támadásokkal szemben a frontvonalon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt mondta, hogy Ukrajna reméli, hogy idén mintegy 3 millió tüzérségi lövedéket kap szövetségeseitől, köztük 1,8 milliót egy cseh vezetésű programból.
A nyugati országok azonban még mindig küzdenek a lőszeripar beindításával; a robbanóanyagok - melyek a lőszerlövedékek alapvető magját képzik - hiánycikk, jelenleg mindössze egyetlen lengyelországi gyár állít elő trinitrotoluolt avagy TNT-t.
Az mégis világos, hogy a nyugati célok messze elmaradnak Moszkváétól, még úgy is, hogy a NATO együttes GDP-je huszonötször nagyobb, mint Oroszországé.
